Ha az atomok 99,9999'%-a üres tér, akkor az embereknek és mindennek, amit érzékelünk is 99,9999'%-a üres tér?

Ez így butaság.

Az elektronok között nem üresség van, hanem elektromos tér. Ezen töltéssel rendelkező anyag nem tud csak úgy átmenni, annyira erős.

Az elektronoknak az atomban meghatározott helye van (úgy hívják, hogy pálya, bár az elektronok nem keringenek rajta).

Azonban ezek a pályák nincsenek kőbe vésve: csak valószínűségeket jelentenek, ahol az elektron a legtöbbet tartózkodik. A pályák fokozatosan mennek át egymásba (kicsit átfedik egymást), de ugyanazon a ponton egyszerre két elektron nincs. Akkor nagyon erősen taszítanák egymást.

Pl. az első elektronpálya egy gömb az atommag körül. Ide más elektron(pár) nem nagyon tud bejönni.

A második pálya egy piskóta, aminek nincs közepe (ott az előző gömb van) - és ebből van 3 (mind merőleges egymásra). Látható, hogy ez is szépen kitölti a teret.

A következő pálya egy gömbhéj ezek körül.

Amikor megfogsz valamit, egyrészt a vonzást érzékeled az atomok és a kezed atomjai között (ezért tapad, amit fogsz) - másrészt a taszítást! Az meg akkor van, ha elég közel kerülnek az eletronjaid a tárgy elekronjaihoz, és össze kellene nyomódni az atomoknak. Egy picikét összenyomódnak, de közben olyan nagy taszítóerőt fejtenek ki, ami megakadályozza, hogy összecsússzanak az atomok.

A kérdés értelmes, bár nem túl életszerű.

Először határozzuk meg az üres ér fogalmát. Az atom olyan elemi részecskék halmazából tevődik össze, amelyek - elsősorban - elektromágneses erők hatására viszonylag stabilan egymás körül keringenek. Ennek részleteibe most nem érdemes belemenni. A lényeg, hogy jó közelítéssel tekinthetjük anyagnak ezen elemi részecskéket, ahol pedig éppen ilyen nincs, azt üres térnek.

Ilyen fogalmazásban ezek az anyagi részecskék a tér egy részét foglalják el abból a térrészből, ahol más nincs, csak ennek az atomnak a részecskéi (ahogy a naprendszert kezelhetjük úgy, hogy alkotórésze a nap, a bolygók, kisbolygók, a többi pedig üres tér, ekkor a naprendszer tere elég hézagos). És ebben az értelemben a térnek valóban csak rendkívül csekély részét tölti ki anyag. Ezért lehetségesek fekete lyukak, ahol az anyag lényegesen sűrűbb, ezért mind a gravitációja, mind az elektromágneses tere sokkal nagyobb.

Ettől független kérdés, hogy az atomon belül a részecskék milyen törvények szerint mozognak.

Utolsónak: épp ilyen meggondolásból nem üresek az atomok.

Az elektron ugyanis nem tekinthető bennük kicsi, pontszerű részecskének - hanem mindig kitölti (adott, pontról pontra változó sűrűségben, persze) azt a teret, amit pályának nevezünk.

Az atom nem naprendszer!

A természet rajzolata ismétli önmagát az atomitól az univerzumi gigantikusig.

Amikor azt hisszük valamiről szilárd, kézzel fogható, akkor tulajdonképpen illúzióba ringatjuk magunkat, mert a valóság minden alkotója láthatatlanul de telis-tele van lyukakkal, átjárókkal