Akár minden csillagnak lehet egynél több bolygója. Mennyiben változtatja ez meg a világnézetedet?
Ugye ezidáig sokan különlegesnek tartották a Naprendszert, mert nem sok csillagról volt ismeretes, hogy volna bolygója, pláne bolygórendszere.
Mennyivel emeli meg ez a felfedezés a földönkívüli élet (itt bonyolultabb többsejtűre, de nem feltétlenül technikai civilizációkra gondolok) valószínűségét?
Semmiben sem változtatja meg. Én eddig is úgy gondoltam, hogy a Nap fizikai szempontból egyáltalán nem kivételes, így valószínűleg még több százmilliárd csillagnak vannak bolygói. Tehát mi sem vagyunk feltétlenül kitüntetettek, mert ennyi bolygó közt akadhat olyan, ami a szerintünk élhetőnek gondolt zónán belül van.
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az életet mi csak a földi fogalmak szerint tudjuk elképzelni, de nem kizárt, hogy egészen más rendszerű élő szervezetek is kialakulhattak.
Eddig is sejtették, hogy sok csillagnak lehetnek bolygói. Max. annyi, hogy nem volt bizonyíték rá, mivel nem voltak olyan tényadatok, amelyekből ez levezethető lett volna. Pusztán a naprendszerből meg nem lehet messze menő következtetéseket levonni.
A tudósok azt is feltételezik, hogy az élet nem olyan ritka jelenség az univerzumban. Az más kérdés, hogy mekkora az esélye annak, hogy egy adott bolygón *intelligens* és technikailag fejlett élet alakuljon ki. Nem tudjuk ennek mi az esélye.
Az viszont megint egészen más kérdés, hogy képesek vagyunk-e kapcsolatot teremteni. Einstein relativitás elmélete köszöni szépen jól van, jelenleg sem sikerült olyan makroszintű jelenséget észlelni, ami miatt ne állná meg a helyét. Annak meg ugye az a következménye, hogy a fény sebességét nem lehet átlépni. (Nem is beszélve a gyorsulás kérdéséről.) Persze vannak hipotézisek amelyekből akár még következhet is olyan módszer, amivel nagyobb távolságra lehet gyorsan eljutni, de ezek pusztán hipotézisek (féreglyukak, egyebek, de ezeknél is sok ellentmondás van, és igazából nem észleltük azt, hogy ezek valóban léteznének).
Azt is tudjuk, hogy a szupernóva robbanások elég nagy területen tudják elsöpörni a bolygók légkörét, illetve teljes mértékben sterilizálni a bolygót. Ezek gyakorisága is érdekes kérdés lehet, hiszen lehet, hogy rengetegszer alakult ki az élet, de ezen ok miatt ritkán úgy, hogy két egymástól függetlenül kialakult intelligens élővilág egymással kapcsolatba tudna lépni.
Egy 2006 január 5.-én a New Scientist-ben megjelent cikk szerint lehetséges a "gyors" csillagközi utazás, az ismert fizikai törvények megsértése nélkül:
De ez nem tartozik a kérdéshez.
„To continue reading this article, log in or subscribe to New Scientist”
Ha nem baj, akkor nem olvasnám el. Esetleg összefoglalhatnád a lényegét.
Az elméletileg azt jelenit, hogy valóban elméletileg? Vagy találtak olyan valóban mérhető, vizsgálható jelenséget, aminek segítségével – a megfelelő további kutatások és technológiák kifejlesztése után – „elméletileg” lehetséges? Mert a kettő között óriási különbség van.
(Olyan ez, mint hogy elméletileg létezhet rózsaszín holló, meg hogy elméletileg lehet fehér hollód. A kettő nem ugyanaz. Fehér holló létezik (albínó), megvan a reális lehetőséged, hogy beszerezz egyet. Míg rózsaszín hollót nem látott még senki, de el lehet *képzelni*, hogy van olyan mutáció, ami rózsaszín tollszínt eredményez.)
@2xSü
Inkább a második, vagyis találtak valóban mérhető, vizsgálható jelenséget.
A dolog állítólag azt használja ki, hogy az alapvető kölcsönhatások (erős, gyenge, elektromágnese, gravitációs) alapvetően ugyan annak az erőnek a megnyilvánulási formái, és egy kellően erős forgó elektromágneses mező a jármű körül képes valamiféle gravitációs buborékot vagy hullámot létrehozni amin belül megvalósítható úgy a nagy sebességű utazás, hogy valójában nem érnének a közelébe a fénnyel összemérhető sebességnek, így elkerülve a relativisztikus hatások okozta problémákat.
A kérdéseket megelőzendő, a cikk nem beszél féreglyukakról.
A számítások szerint a módszerrel 11 fényévet lehetne utazni 80 nap alatt. A problémát a szükséges erejű mágneses mező fejlesztéséhez elegendő energia előállítása okozza, mint ahogy minden hasonló próbálkozásnál.
A dolog matematikáját és részleteket nem közöl a cikk.
Mindenesetre (a cikk szerint) az amerikai hadsereg lát benne annyi fantáziát, hogy foglalkozzon a témával.
De, mint mondtam, a kérdés nem erről szól, csak azért említettem meg, hogy nem teljesen elszállt ötlet, hogy mondjuk 200 éven belül elérhetőek legyenek a csillagok. Még ha csak a közeliek is.
Én reménykedek.
# 5
Kénytelen voltam kicsit "provokatívan" fogalmazni, hogy több ember figyelmét megragadja a kérdés. És még így is csak csordogálnak a válaszok.
Egyébként a linkelt cikk címe is így kezdődik: "One or more bound planets per Milky Way star"
Az én világnézetemet semmiben sem változtatja meg, nem vagyok vallásos, soha nem is voltam.
Igazából ebben a kijelentésben sem látok semmi rendkivülit, soha nem tartottam különleges helynek a naprendszerünket.
Tulajdonképpen annak a valoszinusege, hogy a több milliárd galaxis egyenként több milliárd csillaga közül pont a Nap legyen az egyetlen, mely körül keringenek bolygók, és élet alakul ki rajtuk, nagyon-nagyon kicsi.
Más kérdés, hogy valoszinuleg soha nem fogunk találkozni velük, sem pedig információt cserélni idegen civilizációkkal, a hihetetlenül nagy távolságok miatt.
És ez igy jól is van, nem hiszem, hogy bármi jó kisülne abból, ha találkoznánk egy idegen civilizációval.
"Akár minden csillagnak lehet egynél több bolygója?"
Nem.Mert sok olyan csillag van aminek egyáltalán nincs is bolygója.Az én világnézetemet ez semmiben nem változtatja meg.Így is marad bőven bolygó az idegenek számára.
Az eddigi eredmények alapján - amelyhez az égboltnak mindössze négyszázadnyi területét vizsgálták át - becslést végeztek arra vonatkozóan, hogy összesen hány csillag körül keringhet exobolygó saját Galaxisunkban. A korábbi becslések alapján azt feltételezték, hogy a Tejútrendszerben több mint százmilliárd csillag lehet, tavaly viszont a Yale Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy számuk közelíthet a háromszázmilliárdhoz. Mindez a körülöttük valószínűleg előforduló bolygók számát is befolyásolja.
minden második csillag rendelkezhet bolygóval, akár többel is, és minden kétszázadik csillag bolygói közül egy a lakhatósági zónában található. Így Galaxisunkban legkevesebb ötvenmilliárd bolygó lehet, és közülük ötszázmillióra tehető a potenciálisan lakhatók száma.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!