A vörös vértestek milyen anyagokat képesek megkötni?

Folytatás:

Szóval, mivel az oxigén molekulák egy db szigma és 1 db pí kötéssel kapcsolódnak össze, ezért a nemkötő elektronpárok is távolabb vannak az atomtörzstől, mint a nitrogénmolekula esetén. RÁADÁSUL az oxigénnél két nemkötő elektronpárja van az atomtörzseknek, míg a nitrogénnél csak egy db van.

Eredmény az oxigénmolekula lágyabb Lewis-bázis, mint a nitrogén. Így jobban köti a HEM.

A kérdésed második részét - miért köti erősebben sokkal a cianidiont a HEM, mint a nitrogénmolekulát- már sokkal könnyebb megválaszolni.

Ott tévedsz, hogy hasonlónak gondolod a kettőt. Nem csak az a különbség a kettő között, hogy az egyik nitrogént kicserélték szénre a cianidionnál, hanem az is, hogy a cianidion KAPOTT EGY ELEKTRONT! És ez már nagyon meglágyítja.

(kicsit off: Ha elvennénk a cianidion elektronját, szóval gyököt csinálnánk belőle, akkor az már jobban hasonlítana a nitrogénmolekulára (mármint Lewis-bázisként).

Általában nagyon rosszul fogalmazok, szóval ha nem világos, akkor írj vissza nyugodtan.

Egyébként milyen szakra jársz? Biológiára?

Jó fogas kérdés volt, hogy mi miért kötődik a HEM-hez, szóval lehet, hogy érdemes lenne megkérdezni szeptemberben egy phd-és hallgatót, vagy gyakorlatvezetőt.

Közben fogom a fejemet, MEKKORA HÜLYESÉGET ÍRTAM!!!

A nitrogénmolekulának nem sp a hibridállapota, mert hogy NINCS is ott hibridizáció, ahogy az oxigénnél sem.

De ettől függetlenül a nitrogénmolekulában lévő 2 db pí kötés miatt nem csak az atomtörzsek kerülnek egymáshoz közelebb, de a nemkötő elektronpár is közelebb kerül az atomtörzshöz. Míg az oxigénnél csak egy pí kötés van, így nem húzódik úgy az atomtörzshöz. Ráadásul mivel két nemkötő párja van (atomtörzsenként), ezért mégtávolabb lesznek az atomtörzstől, hiszen a nemkötő párok taszítják egymást. (lehet, hogy ez utóbbi még erősebb hatás is.

Amit a széndioxidról írtam este, remélem érthető volt.

Ő köszöni szépen tök jól érzi magát a vérben (vizes közegben), így ha egy CO2 molekula úgy döntene, hogy " be akar menni a HEM-be", akkor kétséges, hogy ez energiafelszabadulással járna. Ellenben az entrópia brutálisan lecsökkenne. Így a szabadentalpia változása alighanem pozitív, ezért marad a vérben a CO2.

Hát, azt még tudom, hogy a hemoglobin fehérjében 4 db hem van, de hogy mennyi oxigén milyen szívesen köt meg, azt nem tudom.

Tipp, de nagyon bizonytalan:

Azt tudom, hogy a mikor odakötődik az oxigén a központi vashoz, akkor a vas egy kicsit "beljebb húzódik" a pirrolgyűrűk síkjába.

Lehet, hogy ez megváltoztatja az egész fehérje szerkezetét, mégpedig úgy, hogy a következő oxigén könnyebben léphessen be a hem-be...és így tovább...

De hol olvastad, hogy a 4. oxigén már 100-szor könnyebben lép be a hembe, ha már van ott 3 db?

Közben barangoltam egy kicsit, és létezik karbohemoglobin is, szóval meg tudja kötni a hem oxigénje a szén-dioxidot, bár azt nem hiszem, hogy CO2 formában. De azt még el tudom képzelni, hogy a karbonátion formájában odakötődik. (elvégre a karbonátion "szélén" a 3 db oxigén atomtörzs van, és kifelé "lobogtatja" a nemkötő elektronpárjait. + még ott vannak a delokalizált elektronok is...)

De az tuti, hogy az oxigén sokkal szívesebben kötődik a hemhez, mint a CO2 vagy a karbonátion. És, hogy a CO2 elsöprő többsége a vörösvértesten kívül van karbonátion formájában.

Egyébként mennyire áteresztő a sejtfal a CO2-re. Gondolom a karbonátiont nehezebben engedi át, mint az oxigént.