A felezési idő alatt egy adott mennyiségű atom fele bomlik el? Az el nem bomlott atomok honnan tudják, hogy nem nekik kellett elbomlaniuk?

Vagy lehet, hogy a válasz kvantumfizikai, ami a bomlás valószínűségét egy konkrét fizikai jelenségként azonosítja. Tehát a teljesen egyforma atommagok is elbomolhatnak teljesen különböző időpontokban.

Sőt, talán tényleg tudnak az atommagok egymás állapotáról, és kvantumfizikai szinten kapcsolatban állnak.

A láncreakció lényege, hogy egy elbomló atommag olyan részecskéket bocsát ki, ami újabb magok újabb bomlását idézi elő. Az bomlik, amit ilyen részecskék eltalálnak. Amelyiket eltalálja pl. egy neutron, az elbomlik, amit nem talál el, az nem bomlik el. Annak a valószínűsége, hogy lesz-e találat, vagy nem, az sok mindentől függ, ami végeredményben azt eredményezi, hogy különböző anyagoknak különböző felezési idejei vannak, mégpedig óriási időintervallumban (a pillanatnyitól a több millió évekig)

Tehát nincs kapcsolat, nem "tudják", hogy el kell bomlaniuk, hanem akkor bomlanak el, ha olyan külső hatás éri őket, ami beindítja a maghasadást.

Nem értetted amit írtam. Nem lehet állandó a "külső" hatás, hogy is lehetne? Van egy atommag. Miközben elbomlik, lesz belőle két vagy több kisebb atommag, illetve alfa, béta, gamma, neutron, meg mindenféle sugárzás. Ez az a hatás amiről beszélek. Nyilván minél több mag elbomlott, annál kevesebb marad, és így a bomlásukkor is egyre kevesebb sugárzás keletkezik. Ez lép kölcsönhatásba egyre kisebb mértékben az egyre kevesebb még el nem bomlott atommagokkal. Tehát nem egyenletesen bomlanak a magok, hanem egyre kevesebb, ezért nem fogynak el, hanem ugyanannyi idők alatt feleződnek, negyedelődnek, nyolcadolódnak, stb.

Sok elbomlatlan mag -> sok maghasadás -> sok sugárzás -> sok újabb hasadást indít be

Kevés elbomlatlan mag -> egyre kevesebb időnként hasadnak - egyre kevesebb a kibocsátott sugárzás - egyre nehezebb eltalálni a maradék elbomlatlan magokat -> még ritkább hasadás

De ez nem törvényszerű. Atombombában pl. olyan láncreakció indul be, ahol hasadó urán ma 3 másik hasadását idézi elő, és így tovább, meglehetősen rövid időn belül.

arra gondolsz, hogy az általunk téridőnek nevezett valamin túl, amibe az anyag tevékenykedik, létezne valami, ami irányt ad az atomok elbomlásának, mértéket is adva annak ezáltal?

üdv

26/F

LastOne.Left