Ha valamit egy bizonyos sebességgel feldobok, akkor ugyan akkora sebességgel esik le?

Hányas voltál fizikából?

Kettesre tippelek... nézzük még egyszer.

Ha nincs közegellenállás:

feldobod, felmegy valameddig - majd ugyanúgy visszajön.

Ha van közegellenállás, akkor az végig lassítja:

feldobod: most nem fog olyan magasra felmenni (mert végig lassítják).

Lefelé, ha nem lenne közegellenállás, akkor is lassabban érkezne meg, mert alacsonyabbról jött, nem gyorsul fel annyira.

Csakhogy lefelé is van közegellenállás, ami még tovább lassítja!

Én sem értem mit veszekednek ahelyett hogy rendes értelmes válaszokat írnának :D

Én azokat buktatnám meg, akik ilyeneket írnak: "fizikához hülye vagy" "ne beszélj arról amit nem értesz". EGY rendes választ nem láttam ezektől a fazonoktól, csak játsszák az arcukat hogy ők jobban értenek hozzá. Basszus, és mi mit érünk veletek meg a tudásotokkal ha képtelenek vagytok a jó választ kommunikálni? Ha valaki kérdez valamit amihez te jobban értesz azt nem lehülyézni kell, hanem bátorítani hogy foglalkozzon vele. Remélem egyszer majd felfogjátok hogy a fizika az nem egy kivételezett dolog, hanem BÁRKI által megtanulható tárgy, mellesleg az egyik legérdekesebb dolog a világon. Szégyellem magam helyettetek is, ha csak annyira futja hogy más kedvét próbáljátok elvenni tőle.

-----

Ha gondolod leírom hogy hogy jön ki a helyzeti energia a kezdőpontban mert ha jól értem ezen problémáznak.

Igen, a lefelé haladó tárgy sebessége a kiinduló pontban ugyanakkora. Miért? Az ENERGIAMEGMARADÁS miatt. Az egész **** fizika miatt, ami kimondja azt, hogy energia NEM VESZHET EL, csak ÁTALAKULHAT.

Amikor elindítos a dobást zéró helyzeti energiával, és a dobással befektetett mozgási energiával, akkor az addig emelkedik amíg a kapott mozgási energiát mind át nem alakította helyzeti energiává. Amikor eléri a legmagasabb pontot, a zéró mozgási és az új magasságát jelentő helyzeti energiával bír. De ha ezek után visszatér a kiinduló pontra ott a helyzeti energiája vissza fog térni az eredeti állapotba, és azt csak úgy teheti meg ha visszaalakítja az összes kapott helyzeti energiát mozgási energiává. Mitől függ a helyzeti energia? Magasság, tömeg, gravitáció. Mitől függ a mozgási energia? Sebesség és tömeg. Változott a tömeg? Változott a gravitáció? Visszaállt a magasság (és vele a helyzeti energia) az eredeti értékére? Nem világos ebből, hogy ha az energiamegmaradás nem borult fel, akkor a gyorsulásnak UGYANANNYINAK kell lennie - mert csak így számulhatjuk el az összes visszakapott energiát?

---------

Ha valaki nagyon kötekedni akar, akkor persze kérdezheti, hogy máshova nem távozhat el az az energia? Dehogynem. A valóságban nincsenek tökéletes egyezések, mert az energia egy része mindig elveszik, átalakul pl. hőenergiává (ezért forró a labda mondjuk, egy jó squash meccs után). De a valóságban nem létezik tökéletesen függóleges dobás, vagy tökéletesen gömbölyű feldobható labda sem. Vagy mi van ha egy ejtőernyőről beszélünk, vagy valami áramvonalas tárgyról, egy általánosság helyett, amikor a légellenállás -valóban- változó mértékben fékezi a testet?

Ezeket mind-mind figyelembe lehetne venni, de a kérdés lényegén ez változtat?

Ja és bocs a hangnem miatt. :)

Nem akarok összeakaszkodni a fizikusokkal, és nem bánom, ha kijavítanak, sőt. De kapjon a kérdező egy kerek válasz.

"páran világosan megmondták, hogy a feldobás pillanatában és a leérkezés pontjában ugyanakkora lesz a sebessége. Nekik hiszek, köszi."

Ha hülye vagy, arról nem tehetek.

Itt nem hinni kell, hanem számolni.

Az energiamegmaradás a gravitációs térre igaz.

A közegellenállás viszont elviszi az energiát. Itt a hatás az lesz, hogy amikor a tárgy végigment a pályán, MOZGÓ, FELMELEGEDETT levegőt hagy maga után. Mozgó, meleg levegő = plusz energiája van.

