Az atomkorszak során melyik bomba volt az amiben a legnagyobb mennyiségű hasadóanyagot robbantották fől?

Tsar bomb.

[link]

57Mt-ára becsülik. Olvass bele, jók a képek is

na ez az amit valószínűleg sosem fogunk megtudni. az atombombák tényleges belső felépítése ugyanis hétpecsétes titok. sémák, modellek persze vannak, de a pontos felépítés az titok. (nem véletlenül)

az első válasz teljesen rossz.

de induljunk messzebbről.

alapvetően kétfajta atombomba van. a fissziós, ami a "szimpla", atommagok bomlásán alapuló bombát jelenti és a fúziós, ami atommagok egyesüléséből veszi az energiát (hidrogénbomba). hogy ennyire ne legyen egyszerű, a fúziós bombát fisszióssal indítják, azaz minden hidrogénbomba belsejében van egy pici atombomba.

az emberi találékonyság azonban hatalmas, ha a másik ember kiírtásáról van szó, a tudósok rájöttek, hogy ezt lehet folytatni és megszülettek a többlépcsős fegyverek.

az egylépcsős az az atombomba. a kétlépcsős az a hidrogénbomba. a háromlépcsős meg egy olyan atombomba, amit hidrogénbombával indítanak be. ebben az a "jó", hogy míg az egylépcsős normál atombombához urán235 vagy plutónium kell, addig a harmadik lépcső "bomlékony" anyaga már lehet más is pl. az uránnak normál atomfegyver gyártásra alkalmatlan változata és így olcsóbb a fegyver. a sor elvileg korlátlanul folytatható, lehetne negyedik lépcső is, ami újra egy fúziós folymat és akár mehetne szépen tovább is fisszió, fúzió, újra fisszió stb., elméletileg nincs felső határa az elérhető rombolóerőnek.

akkor nézzük a cár bombát.

eredetileg 3 lépcsős bombának tervezték 100 Mt hatóerővel. csakhogy a fissziós folyamatnak az a hátulütője, hogy a keletkező bomlástermékek rádióaktívak, azaz erősen szennyezi a környezetet. mivel magát a bombát inkább erőfitogtatásnak szánták, nem pedig tényleges fegyvernek (már 59ben készen volt, de akkor egész jóban voltak amerikával, így csak 61ben robbantották fel, amikor már nem volt olyan jó a viszony), úgy gondolták mégsem kellene az orosz anyaföldet beszennyezni, így végül kihagyták a harmadik lépcsőt és valami nem fisszió képes anyaggal (feltételezhetően ólommal) helyettesítették. így lett a bomba "csupán" 50Mt erejű.

és így lett a világ valaha felrobbantott legtisztább bombája, amely az energiájának csupán 3%át nyerte fisszióból. ha benne marad a harmadik lépcső, akkor a bomlástermékek kb. 25%-kal emelték volna meg az atomkísérletekből a környezetbe került szennyeződés mennyiségét.

egy szónak is száz a vége, a cár bombában csupán néhány kg hasadóanyag lehetett. (miközben a bomba maga 27 tonnát nyomott)

a legtöbb hasadóanyag egy bombában valószínűleg a Ivy Mike volt, ami az első kisérleti hidrogénbomba, ott sem kifejezetten a bombában, hanem segédanyagként használtak volna csak (aztán végül ez adta a bomba fő erejét) 4,5 tonna uránt.

attól függ, hogy miből van, meg attól, hogy miként robbantják. (meg hogy mekkora hatóerőt akarnak)

tulajdonképpen kétfajta robbantási elv van. ez egyiknél két kritikusnál kisebb tömeget lőnek egymásba és a kialakuló kritikusnál nagyobb tömeg robban (valójában a kritikusnál nagyobb tömeg nem igazán akar robbanni, rá kell segíteni, de ez most mindegy), a másiknál egy kritikusnál kisebb tömeget nyomnak össze, amitől az kritikussá válik. az elöbbi inkább az urán, az utóbbi inkább a plutónium bombákra jellemző.

a plutóniumnak több izotópja is van, az egyes izotópok kritikus tömege eltérő, de pl. a 238-as meg a 239-es már 10 cm-e átmérőjű gömbben is az. a sűrítős bombában meg a kritikusnál jóval kisebb tömeg van.

gyakorlatilag egy szimpla hidrogénbomba gyújtótöltét, ami önmagában pár kt hatóerejű, elektronikával, tokkal-vonóval, mindennel együtt, szinte egy tescos szatyorban haza tudnád vinni. egyrészt mert belefér, másrészt mert elbírja, nem szakadna le a füle.

az is igaz, hogy a bombák súlyának jórészét a külső nagyszilárdságú acélköpeny teszi ki, ami egyrészt megvédi a bombát a mechanikus sérülésektól pl. ha elveszítik, elejtik (az amcsik kb. egy tucat bombát vesztettek már el, az oroszok meg csak bőröndbombából vagy százat), másrészt összetartja a szerkezetet a másodperc töredékéig, hogy minnél kevesebb hasadóanyag vesszen kárba.