Honnan tudja az egyik test, hogy a másik mekkora tömegű? Ugyanis állítólag így derül ki, mekkora erővel vonzza azt. A válaszokban szeretnék NEM feltételezéseket hallani, hanem olyasmit, amit már bizonyítani tudtak kísérlettel.

Nem tudja.

Minden elemi részecske vonz minden másikat. Az erők meg (több test esetén) összeadódnak.

Kicsit komolyabban: NEM a testek vonzzák egymást. A gravitáció éppúgy fénysebességgel terjed, mint a fény.

A mostani elméletek szereint a tömegek görbítik a teret - és ebben a görbe térben mozog a többi test.

"A tér esetében tehát "te", aki érzékeled a tér görbülését, vhogy látod a "partot" is? Különben hogyan érzékelhetnéd a görbülést?"

Einstein példája: ha egy liftben ülsz, ami felfelé indul (gyorsul felfelé), akkor nehezebbnek érzed magad.

Ha a világűrben vagy, súlytalanságban egy dobozban, ami g-vel gyorsul, akkor úgy érzed magad a dobozban, mintha normál súlyod lenne, és a doboz egyik falán (a menetiránnyal ellentétesen) ülnél mint padlón.

Itt a Földön a gravitáció hatására ugyanakkora súllyal állunk a talajon, mintha a világűrben valahol egy dobozban állandóan g-vel gyorsulnánk, és ebben a dobozban állnánk a menetiránnyal szemben lévő falon. Csak az egyik esetben egy dobozt gyorsít egy rakéta, a másik esetben egy különleges szerkezetű térrészben vagyunk, és az idézi elő a látszatra azonos hatást.

Ezt nem lehet érzékletesen elmagyarázni, de matematikailag le lehet írni (a laikus számára követhetetlenül bonyolultan).

"A Földön állva viszont nem történik ilyesmi, ami azt jelzi, hogy vmi nagyon másként van itt, mint a világűrben. Mi van másként, és miért nem lehet ezt érzékletesen leírni, miért csak képletekkel?"

Az van másként, hogy a tér geometriája eltérő a Földön, mint a Földtől távol. Ennek a geometriának a leírása bevezetés szinten kb. 50 oldal úgy, feltéve, hogy az olvasó már tisztában van a lineáris algebra és a vektoranalízis (így a fortiori az analízis) alapjaival. Mivel a képzeletünk csak arra alkalmas, hogy az eukleidészi geometria és a közepes méretű tárgyak és kis sebességek világában mozogjon, ezért mindent, ami ezen a tartományon kívül van, csak szavakkal és képletekkel lehet megközelíteni, érzékletesen, képszerűen elmesélni nem lehet. A nemeukleidészi geometria például érzékletesen elmondva csak egy halom ellentmondás vagy paradoxon. Képletekkel elmagyarázva már érthető.