Hol melyik a helyes kronológiai sorrend? (relativitáselmélet)

Először is ő a vonatot sokkal rövidebbnek látja az alagútnál.

Szóval a vonat teljes hosszában bekerül az alagútba. Aztán lezáródik a hátsó kapu. A vonat tovább halad az alagútban, és amikor az első kapuhoz ér, akkor az a kapu is lezáródik. Ezután azt látja, hogy a vonat eleje megáll, a többi rész pedig elkezd kitágulni, amíg el nem éri a vége az első kaput. Tehát a vonat nem tud teljesen kitágulni. Bent marad, összenyomott állapotban.

A bakter nyugalmi helyzetben van. Számára a vonat sebessége és mérete a megadott, vagyis a vonat nem fér az alagútba, tehát nem tudja zárni a kapukat.

Ha a bakter sokkal rövidebbnek látná a vonatot az alagútnál, akkor a vonatvezető ugyanúgy sokkal rövidebbnek látná az alagutat a vonatánál, hiszen számára a vonat áll, az alagút pedig v sebességgel halad.

Tehát ha a bakter készülne becsukni az ajtókat, a vezető pedig ezt tudná, idegbajt kapna, hogy mindenképpen rácsukják a kaput a vonatára.

A probléma abból adódott, hogy összekeveredett a két szemlélő mérése. A vonat a mozgó rendszerben rövidül ahhoz az elméleti értékhez képest, amit a nyugalmi állapotban mértek. Ott viszont ezt az eltérést kimérni nem lehet, mert a mérőszalag is rövidült.

Utolsó kettő egy kukkot nem ért hozzá.

A példa (létrával) magyarul is megvan:

[link]

A kérdező meg pongyola. Nincs olyan, hogy a bakter "egyszerre" zárja be az ajtókat. Nézzünk először olyan módszert, hogy az ajtók csak egy pillanatra záródnak be, amikor a vonat bement az alagútba (ezt könnyebb megérteni)

Tehát a bakter az alagút elején áll, a vonat vezetője a vonat elején. Amikor találkoznak, a bakter elindít egy jelet az alagút túlsó vége felé, amitől az egy pillanatra bezáródik. Ezt ugye tudja, hogy mennyi idő múlva lesz - tehát, amikor ez az idő letelt, akkor egy pillanatra bezárja az alagút innenső végét is. Ő úgy fogja gondolni (és nem látni! Ahhoz még vissza kell jönnie a fénynek, hogy lássa is) - hogy a két ajtó egyszerre záródott.

Természetesen elfér köztük a megrövidült vonat.

A vezető mit lát?

Az induló jelet látja ő is, hiszen ő is ott van. A jel gyorsabb, mint ő, tehát előbb ér az alagút végéhez, és be is zárja azt előtte egy pillanatra. A vonat elég gyors ahhoz, hogy az eleje addigra majdnem eléri az alagút végét.

De a vége még nagyon is kilóg! Merthogy jóval hosszabb az alagútnál!

Csakhogy! A bakter eszméletlenül lassan mozog ám az ő ideje szerint! Még mindig nem zárja a bejáratot! A kijárat kinyílik, a vonat eleje kiszáguld rajta - és a bakter még mindig nem zár!

Csak azután zár, hogy a vonat vége is átment a bejáraton. Akkor pedig már zárhat...

Nézzük azt az esetet, amit a kérdező gondolt: tehát a kijárat zárva marad. Mi történik?

Egyrészt egy valódi esetben a sok 1000 tonnás (mozgási tömeg!) vonat úgy megy át akármilyen acélajtón, mintha homok lenne. De legyen egy tömör sziklafal...

A vonat eleje beleütközik és elkezd lassulni. A vége még nem ütközik bele! Egy lassúbb mozgásnál a lassulás a hang sebességével menne végig a vonaton (szilárd tárgyaknál mondjuk 5 km/mp), amit itt nyugodtan vehetünk nullának. A vonaton egy hangrobbanás megy végig - a sebessége valahol a vonat és a fény sebessége között lehet. Csodálkoznék, ha akár egy atom is a helyén maradna. A részecskegyorsítókban így próbálnak mostanában fekete lyukat készíteni vagy Higgs-bozont találni.

Na de nézzünk hihetetlenül szilárd vonatot!

Ott az történik (a vezető szemszögéből nézve), hogy az alagút rohan bele a vonatba, csaknem fénysebességgel. A vonatnak fel kell gyorsulnia erre a sebességre - ugyanúgy az elejéről kezdve. Csakhogy ahogy gyorsul, az a része úgy rövidül is! Mire sikerül az egésznek felgyorsulnia, addigra olyan hosszú lesz csak, mint az alagút.

Itt már minden a konkrét fizikai viszonyokon múlik.

Ha az alagút erősebb, akkor be lehet csukni rá a kaput - ha a vonat (de nem töri ki az ajtót), akkor pedig a vége kilóg, és a bakter annyit lát, hogy a vonat egy pillanat alatt megállt, megnyúlt - és már nem tudja becsukni a kaput!

Nem tudom, kire céloztál "utolsó kettőként", de ha a 11-re (az voltam én), akkor észrevehetnéd, hogy nem arra a kérdésre válaszoltam, amire te, pontosabban te a tényleges kérdésre nem is válaszoltál.

Elokoskodtad itt a paradoxon alapmagyarázatát, amivel a kérdező is tisztában van, de az ő kérdése az volt, hogy akkor most bezárható e végleg a vonat vagy nem, és hogy zajlik ez le a különböző rendszerekből nézve. Erre vonatkozóan viszont nem mondtál semmit, illetve jöttél itt a különféle fizikai paraméterekkel meg szilárdsággal. Nem erre voltunk kíváncsiak.

Egyébként meg neked is mondom, olvass utána: a relativitásban nem létezik szilárd test, tehát ne operálj ezzel a fogalommal, mert csak téves következtetésekre fogsz jutni.

És máskor próbáld megérteni a kérdést, ne csak okoskodni próbálj feleslegesen.

11-es, olvasd el még egyszer: minden kérdésre válaszoltam (persze az alap problémára is, amit nem kérdezett - de az szerintem kell a válaszhoz).

Te ahhoz nem értesz, hogy melyik kapu mikor záródik.

A vonatvezető nézőpontjából AZ ELSŐ KAPU ZÁRÓDIK ELŐSZÖR.

Nézd meg az ábrákat, gondold el a jelenséget.

EKKOR A VONAT VÉGE MÉG KILÓG A NYITOTT HÁTSÓ KAPUN (még egyszer: a vezető nézőpontjából).

Ezek után, ha az első kapu nem nyílik - az történhet, amit leírtam. A "szilárd" vonat itt csak annyit jelent, hogy nem robban atomjaira, ami a valóságban történne bármilyen földi testtel ilyen körülmények között.

De hát értsed már meg, hogy a 11-es válaszom nem arra a kérdésre vonatkozott, amiről te beszélsz. A kérdezőnek 3 kérdése volt:

Milyen sorrendben történnek az események:

1. A bakter rendszerében

2. A vonat rendszerében

3. A vonattal szemben nagy sebességgel haladó megfigyelő rendszerében.

Az első két kérdésre a 9-esben válaszoltam, nagyjából ugyanazt, mint te, csak én nem tettem hozzá, hogy a vonat eleinte kilóg az alagútból, mert ez nem volt kérdés, meg egyértelmű is.

A 11-ben a harmadik kérdésre válaszoltam, erre írtad te, hogy nem értek hozzá. Akkor most már várom a te válaszodat a 3. kérdésre.