Szilárd halmazállapotú, vagy folyékony?

ez nem ilyen egyszerű.

a víz fagyását nagyon sok minden befolyásolja, nyomás, szennyezés, stb.

ez kb egy olyan kérdés, mint hogy a határig magyarország, onnantól ausztria.

ez nem így van, ott nincs semmi, annyira nem behatárolható.

Az átmenetre nincs külön szavunk. Úgy mondjuk, hogy olvadó jég, olvadó kőzet, fagyó jég, sziláruló kőzet, forró víz, stb.

Esetleg a jeges víz kifejezést is használhatod.

A halmazállapotokról bővebben:

[link]

__________________________

VÁLASZ AZ ELŐZŐ VÁLASZOKRA

"a víz fagyását nagyon sok minden befolyásolja, nyomás, szennyezés, stb."

Ez így van. Pl. sós víz alacsonyabb fokon fagy meg (ezért sózzák télen az utakat), a víz nagyobb nyomáson később forr (ezt használja ki a kuktafazék)

"Ha fogsz egy edény vizet, és teszel bele jégdarabokat akkor az 0 fokig hűl le, tehát 0 fokon jeges vized van.

Egy része szilárd egy része folyadék. Hő hozzáadásával vagy elvonásával a szilárd és a folyékony rész aránya változik."

Attól függ mennyi és milyen meleg vízbe mennyi és milyen hideg jeget teszel bele. De a többi része oké. :-)

"az jég. 0 celsius a fagypont. tehát amint eléri a FAGYpontot a víz megfagy, vagyis jéggé szilárdul."

Pontosítom: ahogy eléri a FAGYÁSpontot, akkor elkezd fagyni. Ahhoz, hogy megfaggyon még hőt kell elvonni tőle.

Bővebben: [link]

Ez attól függ, mennyi energiát vontunk még el belőle.

Ha hűtöd, akkor 0 fokon folyékony, ha tovább hűtöd, elkezd megfagyni, és ha teljesen megfagyott, akkor lehet tovább csökkenteni a hőmérsékletét (ne felejtsd el: egész eddig hűtötted, de nem hűlt).

Ha jeged van, akkor felmelegíted 0 fokra, ott pedig megáll, és elkezd halmazállapotot váltani.

ha rákeresel a víz fázisdiagramára, könnyebben megértheted.

0,00°C-on víz és jég keverékéről van szó. Mindkét halmazállapot megtalálható egyidőben. Mint már írták, energia hozzáadásával az egyensúly a víz felé billen, míg elvonásával jéggé válik.

Még érdekesebb a 0,01°C, ahol mind a három halmazállapot megtalálható egyidőben (jég, víz, pára)

Ennél nagyobb hőmérsékleten már víz és pára van jelen.

Légköri nyomáson a víz 100°C-on forr fel. Viszont a nyomás növelésével ezt az értéket feljebb lehet emelni. Egészen a kritikus pontig, amikor már csak pára formájában van jelen...

Ha jobban érdekel a téma, a neten biztos sokat lehet találni róla...