Hol melyik a helyes kronológiai sorrend? (relativitáselmélet)
Megkérem a hozzászólókat, hogy csak olyan írjon aki ért hozzá, egyetemi szintű ismerettel rendelkezik a téma iránt.
Van egy szuper erős hosszú vonat ami fénysebességhez közeli sebességgel halad, van egy alagút aminek az elején és végén két edzett acél kapu van amit a bakter egyszerre tud kinyitni becsukni. A vonat ha nyugalomban van az alagúthoz képest akkor hosszabb mint az alagút.
Felgyorsul fényhez közeli sebességre akkor a bakter IR-ében nézve lerövidül a vonat hossza simán belefér az alagútba és ekkor ijesztgetésből (mondjuk ápr. 1.i tréfa) bezárja a kapukat egyszerre, de a vonatból nézve az alagút hossza rövidült le így még annyira sem fér be mint nyugalomban, mi történne ha amikor a bakter IR-éből nézve a rövid vonat be van zárva és időbe kinyitja a kapukat azt tudom, de mi lenne ha meghibásodna pont a kapuzár és nem bírná kinyitni a bakter, tegyük fel hogy a kapunak és a vonatnak nem lenne semmi baja nem lenne az ütközés hatására. A kérdés lényege hogy mit látna a vezető és a bakter és más IR-ben lévő megfigyelő? Mi lenne az események kronológiai sorrendje?
válasza:
válasza:Neten találtam:
"Ennek a paradoxonnak a feloldása nem más, mint amit az imént leírtam, az egyidejűség relativitása. A mozgó vonat az elejének a pozicióját egy későbbi időpontban fogja felvenni, mint a hátsó poziciót, és így fogja a vonat hosszát megmérni. Természetesen hülyeséget fog mérni, hiszen akkor már az eleje kiért az alagútból, emiatt azt hiszi, hogy a vonat hosszabb, mint az alagút."
Bár ez egy Lorentz-féle megközelítés, de matematikailag azonos Einsteinével.
válasza: válasza:Köszönöm a linkeket.
Az animáción nem olyan hosszú a vonat mint amit írtam. Ha be van zárva a rövid vonat a bakter szerint és neki megy a kapunak akkor megáll és "visszanyeri" az eredeti hosszát, de nem tudja "visszanyerni" mert kevés hozzá a tér, mert rövid az alagút. Akkor hogy is van?
válasza:Nem fer be. Itt a bacsi elmgyarazza, hogy miert. (UC Berkeley)
válasza:Szerintem a következő történne:
A bakter rendszeréből nézve: Az alagútnál rövidebb vonat teljes hosszában bekerül az alagútba. A kapuk egyszerre lezáródnak. A vonat eleje nekiütközik az első kapunak, és a vonat megáll. Ekkor hirtelen ki akarna tágulni, de a hátsó kapu nem engedi. A vonat összepréselődve a két kapu közt marad.
A vonatból nézve: A vonat eleje beér az alagútba, megközelíti az első kaput. Ekkor az első kapu lezárul, de a hátsó még nyitva van. A vonat eleje nekiütközik az első kapunak. A vonat többi része viszont nem áll meg, hanem folyamatosan összepréselődik. Amikor eléggé összepréselődött ahhoz, hogy beférjen az alagútba, a hátsó kapu is lezárul, és a vonat összepréselve bent marad.
Ha most valaki azt mondja, hogy jó, de mi van akkor, ha a vonat anyaga teljesen rugalmatlan, nem lehet összepréselni, arra az a válasz, hogy a relativitáselméletben nem létezik rugalmatlan szilárd test. Többek közt ez a paradoxon is ezt bizonyítja. Rugalmatlan szilárd test már csak azért sem létezhet, mert az ilyen testben a deformációhullám végtelen sebességgel kellene, hogy terjedjen, ami ellentmondana a relativitásnak.
@02:08
Köszönöm. (A kérdésbe kiírtam h "más IR-ben lévő megfigyelő") Mit látna a vonattal ellenkező irányba jövő megfigyelő? Ahol a kapuk lecsukódási sorrendje pont felcserélve van mint a vonatból.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!