Ha minden sejtünk totipotens lenne amig el nem pusztul, akkor mi lenne?

Egy sejthalmaz lennénk. Az állati (emberi) szervezet felépítésének a lényege éppen az, hogy a sejtek nagy része specializálódik (differenciált sejtek alakulnak ki). Ezzel természetesen sok fontos funkciót elvesztenek, de mivel egy komplex szervezetben élnek, az elvesztett funkciókat más (specializált) sejtek látják el. Így alakulhatott ki emésztőrendszer, idegrendszer ...

Ha a sejtjeink nem differenciálódnának, akkor ugyan minden sejtünk önmagában életképes volna, de éppen a differenciálódás miatt nem tudnának kialakulni a specifikus szervek, szervrendszerek.

BFU-nak hívják ezt az állapotot, ami ugyan idilli, mivel azok a sejtek jó esetben max. pluripotensek... brust forming unit. Egy nagyobbacska őssejt-csomó. Képes bármivé differenciálni, ha eleget macerálod (pl. idegelemekké, ha egy akkora adag merkaptánnal meglocsolod, amitől egy jó érzésű ráksejt is sírva fakadna), de amúgy nem sok vizet zavar, egy idő után önkorlátozódik a növekedése, majd elhal.

Az előző tökéletesen rávilágított a többsejtűség előnyeire, ez az állapot pont ezt lövi ki.

Elvileg egy specializálódott sejt is lehetne totipotens, csak ez nagyon ritka.

Az ilyen szervezetek - mivel nagyon speciálisak, nehezen fejlődnek ki és sok erőforrást kívánnak - ráadásul még konzervatívak is, vagyis nehezen alkalmazkodnak bármiféle változáshoz - minden tekintetben hátrányban lennének a mai lényekel szemben.