A viz köztudottan ha megfagy tágul, és ha zárt edénybe van, azt szétrepeszti. De mi van ha az edény nagyon erős, például mint egy páncélszekrény és a hideg is nagy? Nem fagyik be, vagy szétrepeszt bármit?

Előző vagyok.. bocs, látom már valaki leírta majdnem ugyanazt, mint én...

Akkor ha hülyeség, legalább már ketten vagyunk hülyék :D ... de szerintem nem hülyeség. :)

"Bármit szétrepeszt, a víz összenyomhatatlan ahogy a többi folyadék is."

A folyadékok nem összenyomhatatlanok (csak idealizált esetben). Nomeg a fagyott víz már nem is folyadék. :)

"szerintem a jég nem lesz,,sűrűbb''"

Nos ha szerinted nem, akkor nincs más megoldás, mint hogy BÁRMIT szétrepeszt. De ha ilyen határozott véleményed van, akkor a francért kérdezel nálad jobban hozzáértőket? Még a végén szétromboljuk a kis világodat. De, a jég sűrűbb lesz ha nem tud tágulni. Tudod, ha a térfogat nem tud nőni, akkor a nyomás fog.

[link]

A valóságos folyadékok összenyomhatók. Alapvető fizikai törvény.

"Folyadékot nem lehet összenyomni, alapvető fizikai törvény."

Igen.. mint a Newtoni mechanika... középiskolában alapvető fizikai törvény, a valóságban meg nem igaz.

Egyébként folyadékrugókról hallottál már?

Hogy legyen végre egy egyértelmű válasz a kérdésre:

[link]

Idézem a cikket:

"Mínusz 130 Celsius-fokon is folyhat a víz

Átlagos körülmények között a víz 100 Celsius-fokon forr, és nulla fokon fagy meg: egy svéd fizikusnak azonban most sikerült mínusz 130 Celsius-fokon, szélsőségesen magas nyomáson lomhán folyó vizet előállítani.

Ilyen formában akár más, hűvösebb klímájú égitesteken is előfordulhat víz - írta Ove Andersson, az Umea Egyetem kutatója az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) a Der Standard internetes kiadása szerint.

A víz folyékonyságát messze 0 fok alatt is meg lehet őrizni. Az úgynevezett túlhűtött víz a hőmérséklet csökkenésével sűrűbbé válik, míg a felmelegedéssel hígabbá. A svéd kutató kristályos jeget tett ki 1,3 gigapascal nyomásnak körülbelül mínusz 140 Celsius-fokon. (Egy GPa hozzávetőlegesen a légköri nyomás tízezerszeresének felel meg.) Ezáltal összeomlott a kristályos szerkezet, és amorf jég képződött, amelyben a vízmolekulák esetlegesen helyezkedtek el. A hőmérséklet mínusz 130 fokra való növelésével és a nyomás egy gigapascalra történő csökkentésével a jég lomhán folyó vízzé változott.

Ez a víz olyan, mint a normális víz, sűrűsége azonban 35 százalékkal nagyobb, a vízmolekulák pedig viszonylag lassan mozognak, a viszkozitása tehát magas - magyarázta Andersson. A normától való efféle eltérések évek óta ismeretesek, általános magyarázat azonban a mai napig nem született rájuk."

Ennyi volt.