Mi történt a "bizonyos" meteorit becsapódás után, amikor a "dínók" kipusztultak?
Az összes élőlény elpusztult, (állat, növény), vagy nem? Amelyek nem, azok hogyan élhették túl?
Vagy minden kezdődött előről?
válasza:Meteorid becsapódás volt, a meteorit az az, amely már földet ért. :)
Elsősorban az életet nem maga a becsapódás, hanem a becsapódás által generált további tényezők, így a folyamatos nagy mértékű por és füst a légkörben (pl. ez elzárta a természetes fényt), a becsapódás miatt felerősödött tektonikus mozgások, vulkánkitörések és egyéb természeti jelenségek okozták a dinoszauruszos korszak végét.
Értelemszerűen nem halt ki "minden".
válasza:Bocsánat nemtudtam, hogy nyelvtanórát tartunk!
A kérdésre is tudtok válaszolni?
"elzárta a természetes fényt"
Nem sok állat és növény él meg természetes fény nélkül!
"Értelemszerűen nem halt ki "minden"."
Mik azok amik értelemszerűen nem haltak ki?
válasza:Természetesen nem az összes élőlény pusztult ki, hiszen akkor nem lennénk most itt. Hirtelen nem találtam meg a pontos számokat, de emlékezetem szerint a szárazföldi fajoknak 50-60%-a a tengeri fajoknak 25-30%-a pusztult ki a kréta végén.
A mai legelfogadottabb nézet szerint nem önmagában a becsapódás okozta a kihalásokat, hanem az akkori földtani hatásokat (pl. vulkanizmus, kontinensek mozgása) fokozva vezetett a kihalásokhoz.
Egyébként a becsapódáskor több atombombányi energia szabadult fel, ez a becsapódás körüli több 10 vagy 100 km-es körzetben a teljes élővilágot elpusztította. Mivel tengerpart közelében történt a becsapódás, egy árhullámot is elindíthatott, ami a közeli tengerpartokon szintén nagy pusztítást okozhatott.
A felszabaduló por és hamu a légkörbe kerülve csökkentette a felszínre jutó napsugárzást, ami miatt a nagy kiterjedésű, fajgazdag erdőségek megritkultak, eltűntek. Ezt okozhatta még a fokozott vulkanizmussal a légkörbe kerülő hamu is, valamint a kontinentális lemezek mozgása miatt a trópusi övből a mérsékelt övbe kerülő szárazföldek nagy aránya is.
A növényzet ritkulása miatt a nagytestű növényevők éheztek, majd éhen haltak. Mivel a nagytestű növényevők fontos részei voltak a táplálékhálózatoknak, a fölöttük lévő szintek instabillá váltak. Ez leginkább a csúcsragadozóknál jelentkezett, amik a táplálékhiány miatt szintén éhen pusztultak. Ez a hálózatok további instabilitásához és felborulásához vezethetett. Emiatt leginkább a termelők, lebontók és a legalsó szinteken lévő (növényevő esetleg növényevőket ragadozó) kistestű állatok maradtak fenn.
válasza: válasza:"A felszabaduló por és hamu a légkörbe kerülve csökkentette a felszínre jutó napsugárzást,"
Ez gyakorlatilag egy nagyon gyors globális klímaváltozást, esetünkben lehűlést jelent.
Ezt kezdem nem érteni. Klímaváltozás, lehűlés, por, hamu, sötétség, cunami, mely az egész bolygón keresztűl ment.
----> Milyen növény éli ezt túl? Mert szerintem esélytelen. Ha a szárazföldi állatok egy része túl is éli, növényzet nélkűl ha csak néhány hónapig nincs is, nem éli túl. Például a méhekről nem is beszélnék... Ők hogyan élték túl? Sokszor egy telet sem élnek túl, pedig raktároznak rendesen. Gondolom erre nem készültek fel....
Csak annyira fantazmagórikusan írtátok le, mintha Hollywoodban lennénk. Mi lehet az igazság ebben? Hiszen, ha nagyon sok minden túlélte, még a méheket is beleértve :) , akkor nehezen képzelem el, hogy pont egy bizonyos faj, (gondolom a tápláléklánc akkori csúcsa) ami a mi esetünkben a dínók sínylették meg, ha viszont nagy a pusztítás és szinte semmi nem élte túl, annak viszont túl kevés a látható következménye. Élnek a békák, a méhek, a krokodilok, melyek a tudósok szerint a dínók korában is megvoltak, ráadásul ebben a formájukban, melyek ma is megtalálhatóak.
válasza:Az ilyen globális katasztrófáknál mindig a legnagyobb testű fajok halnak ki legnagyobb eséllyel. Ugyanis azok igénylik a legtöbb táplálékot/energiát a túléléshez. S bizony, ha megcsappan az élővilág, ezt nem fogják tudni beszerezni. Elpusztulnak, a kis állatok meg még találnak elég táplálékot, sőt az elpusztult nagyobb testű állatok maradványait is tudják fogyasztani.
Növényzetet meg nem olyan egyszerű elpusztítani. 1 év teljes sötétség után is képesek regenerálódni, ha már megfelelő fényt, és tápokat kapnak. Arról nem is beszélve, hogy a magok fennmaradtak nagyon mostoha körülmények közt is. Aztán ha esett egy kis eső, ami a talajba mosta őket, kihajtottak.
Oké, de a méhek hogy élik túl? Szerintem sehogy. Nincs porzó, nincs növény. Kihajthat, de minek? Eistein talán nem azt állította, hogy ha hirtelen kihalnának a méhek, az emberiségnek három éve lenne? Egyáltalán egy év sötétségről beszélünk? A nagytestűek halnak ki, oké, de mi a helyzet a húsevő dínókkal? Megehetik ők is a meghalt növényevőket, és mindenféle állatot, nem, és mégis erre az eseményre teszik azok kihalását is.
Üdv.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!