"Lehet hinni az istenekben, szellemekben vasorrú bábákban, sellőkben, hupikék törtpikékben, de ami tény és való, abban nem kell hinni. " - Rendben, de mi tesz valamit ténnyé?

Egyébként meg:

"Ténynek nevezzük általában azt, ami bizonyíthatóan létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be.

A tudományban a tényt a fenti (neopozitivista felfogást tükröző) definíciónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. Az utóbbi kitétel magyarázza, hogy a tudományos életben (időben, térben) is változik, milyen állításokat tartunk (tartanak) tényszerűnek és milyeneket nem: amit ma tényként fogadunk el, arról a jövőben sokszor kiderül, hogy még sem az."

/wiki/

Igazából ezt befolyásolja, hogy milyen környezetben hangzott el a mondat.

Például a tudományos elméletekre vonatkoztatva:

Sethen Hawking szerint:

"A fizika összes elmélete ideiglenes, amennyiben mind hipotézis csupán: sosem lehet bebizonyítani őket. Akárhány ízben egyeznek is a kísérletek eredményei az elmélet jóslataival, sosem lehetünk biztosak benne, hogy a következő eredmény is alátámasztja majd az elméletet. A cáfolathoz viszont elegendő, ha akárcsak egyetlen megfigyelés is ellentmond az előrejelzésnek. Karl Popper tudományfilozófus külön kiemelte: a jó elméletet éppen az jellemzi, hogy számos olyan előrejelzést tartalmaz, melyeket a megfigyelések elvileg megcáfolhatnak. Az elmélet mindaddig érvényben marad, belévetett bizalmunk mindaddig nő, amíg az új kísérletek eredményei megfelelnek az előrejelzéseknek; egyetlen, ellenkező értelmű megfigyelés után azonban kénytelenek vagyunk elvetni vagy módosítani teóriánkat. Legalábbis ennek kéne történnie; persze mindig megkérdőjelezhető a megfigyelést végző személy kompetenciája."

Dulai Alfréd szerint:

"A mindennapi gondolkodásban az elmélet középen helyezkedik el a bizonyosság hierarchiájában: a feltételezés fölött, de a törvény alatt. A tudományban azonban nem ilyen értelemben használják ezt a kifejezést. A tudományos elmélet a természet jelenségeinek jól bizonyított magyarázata, amely tényeket, törvényeket, következtetéseket és ellenőrzött hipotéziseket egyesít magában. Nem a megerősítés mennyisége változtatja az elméletet törvénnyé."

Tehát ilyen módon mindenben hinni kell, a kérdés inkább az, hogy a hit "vak" és teljesen alaptalan, vagy tényeken és megfigyeléseken alapuló. Elvégre, ha valaki valami újat akar felfedezni, megalkotni, nem dobhatja ki a tanultakat az ablakon, nem kezdheti elölről az alapoktól, meg kell bíznia elődei felfedezéseiben, hinnie kell nekik. Ha mégsem stimmel a dolog, az úgyis kibukik.

"1. A megismerhetőség kritériuma hogyan alkalmazható pl. a történelmi megállapításokkal vagy az evolúcióval kapcsolatban?"

Természettudomány rovatba írtad a kérdést, így csak az evolúciósra válaszolok: géneket össze lehet bármikor hasonlítani, az egy elég nyomós bizonyíték az evolúció mellett.

"2. Miben befolyásolja ez az egyén szemléletét? Hiszen egyértelmű, hogy nem mindenki fogja megpróbálni kísérleti módon reprodukálni adott tudományos elméletet. Persze hihet abban, hogy reprodukálható, de ez megint csak nem más, mint hit, nem közvetlen tudás."

Nem feltétlenül kell hitnek lennie, inkább meggyőződés. Persze az lenne az igazi, ha te is megcsinálhatnád ezeket a kísérleteket, de pénz hiányában nem fogod tudni. De ha van pénzed, akkor megcsinálhatod. Csak a csalók állítják magukról, hogy csak akkor tudnak csodát tenni, ha nincs szkeptikus a teremben, mert az zavarja őket.

Hit az, amikor mondják a kisgyereknek, hogy van télapó, de csak akkor jön elő, amikor te alszol. Eleve kizárják az esélyt, hogy meggyőződhess róla, valóban létezik-e.