Hogyan lehet megkülönböztetni a kovalens vegyületet az ionvegyülettől?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
nem tom mire kell de az a baj h ez nem ilyen egyszerű, hiszen jól tudjuk, hogy lehetnek átmenetek mind a kötések, mind a rácstípusok között.. de nem hinném, hogy neked ez kell
ha mégis akk szólj
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Az ionvegyületek (általában) magas olvadáspontúak, kemények, de nem hajlíthatók, könnyen törnek (pl gipsz, kövek). Olvadáspontjuk magas. Illatuk nem jellemő h tiszta állapotban legyen, nem párolognak.
A kovalens vegyületek színes társaság, nagyon függnek a kialakítható másodrendű kölcsönhatásoktól a tulajdonságaik. Olvadáspontjuk széles skálán változhat, minden halmazállapotuk előfordul. Ha H-híd kötés kialakulhat, akkor kemény lehet szilárdan (lsd. víz). Ha csak diszperziós kölcsönhatás a jellemző, akkor könnyen formálható, puha anyagok lehetnek (pl. viasz). Gyakran van szaguk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!