Hol a határ a folyékony és szilárd között?

Rosszul van feltéve a kérdés.

A határ a folyékony is szilárd HALMAZÁLLAPOT között a fagyáspont.

Na most vannak olyan anyagok, amiknek nem egy meghatározott ponton történik ez, az anyagszerkezetüktől függ, nevük amorf anyagok.

eztfigyeld, gyakorlatilag sehol:P

műegyetemen olyanokat tanulunk, hogy mittudom én mondjuk gamma szilárd oldat.....

namost egy oldat ami folyékony halmazállapotú az hogyan lehet szilárd is :P ????!!!!! XD

Egy példa

[link]

Próbálom egyszerűen elmagyarázni...

Na... a különféle halmazállapotokat, hogy hogy működnek, le lehet vezetni atomi méretekig. Atomok pl. molekulákká összeállnak, de még a molekulák között is hatnak különféle erők. Mikor melegítünk valamit, akkor ezek a mütyürke részecskék annál inkább mozognak. Egyszer csak annyira rázkódnak és mozognak, hogy legyőzik azt az erőt, ami ott tartja őket, ahol vannak, így könnyen elmozdulhatnak... és így megváltozik a halmazállapotuk.

Szilárd halmazállapotban a részecskék egymáshoz képest (viszonylag) ugyan ott vannak és tartják egymást, viszont folyékony halmazállapotban már könnyedén elmozdulnak egymáshoz képest, de még együtt maradnak. Gázoknál meg mindegyik részecske megy amerre lát...

És azért egy bizonyos hőmérsékletnél váltanak halmazállapotot az anyagok, mert azon a hőmérsékleten haladja meg a részecskék mozgása azt az erőt, ami még összetartja a molekulákat egymással... vagyis visszatartja, hogy ne kolbászoljon el (vagy egyéb szerkezeteket... pl. fémrácsokat, stb...)

Viszont nem csak olyan anyagok vannak, amikben csak ugyan olyan részecskék találhatók (pl. mind vas, vagy mind szén, stb...), mert ilyen nincs. Legfeljebb olyan, hogy nagyon nagy tisztaságú... (pl. 99%-ban csak ugyan olyan anyag)

Így viszont az egyik féle részecskék és a másik félék nem ugyan azon a hőmérsékleten akarnak szétszéledni... így pedig vannak az anyagoknál különféle fázisátalakulások. Hogy nem csak simán megolvad valami egyik pillanatról a másikra, hanem közben különféle szerkezeteket vesz föl az anyag, amiből egyikbe-másikba átváltozik.

Tehát számít, hogy az adott anyagban mikből áll... különféle ötvözeteknél épp úgy fontos, mint valami egyéb összemixelt cuccnál.

A anyagismeret tudomány többek között ilyenekkel foglalkozik.

Ha akarsz látni erre egy jó példát, akkor keress rá a neten a vas-szén állapot ábrára ! Biztos találsz olyat, ahol jól el is van magyarázva, hogy mi miért hogy.