FONTOS! A nedves talaj milyen korulmenyek kozott nem biztosit elegseges vizet a novenyeknek?

Hát én annyit tudok, hogy ha sósabb a talaj, mint a gyökér nedvei, akkor hiába nedves, olyan a gyökérnek a sós talajvíz, mint nekünk a tenger: szomjanhalunk tőle. A növényekkel is ez történik, mert a víz nem bediffundál a gyökerekbe, hanem épp kiszívódik belőlük. Ezért árt az út menti fáknak a téli sózás. És mivel a műtrágya is só, csak nem NaCl ezért az ugyanezért hat így. Ozmózis jelensége történik a gyökérszőrök féligáteresztő sejthártyáján, amin a só ionjai a nagy méretű hidrátburkok miatt nem, csak a kis vízmolekulák tudnak áthatolni és mindig a sósabb hely felé törekszikenek, hogy azt felhígítva kiegyenlítsék a sókoncentráció különbséget a talaj, és a gyökér nedve között. Normál esetben ez befelé van, de ha sós a talaj, akkor sajna kifelé jön a víz. Amúgy valamennyi sóra a növényeknek is szükségük van, de azt aktív transzporttal, energiabefektetéssel ionpumpák segítségével veszik fel, mert magától, -mint a víz-, nem diffundál át a sejthártyán. (Illetve a víz se magától, hanem az is akvaporin fehérjék alkotta pórusokon megy be, mert a sejthártya foszfolipid kettősrétege vízben oldhatatlan, és ezért a víz azon nem is tud átjutni), de az akvaporinok mennyisége nagyjából állandó, és mivel a víz a (saját) koncentrációjának csökkenő irányába áramol, -és nem pedig vele szemben-, ezért energiát sem igényel a folyamat, tehát passzív transzporttal megy be (vagy szívódik ki). Még annyi, hogy ugye ahol nagy a sókoncentráció, ott kicsi a vízkoncentráció, és ahol kicsi a só, ott nagy a víz. És mind a kettő a nagy koncentráció felől akar a kisebb felé áramolni, csak a só nem jut át, a víz meg átjut a sejthártyán (féligáteresztő hártyán) Bocs, ennyit tudtam segíteni. Remélem azért segítettem valamennyit.