Fizikus vagy villamosmérnök?

A fizikus szak szerintem nehezebb, sok tanulás kell hozzá, viszont nem csak fizikus lehet belőled. Ismerős tanár mesélte, hogy keresnek gazdasági pozíciókra is fizikusokat, mert a nemlineáris dinamikus rendszerek modellezését egész jól értik.

Villamosmérnök (szerintem) kicsit könnyebb, de nem sétagalopp az sem. Igazából itt is ezermillió helyre el tudsz menni utána, rengeteg területre lehet specializálódni a szakmán belül is, van bio/egészségügyi mérnök msc is, de sok cégnél dolgoznak villamosmérnökök gazdasági vagy épp informatikai pozíciókban is.

Ha most választanék, én fizikusnak mennék. (BMEn legalábbis)

28/F/Villanymérnök

Nézd meg a szakirányokat. Fizikusoknál ilyenek vannak, mint nukleáris technika, kondenzált anyagok, optika stb. Tehát kicsit más dolgokkal foglalkoznak, mint egy villamosmérnök.

A fizetés mindkettőnél lehet magas is meg alacsony is, attól függően, hogy egy multinál vagy-e fejlesztőmérnök, vagy egy egyetemen tudományos munkatárs.

A fizikus kicsit nehezebb, csak azok tudják elvégezni, akik matekból tényleg a legjobbak között vannak. A villanykaron egy árnyalattal könnyebb matekot oktatnak.

Én a BME-n tanulok fizikát. Az a tapasztalat, hogy az első éves hallgatók felét-negyedét még az első évben kirúgják. Akkor gyere fizikusnak, ha érzed magadban a potenciált. Ez egy kicsit életforma is :D

" inkább legyél jó villamosmérnök mint rossz fizikus, de inkább legyél jó fizikus mint jó mérnök - ha képes vagy rá "

[link]

[link]

Ezt a kettőt érdemes átnézned, hogy melyik a szimpatikusabb. Alapvető különbség, hogy VIK-re majdnem tízszer annyi embert vesznek fel, mint fizikusnak, szóval az utóbbi kicsit "családiasabb". És Bsc-re ne menj az Eltére, a BME is ugyanolyan jó, aztán Msc-nél majd fontolóra veheted, mert úgy tudom az Eltén többféle mesterszak indul.

Én az ELTE-n végeztem fizikus szakon, bár nem mostanában, hanem 9 éve. Nincs összehasonlítási alapom a BME-vel, de azt hallomásból, ismerősöktől tudom, hogy az alaptárgyak, mint matek és fizika természetesen az ELTE-n nehezebbek, de szerintem a BME-n belül is a mérnök fizikus szakon keményebb a matek és a fizika mint bármely mérnök szakon. Az ELTE-n gyakorlati szempontból sokkal kevesebb képzést kapsz, viszont ha végigküzdöd az 5 évet, olyan absztrakciós készséged lesz, hogy utána bármit képes leszel megtanulni. Ezért tudnak a fizikusok pénzügyi, gazdasági vagy mérnöki területen elhelyezkedni. Vagyis a paletta kicsit szélesebb.

Ugyanakkor egy speciális mérnöki végzettséggel, pl. villamosmérnökként nagyobb gyakorlati tudással, szemlélettel, adott esetben egy bizonyos gyakorlati ismerettel rendelkezhetsz, ami igencsak megnöveli az esélyedet és a fizetésedet is egy ehhez illeszkedő munkakör betöltése esetén. De egy villamosmérnök is sok helyen el tud helyezkedni, akár a szűkebb szakmájában, akár távközlés, mobilkommunikáció, informatika, szoftverfejlesztés területeken például.

Engem mindig is érdekelt a fizika általában, és most is jobban érdekel, mint az a mérnöki terület, ahol most épp vagyok. Én azt mondom, hogy egy jó természettudományos végzettséghez még mindig könnyebb utólag gyakorlati szemléletet és mérnöki tapasztalatot szerezni, mint egy alapvetően gyakorlatorientált mérnöki szemléletmódon nevelkedett embernek mélyebb természettudományos ismereteket szerezni (amely pl. lehetővé tenné számára egy kicsit eltérő területen való gondolkodást, elhelyezkedést). Nekem van erősáramú villamosmérnök barátom, aki már azt sem tudja, mi fán teremnek a Maxwell-egyenletek, pedig elvileg ez a szakmájának az alapja. Ez azt is jelenti, hogy egyes mérnöki területek mennyire elszakadtak mára az alaptudománytól. De ha most pl. állást kellene váltania, lehet, hogy ez a tudáshiányosság problémát jelentene számára az munkakeresésben.

Szóval ilyen dolgokat kell mérlegelni szerintem.