Biológiai probléma?

Ez a száz év vicces, mert az alappopulációban nincs meg az a változékonyság, ami zöld színű mutánsokat okozhatna. Mindegy.

A kérdést nem értem. Szépen levezeted, hogy kell egy mutáció, majd erre a mutánsra szelekciós előny, végül kilyukadsz ott, hogy a galamboknak nem származna előnye ebből. Dehogynem! Milyen most az utca? Szürke. Milyen a galamb? Kiszúrod ötven méterről, mondjuk egy sólyom szemszögéből? Na, ha zöld lenne az utca, a zöld galambok élveznének ilyen szelekciós előnyt. Mivel van zöld szín a természetben is, ez abban a környezetben sem jelentene szelekciós hátrányt, vagyis képesek lennének túlélni, szaporodni, és terjedni is.

Igaz, hogy városi környezetben igen nagy a galambok halálozási rátája a járművek, légpuskák és egyebek miatt, de ez zöld utcán zöld galambnál is ugyanakkora lenne. De a predációs nyomás csökkenne egy zöld színváltozatnál.

Hogy a városi galamb mikor lett ilyen szürke, és miért lett ilyen, az megint más kérdés, hegyes környezetből származik, ha jól tudom (a balkáni gerle biztosan, az végigtartolta Európát is), és ott azért van szürke háttér. De az évek során aszfaltszínű lett (a barna variánsok pl. ritkák és gyorsabban is pusztulnak, a feketék csak a macskaköves területeken elterjedtek stb.), mert ennek a változatnak volt a legnagyobb fitnesze. Változékonyság most is van, nézd csak meg őket, de a felnőtt egyedek között a szürke az elterjedt.

Az idézetben az a gond, hogy a jelenlegi alappopulációban nincs zöld, vagy zöld felé tendáló színvariáns. Ha lenne, elhiszem a 100 évet, az emlegetett balkáni gerlének egy kis populációból 60 év alatt sikerült egy kontinenst meghódítania, tudnak azok szaporodni, ha akarnak, vagyis elviekben akkor lehetséges lenne egy ilyen gyors és nagymértékű terjedés. De a zöld színű tollat nem állítja csak úgy elő a természet. Kevés a tiszta zöld madár (az is inkább a trópusokon). A galamboknál a hímek nyakán az interferenciaszín. (Tudok még egy madárral, aminek a tolla réztartalmú vegyülettől zöldes, de az vízben oldódik, és esőn kifakul. De ez csak érdekesség.)

Szóval a 100 év erős túlzás.

(Ja, lehet, hogy azt értetted félre, hogy zölre festjük az utcákat - majd úgy is hagyjuk. Azaz a beton mostantól egységesen zöld színű lesz. Így érti a példa. Nem egyszeri felfestés.)

Ha a zöld színed nem jelentene jelentős esélyt, akkor már CSAK LEHET, hogy elterjed. Ugynis ahhoz, hogy egy tulajdonság ne terjedjen el, kifejezett hátrányt kellen

jelenteni, de igazából még akkor is elterjedhet, pl kapcsolt tulajdonságként egy másik, igen hasznos tulajdonság mellett.

A genom mélyén szunnyadó indoklás megint nem állja meg a helyét. Számolj el pl egy ccr5 D32-es mutációval ha tudsz! És nem tudsz, mert ez csak bizonyos népcsoportban gyakori, nevezetesen ott ,ahol a pestis pusztított, és látványosan kapcsolat van a mutáció gyakorisága, és aközött, hogy mekkora volt a fertőzés. Angliában pl gyakoribb, mint Magyarországon. Ha ez szunnyadna, ahogy te mondod, akkor az összes populációban fellelhető volna a világon. De nem így van.

Az epigenetika módosítja a csak-gén szemléletet, ami kb az 50-es években volt uralkodó, de ez nem jelenti azt, hogy az evolúciót el kell vetni. Az evolúció nem génekről beszél, hanem öröklődő változékony tulajdonságokról és szelekciós nyomásról, Darwin a maga idejében még a génekről sem tudott. Nyilván a gének fontos dolgok a tulajdonságok meghatározásában, csak nem olyan kizárólagosak, mint korábban gondoltuk.

De egy galamb esetében rohadtul mindegy, hogy a fitneszét mi határozza meg: egy gén, vagy valami más.

Ugy kepzeld el, hogy folyamatosan jonnek letre zold galambok, de nem terjednek el, mert konnyen eszreveszik oket a macskak (?), mig az aaszfelt szinebe beleolvado szurkeket nem. Amikor a varost zoldre festik, akkor ugyancsak megjelennek zold galambok, ahogy eddig is, nyilvan meglehetosen kicsit gyakorisaggal, de ezutan ok hatalmas szelekcios elonyben lesznek, ami miatt ez a tulajdonsag gyorsan el fog terjedni.

Nincs itt semmi magia! :-D