1. Egy kisebb és egy nagyobb felezési idejű radioaktív izotópból álló anyagminta ugyanannyi atommagot tartalmaz. Melyiknek nagyobb azt aktivitása? 2. Hol hasznosíthatók a hosszú felezési idejű radioaktív izotópok?

1. A kisebb felezési idejű izotóp aktivitása a nagyobb.

Magyarázat:

mesélős: az aktivitás az időegység alatt elbomló magok száma. A nagyobb felezési idejű lassabban bomlik el, mint a kisebb, így ugyanannyi darab atom esetén nyilván "lassabban" bomlik.

nem-mesélős: az aktivitás az anyagmennyiség idő szerinti deriváltja, ez az exponenciális bomlástörvény szerint a bomlási állandó és az anyagmennyiség szorzata. Mivel a bomlási állandó fordítottan arányos a felezési idővel és az anyagmennyiség azonos, nagyobb felezési időhöz kisebb aktivitás tartozik.

2.Nem tudom konkrétan mire gondolnak, de mondok néhány példát, ha ilyesmire gondoltak akkor ez alapján utána tudsz olvasni.

füstérzékelő: itt alfa-sugárforrás használnak

laboratóriumi neutronforrás: itt általában szintén alfa-sugárzó anyaggal sugároznak be különböző anyagokat

szintmérés, sűrűségmérés: gamma-sugárzó izotópok abszorpciója alapján