A viz köztudottan ha megfagy tágul, és ha zárt edénybe van, azt szétrepeszti. De mi van ha az edény nagyon erős, például mint egy páncélszekrény és a hideg is nagy? Nem fagyik be, vagy szétrepeszt bármit?

Ha jól emlékszem (és egyáltalán nem vagyok benne biztos, unalmas időmben majd utánanézek :) ) akkor a víz fagyáskor cm^2 talán 1-2 tonna nyomást fejt ki (de mondom, lehet baromság).

Ami ennek ellenáll, akkor egyszerűen a jég lesz "sűrűbb", közelebb rendeződnek rácsba a molekulák.

Nos én úgy közelítem meg, hogy tekintsünk egy deformációra képtelen tartályt, töltsük meg vízzel, majd hűtsük le 0-fok alá.

Amikor elérjük a 0 fokot, elemi kristályok jelennek meg, a víz elkezd fagyni, csakhogy ez térfogat-növekedést vált ki, ami nyomást fejt ki a tartályra, ami viszont mivel nem deformálódik nyomás alá helyezi az "olvadékot".

Ebből következően a víz fagyáspontja leesik, vagyis nem történik meg további kristályosodás.

(a víznek nyomás hatására olvadáspontja leesik ellentétben a legtöbb anyaggal)

De ez csak fikció nem jártam utána. :S

Itt írnak érdekes dolgokat a víz fagyásával kapcsolatban:

[link]

A víznek 14 szilárd állapota van:

[link]

Szóval de, a jég tud ám sűrűbb lenni.

A víznek nem csak az a különlegessége, hogy fagyáskor tágul, hanem az un. fázisdiagramja is eltér a legtöbb anyagétól.

A legtöbb anyagot minél nagyobb nyomáson hűtjük, annál "hamarabb" szilárdul meg, tehát minél nagyobb a nyomás annál magasabb az olvadáspontja.

A víznél viszont fordított arányosság van.

Minél nagyobb a nyomás, annál kisebb(!) az olvadáspontja.

TEHÁT, ha a víz térfogata a hűléstől elkezd megnőni egy "szétfeszíthetetlen" tartályban akkor megnő a nyomás, csökken az olvadáspont, ergó a víz - hiába van 0 fok - nem fog megfagyni.

Hozzáteszem: Ez nem szakterületem, úgyhogy a tévedés jogát fenntartom. :)

víz: [link]

"általános" anyagok:

[link]