Fizikából egyes!

Próbáljuk meg még egyszer... nézzük az energiákat, azzal egyszerűbb.

Első eset: nincs közegellenállás.

Mondjuk 100 egység energiával feldobod a tárgyat. Mi történik?

100 egység mozgási energiából lesz 100 egység helyzeti energia, mire felér a csúcspontra. Aztán ugyanez visszafelé: 100 egység mozgási energiával csapódik a kezedbe.

Mi történik, ha van közegellenállás? Hogyan működik ez egyáltalán?

Ugyanúgy 100 egység energiával feldobod. Csakhogy most, ahogy megy felfelé, megmozgatja a környező levegőt is - szintén felfelé. A levegő elvesz tőle mondjuk 15 egység energiát - tehát ennyivel alacsonyabbra megy csak fel.

Miután felment, a levegő, amit megmozgatott ugyanúgy mozog tovább, és átadja ezt a 15 egység energiát a többi, környező levegőnek. Ez az energia tehát a tárgy számára elvész, sose kapja vissza. Szétoszlik sok levegő között - tehát a levegő majdnem leáll (és közben felmelegszik).

A tárgy utána elindul visszafelé. Ugyanúgy megmozgatja a környező levegőt (ami közben majdnem leállt) - de most lefelé. Mivel már kevesebb energiája van, most csak 10 egység energiát ad át a levegőnek, mire leér. Lefelé mozgó levegőt hagy maga után, ami szintén hamar szétterjed és leáll.

A tárgy, amikor leér - 100-15-10=75 egység energiája van!

Tehát ennyivel lassabb is.

A többi a környező levegőbe ment el, és mikorra a levegő leáll, teljes egészében hővé változik.

Leírtam képletekkel a súrlódásmentes verziót, ha 82-es akarja ehhez hozzáteheti a közegellenállásos dolgokat.

Megjegyzem a "fizikából egyes" dumáját nyugodtan figyelmen kívül hagyhatod. Ez pontosan olyan példa amit fizikaórán kérdeznek, és a kutyát nem érdekli hogy idealizált esetről van szó. Mellesleg gyakorlatban is csak akkor ha eltérsz ettől a példától, mert ilyen egyszerű esetben a levegősúrlódással vesztett energia minimális. (Ha nem így lenne, akkor egy forró labdát kapna el akinek odadobod.)

Kérd csak meg 82-t hogy számolja ki. (De csak ha levezeti képlettel hogy hogyan alakul át hőenergiává a mozgási energia. :p Fizikából jelesnek ez semmiség.)

-------------

összes energia:

TE = PE + KE

TE konstans az energiamegmaradás törvénye miatt

helyzeti (potenciális) energia:

PE = m*g*h

m a test tömege

g a gravitációból eredő gyorsulás (9,8 méter/sec^2)

h a magasság amit a test emelkedik vagy zuhan

PE a test gravitációból származó helyzeti energiája

mozgási (kinetikus) energia:

KE= 1/2 m*v^2

m ia test tömege

v a test sebessége

------------

a kiinduló helyzetben:

PE=0

KE= 1/2 m*v^2

PE azért nulla, mert ehhez a ponthoz viszonyítva nézzük az elmozdulást.

KE az induló energia, amit a testnek adsz azzal hogy feldobod.

kezdetben TE= 0 +1/2 m*v^2, tehát az összes energiát a te kezdőlökésed adja.

Ahogy a test elkezd emelkedni, azt fogod látni, hogy KE= 1/2 m*v^2 csökken (ami egyben azt jelenti, hogy a sebesség (v) csökken, hiszen a tömeg (m) állandó), ahogy PE= m*g*h növekszik (ami azt jelenti hogy a magasság növekszik, hiszen a tömeg (m) és a gravitáció (g) nem változik). Akár azt is mondhatnánk, hogy a sebesség alakul át magassággá. (Ki is számolhatnánk hogy hogyan aránylik a kettő egymáshoz.)

Ami lényeg, hogy egyszer csak megáll a labda, nem tud emelkedni, az összes mozgási energiát amit adtál neki átalakította helyzeti energiává.

a tetőponton:

PE=m*g*h

KE= 0

Ebből nekünk annyi az érdekes, hogy megmutatja miért nem képes a sebesség változni, csak a magasság függvényében, amíg a rendszer zárt marad.

Ez persze egy nagyon általános eset, de maga a felismerés szerintem fontos. Ha vannak befolyásoló tényezők, akkor is tudni kell hogy azokat mihez adod hozzá.