Biológiai probléma?
"a mesterségesen változtatott környezetbe helyezünk egy populációt, alkalmazkodni fognak az új viszonyokhoz. Ha zöldre festjük az utcákat, a városi galambok 100 év múlva zöldek lesznek. "
ha ez az állítás igaz, akkor nem helytálló az evolúció, szelekció elmélet. tehát elviekben a zöld színt mutáció okozná, de ez az allél csak akkor terjedne el,ha ez előnyt jelentene az egyednek. de nem hiszem, hogy a városi körülmények között bármilyen előnye származna a galambnak a zöld színből.
"Számolj el pl egy ccr5 D32-es mutációval ha tudsz"
A delta32-est ne hozzuk ide, a pestiselmélet több sebből vérzik. Pont ott nem fordul elő, ahol a pestis endémikus (Közel-, Közép-Kelet, India)és szintén alacsony az előfordulása Olaszországban ahol a nagy pestis a legnagyobbat ütötte.
Vegyük csak sorra. Mi kell a zöld galambhoz?
Először is kell egy mutáció, amitől megjelenik a zöld szín a tollazatban.
Másodszor az kell, hogy csak a zöldesebb galambok maradjanak életben. Ez történhet úgy is, hogy permanensen zöldre van festve az egész város, vagy úgy, hogy a rossz gyerekek csúzlival kilövik az összes szürke galambot, de a zöldeseket nem bántják, mivel azok nem közönségesek.
Ha megjelennek az egyre zöldebb színt okozó mutációk, akkor ez lassanként eltolja a zöld felé a galambokat. De nem biztos, hogy 100 év elég lenne.
Ha nincs rá szelekciós előny (semmilyen szinten, nem is kapcsolt), akkor neutrális gén, neutrális elmélet, sodródás, kis eséllyel elterjedhet. (Ez ki is számolható.)
A "genom mélyln rejtőző" elmélet nem állja meg a helyét, mert ezzel azt mondanád, mindennek a világon nagyjából ugyanazok a génjei, vagy legalább valami "csonk" megvan belőle, amitől hirtelen aktiválódik. De ez nincs így, már csak nagyságrendek szerint sem. Mert akkor a te genomod akkora kéne legyen, mint mondjuk a kóli teljes genom, vagy legalább annyi gént kell tartalmazzon. Az epigenetika nem fogja felülírni az eddigi gén-elméletet, mindössze lehetőséget ad a pontosabb módosításokra, a finomhangolásra. De ez nem is érdekes, valamilyen genetikai faktor van, ami biztosítja a jobb fitneszt az adott környezetben, itt az a lényeg. Ez lehet akár gén, akár epigenetikai faktor. A te elméleted lényegében keveri a szelekciós modellt az epigenetikával, és kizárja az allélek terjedését. De a szelekciós modellen nem változtat.
"hogy lett közös dns-e egy szervezetnek?"
Hogy erted a kerdest? Mi az, hogy kozos DNS?
Nem, az emberi sejtek DNS-e nem "szervezetet kodol", hanem a sejt eletehez szukseges infomaciokat. Persze a DNS-t sokfelekeppen lehet elolvasni, es emiatt sokfele sejt tud kialakulni. Azt hiszem, hogy ez a "szervezetet kodol" dolog egy elegge tevutra vezet. Teljesen mashogy kell szemlelni.
Amugy a sejttelepes szervezodesu elolenyek sejtjei is egy sejtbol fejlodnek ki. (talan egyes kivetelektol eltekintve :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!