A Villámcsapást mi vonzza?

"És azt is meg kellene érteni hogy a villám nem terjed az elektromos vezetékeken.Ha ez így történne akkor házak százaiban menne ki az elektromos hálózat.Csak a föld felé a legrövídebb úton megy le."

Ez így egész egyszerűen nem igaz! Ha igaz lenne soha semmi nem menne tönkre az olyan házban, villámcsapás esetén aminek villámhárítója van!

Másrészt, a villám NEM a legrövidebb úton megy le, hanem azon az úton, ahol a legkisebb ellenállást tapasztalja! És ez óriási különbség! Ez pedig nem feltétlenül a legrövidebb út (Lásd, amikor egy stadion gyepjébe csapott a villám, pedig körös körül lett volna magasabb pont).

Harmadrészt, a villám nem feltétlenül egyetlen pontban érintkezik a földdel. Egy épületnél a legkisebb ellenállás nagyfeszültség szempontjából ÁLTALÁBAN a következő, sorrendben: A villámhárító rendszere, a víz, gáz hálózat csövezése és (meglepő módon) az elektromos hálózat, de a vasbeton rendszerek vasalása is ide tartozik.

A wikipedia nem tankönyv, és nem tudományosan ellenőrzött hely. Így rendkívül körültekintően kell bánni az ott található információkkal! Különösen a természettudományos írások tekintetében igaz ez.

Nézzük a villámcsapást, rögtön az elrettentő oldalról:

A villám "RÖVIDLÁTÓ"!

NEM a legmagasabb pontba csap bele! Ez így nem igaz!

A villám maximum 20m-es sugarú közben okoz találatot. Ami 20 méternél távolabb van tőlünk, az olyan, mintha ott sem lenne. Akkor is, ha az az Empire State Building. Az sem véd meg 20 méteren túl!

Az átlagos, földfelszíni negatív polaritású villámcsapás (a villámok 80%-a ez) lefolyása:

A felhőből előkisülési csatorna indul. Ez eléri a földfelszín kb. 20m-es körzetét, ekkor 20m-es sugarú körön belül ellenkisülési csatornák indulnak feléje. Amelyik először eléri az előkisülési csatornát, azon a nyomvonalon ebből a találkozási pontból (orientációs pont) mindkét irányba indulva megtörténik a villámcsapás.

Nagy magasságú helyeken (hegyek, több100 méteres toronyházak) a folyamat fordítva szokott lezajlani, fordított polaritással. (azaz a háztetőből indul, és a felhőben van az orientációs pont).

Azaz a villám oda csap, ahol 20m-en belül a kiinduló ellenkisülésekből az első eléri. Ez nyilván ezen a távolságon belül a hozzá legközelebb álló pont lesz, azaz számít, hogy ebben a környezetben mi van magasabban, és mennyivel van magasabban.

Ezt az előkisülés-elleniksülés találkozást nem nevezném vonzásnak, mivel ez semmiféle folyamatban nem vonzás! És a villám tekintetében nincs is önmagában ilyen folyamat, "felfogásnak" és "levezetésnek" hívják a villám mesterséges továbbítását.

A villámcsapást nem lehet elkerülni, hanem kezelni lehet a villámhárítóval. A másodlagos hatásait (vezetett és csatolt túlfeszültség) pedig jól megtervezett és megépített többlépcsős túlfeszültség védelemmel lehet elkerülni, természetesen a vonatkozó érintésvédelmi és EPH előírások maradéktalan alkalmazásával együtt! (erre most itt nem térnék ki, mert regény lesz belőle...)

Villámhárítót csak megfelelő állami végzettséggel (sok hóhányó gyorstalpaló tanfolyam van) rendelkező valódi szakember tervezhet! A rosszul megtervezett vagy megépített villámhárító nagyobb kárt is tud okozni, mintha nem is lett volna semmi építve!

Aki ma építkezik, akár családi házat is, ne spóroljon a villámhárítóval. Az időjárás nagyon elvadulóban van, a közvetlen villámcsapásból származó károk nagyságrendi növekedése figyelhető meg az elmúlt pár évben.

És az eredeti kérdésre is válaszolva: egy épületben teljesen mindegy, hány ember van, a villám találati valószínűségét ez fizikailag nem befolyásolja.