Amikor a vírus bejuttatja a DNS-ét vagy RNS-ét a sejtbe, az a sejtmagba megy vagy más sejtszervecskébe? Mi állítja elő az új vírust?

Vírus ezermillió féle van, tehát vírusa válogatja. Az örökítőanyag elsősorban a citoplazmába jut, aztán van hogy ott is marad (lehetséges transzkripció citoplazmában is), de van, hogy bemegy a sejtmagba. RNS vírusoknál szokott lenni egy DNS-sé alakító lépés. Sok vírus nemhogy a magba juttatja az örökíőanyagát, hanem egyenesen beleugrik a célsejt saját DNS-ébe.

Az új vírus az nem más mint egy halom örökítőanyag és fehérje. Ezeket a gazdasejt saját gépezetei gyártják, olykor kiegészülve a vírustól származó faktorokkal. Bakteriofágoknál (baktériumot támadó vírusok) van olyan, hogy a vírusnak saját RNS polimeráz génje van, amit ugyan a gazda állít elő, de aztán átveszi a transzkripciós feladatokat.

A teljes transzlációt a vírus nem tuja elvégezni, de lehet hogy van olyan vírus, ami "besegít" a gazdának.

A bioszkönyved gyors és egyszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre :)

Kicsit leegyszerűsítve egy vírus örökítőanyagból (ami DNS vagy RNS) meg fehérjéből áll. A fehérje a citoplazmában készül (a sejt normális fehérjéi is), a DNS/RNS alapesetben a sejtmagban. Van olyan vírus ami kihasználja a kész nukleinsav (ami a DNS/RNS másik neve ugye) készítő mechanizmust a sejtmagban és oda megy be de van olyan fajta is (főleg az RNS-vírusok), amik hoznak magukkal saját nukleinsavszintetizáló enzimet és megcsinálják maguk az örökítőanyagukat. Maga a vírus minden esetben a citoplazmában szerelődik össze, 'magától' vagyis olyanok a fehérjéi hogy egymáshoz és a kész vírus-örökítőanyaghoz tudnak kapcsolódni.

Tényleg teljesen el vagy tájolva sejtbiológia témakörben. Az eukarióta sejtek működését nézd át, ha érdekel a téma, legalább alapszinten. Vagy tedd fel egy másik kérdésben.

"Hol, melyik sejtszervecskében jön létre az új örökítőanyag?"

Sejtmag. Mind a DNS, mind az RNS-szintézis ott zajlik. Persze eukarióta (sic!) sejtnél. Prokariótáknál citoplazma nukleoplazma része. :)

Az új vírust pedig mindig a gazdasejt állítja elő. Az örökítőanyagot a sejtmagban, onnan kiszabadulnak a vírus-örökítőanyagok (a magprórusokon, vagy a degradálódó magmembránon), és mivel már a bejutáskor (RNS-vírus), vagy az első transzkripciónál (DNS-vírus) kijutott RNS a citoplazmába, itt a sejt elkezdte gyártani a fehérjéket, amiket ez kódolt, mire a rengeteg örökítőanyag kijiut a magból, már kész fehérjék várják őket. Ezeket burokfehérjéknek nevezik. A sejtben már összeállnak, körbeveszik az örökítőanyagokat, és kész a vírus. Szétverik a sejtet, kiszabadulnak.

Nagy vonalakban ilyen. Részletekben annyira különböző startégiák vannak, hogy nem merek belemenni. Egy ilyen lítikus ciklus bőven elég elsőre.

Mi volt ez a kérdés az antitestekkel? (Az immunológia, igen komoly témakör, hogyan történik a B-sejtek +/- szelekciója, milyen az immunoglobulinok termelése, az aktív rész, felismerés... Van róla egy kisebb könyvem, pár kiló.)

Nem tudja. Van egy nagy LEGO készlete, amiből véletlenszerűen gyárt ellenanyagokat (ha pontosan érdekel akkor a V(D)J rekombinációnak nézz utána).

Ezután kipróbálja, hogy működik-e, és ha működik, akkor elkezdi nagy számaban termelni.

Igazából minden B- sejt csak egyfélét épít, és amelyiké nem működik, az elpusztul. Az is elpusztul, ami a saját test anyagait ismeri fel, erre is külön levizsgáztatják őket. Nagyon-nagyon sok B-sejtből csak nagyon kevés lesz az ami túlél, de azok elkezdenek osztódni, így végülis sok olyan B-sejt lesz, ami jó ellenanyagot gyárt.

(Megj.: valójűban nem a B-sejt maga osztódik ha jól emlékszem, hanem valami elő-B-sejt, de ez mindegy most.)