Miért tűnik úgy, hogy a Rigel és a Szíriusz csillagok villognak?

"Esetleg a halálukon vannak és a tudósok nem akarják elmondani?"

Azt ugye nem gondolod komolyan hogy egy ilyen méretű objektum ennyire gyorsan változtatná a fényességét...

Amúgy meg szó sincs a halálukról, emiatt nem kell aggódnod. A szcintilláció egyik oka a légköri nyugtalanság, a másik ok a látszó átmérő kicsi mérete miatt van. Sokan nem tudják de a csillagok legtöbbjére igaz, hogy a látszólagos szögátmérője kisebb, mint egy hidrogénatom 20cm távolságból nézve. Így ha egyetlen pontból figyelnénk, gyakorlatilag egyetlen atom is ki tudná takarni (!). Ez azért nem így van mégsem ,mert a szem érzékelőjének felülete koránt sem egyetlen pont méretű. Így a kitakarás sosem valósul meg. Viszont a beérkező fényt rendesen megzavarják a levegő részecskéi, alkotóelemeinek atomjai. Jól látható, hogy a nagyobb szögátmérőjű égitestek nem is szcintillálnak (pl a bolygók).

A Rigel távolsága 770 fényév körüli, márcsak emiatt sem kell aggódni miatta. A Szíriusz meg csak azért fényes, mert közel van (8.6 fényév). De nem az a fajta kettős csillag, ami csak úgy "BUMM". Ő miatta se kell aggódni. Sokkal esélyesebb egy ilyesfajta kataklizmára a Betelgeuse. A tudósok szerint bármelyik pillanatban szupernóvává válhat. Ő is elég messze van, de az teljesen biztos, hogy adott esetben nem marad észrevétlen, télen pl. hónapokra megszüntetné az éjjeleket, de az már egy másik történet...

maci

A szabálytalan villogások biztosan légköri jelenségekre vezethetők vissza, a természetben ilyen gyors és szabálytalan kémiai vagy feszültségekből eredő fizikai változások nincsenek.

A szupernováktól nem érdemes félni. Nincs olyan a közelünkben, amely mostanában robbanni készül. A robbanás sem olyan, mint egy gránáté. A távoliak hatása egyrészt annyi év múlva észlelhető, ahány fényévnyire vannak, másrészt számold ki, hogy a térben szóródva az energiájából egy sok fényévnyi sugarú gömb felszínének földnyi pöttyére mennyi jut.

"A távoliak hatása egyrészt annyi év múlva észlelhető, ahány fényévnyire vannak"

A fény igen, de a kilökött anyag még lassabban jön majd. Lesz idő felkészülni az esetleges káros hatásaira.

Nem beszélve arról, hogy annak keresztül kell verekednie magát a napszélen is.

"A szupernováktól nem érdemes félni. Nincs olyan a közelünkben, amely mostanában robbanni készül. A robbanás sem olyan, mint egy gránáté. A távoliak hatása egyrészt annyi év múlva észlelhető, ahány fényévnyire vannak, másrészt számold ki, hogy a térben szóródva az energiájából egy sok fényévnyi sugarú gömb felszínének földnyi pöttyére mennyi jut."

Hmmmmm... Na azért ez így nem teljesen igaz.

Vegyük a Betelgeuse csillagot. Mint említettem gyakorlatilag bármelyik pillanatban szupernova válhat belőle. A távolságára sokféle adatot adnak meg a 400-800 fényéves publikációkkal találkozni. Vegyük 600 fényévnek. Teljesen mindegy különben, mert igazából a fény amikor ideér, akkor ideér. Ha látjuk felrobbanni, akkor ha 400 fényévnyire van akkor 400 éve történt a robbanás, ha 600 ra akkor 600 éve. Hogy ma "rendben" látjuk az egyet jelent csupán. Mégpedig azt, hogy amikor az a fény keletkezett ami ma ideér, akkor még a csillag "rendben is volt". Tehát a bármikor az szó szerint "bármikor"-t jelent. (magyarul, simán lehet, hogy pl 450 éve szupernóva lett, de mi majd csak ezután értesülünk erről)

A másik dolog, hogy egy ilyen messzi jelenség valóban nem okozhat túl sok gondot. De azért ne felejtsük el hogy a Betelgeuse egy relatíve nagy távolságban lévő csillag. Jócskán akadnak közelebbiek is, tehát igenis reális a veszélye, hogy közeli szupernova jelenjen meg. Becslések szerint a Betelgeuse fényessége akkora lenne, hogy a maga párszáz fényéves távolságából a Nap után a legfényesebb jelenség lenne. Könnyedén látszódna tehát a nyári nappali égbolton is, és gyakorlatilag száműzné az éjszaka sötétségét a téli égboltról is, mégpedig hónapokra. Aztán ne felejtsük el hogy egy szupernova kozmikus sugárzása igencsak erőteljes, és bizony ez a jelenség is fénysebességgel terjed! de való igaz, hogy aggódnunk csak a kb 40-80 fényévnél közelebb lévő csillagok szupernóvává válása esetén kellene. Nem láttam ilyen értekezéseket ahol ezt taglalják, és nem is tudok olyan csillagról, amelyik miatt komolyan aggódnunk kellene. Mindazonáltal egy egy galaxisban évszázadonként 2-3 szupernóva várható, tehát a veszély valós, és igazából tenni se sokat tudnánk ellene.

maci

"A távolságára sokféle adatot adnak meg a 400-800 fényéves publikációkkal találkozni."

helyesen:

A távolságára sokféle adatot adnak meg, legtöbbször a 400-800 fényéves publikációkkal lehet találkozni.