Melyiknek nagyobb a tömege, melyik a nehezebb (lufi)?

A feladatod hibás. A színvonala abból is látszik már, hogy a mérleggel nem tudsz TÖMEGET mérni, csak SÚLYT. TÖMEG mérésre pl. rugós szétlökési kísérletet csinálnak, vagy kétkarú mérleget használnak iskolában (igen, ezzel is lehet tömeget mérni, ha vannak etalonjaid).

A feladat nyilvánvalóan arra gondol, hogy a lufiban lévő levegő sűrűsége megegyezik a külső levegő sűrűségével és emiatt a rá ható felhajtóerő nullázza a gázelegy SÚLYÁT és a töltés előtti és utáni SÚLY megegyezik. Ez addig igaz, amíg a lufiban a nyomás egyezik a külső levegő nyomásával és hőmérsékletével (tehát nincs bekötve a szája és azon át a levegő szabadon áramolhat). Ha felfújod és bekötöd, akkor már a SÚLY sem fogy egyezni. (lásd egyesített gáztörvény)

Fantasztikus, hogy mennyire fogalmatlan emberek írhatnak manapság általános iskolás meg gimnazista tankönyveket. Mi meg lesünk, hogy milyen diákok szaladnak be az egyetemi fizikaórára...

9:40 és 9:59 között kaptad meg a választ. De ha a lufi összenyomó erejét, és kérdésben lévő marhaságokat figyelmen kívül hagyjuk, akkor nézzük:

Minden vízbe mártott test (most levegőbe) a súlyából annyit veszt (annyival lesz könnyebb), amennyi az általa kiszorított víz (levegő) súlya. Vagyis a lufi x gramm levegőt szorít ki, ennyivel lenne könnyebb, viszont x gramm levegő került bele, tehát ennyivel lesz nehezebb is. Vagyis nem változik a súlya.

De ne keverd a tömeget a súllyal!

Jópofa kérdés. Nálunk ezt a fizika tanár úgy mutatta be, hogy hozott egy nagyon érzékeny mérleget. :) Rátette előtte a lufit simán, mértük néztük. Aztán simán felfújta elkötötte és megint rá a mérlegre. :D Nehezebb!

http://www.youtube.com/watch?v=o5LT_wfI98w

" De ha a lufi összenyomó erejét, és kérdésben lévő marhaságokat figyelmen kívül hagyjuk "

Miért hagynánk figyelmen kívül azt ami alapvetően együtt jár egy felfújt lufival.

" Minden vízbe mártott test (most levegőbe) a súlyából annyit veszt (annyival lesz könnyebb), amennyi az általa kiszorított víz (levegő) súlya. "

Ezt talán mint könnyen megjegyezhető verses formulát még így tanítanak, de ez nem a szabatos, pontos fizikai törvény így. Már az elején nem "belemártás" szerepel eredetileg, mivel a mártáskor belemerítjük és/vagy érintkeztetjük, viszont ki is vesszük. Ezért ennek a törvénynek a meghatározásában is folyadékba vagy gázba merülő ! testekről van szó. Belemártani kevés. Aztán szintén már az elején nem csak vízbe merülésnél jelentkezik ez, hanem más folyadékoknál és gázoknál is. Oszt a súlyából sem veszt mert az változik a környezete szerinti közeg szerint, így egy kalapácsnak nincs végső súlya mert az a Holdon kisebb. Csak a tömege fix. (Mondjuk de a legújabb fizika erre is tudna újat mondani.)

Így van pontosan:

"Archimédész törvénye szerint minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, amelynek nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával."

De a versikét és szerettem anno ezzel együtt is. :D