Globalis felmelegedes?

14:52

Igazad van,de ez akkor sem korrekt ,hogy odaírom,hogy az 5 fokhoz odaírom,hogy nulla esély, aztán feltételekhez kötöm.

Minél nagyobb a fok annál kisebb az esélye, hogy bekövetkezik. A 93%-os esélyhez nem megvalósulás esetén egyébként nem a 7% tartozik. hanem 0 és 93 közt valamilyen érték. A 7% a bizonytalansági faktor és nem a biztosé.

Előzőnek:

Tehát nem csak olvasási, hanem számolási nehézségek is vannak. Nem probléma, elmagyarázom.

Általános iskolai SZÖVEGES FELADAT következik:

"A 2 fokos felmelegedés elkerülésének esélye: 93%, de csak akkor, ha az üvegházgázok kibocsátása 60%-kal csökken az elkövetkezõ 10 évben." Kérdés: mennyi esély van 2 fokos felmelegedésre?

Összesen négy lehetséges kimenet van:

A) Lecsökkentjük a gázokat 10 éven belül.

A/1: Mégis melegszik a levegő 2 fokot.

A/2: Nem melegszik a levegő 2 fokot.

B) Nem csökkentjük a gázokat eléggé.

B/1: Melegszik a levegő 2 fokot.

B/2: Mégsem melegszik a levegő 2 fokot.

Miről közöl a feladat adatokat? CSAK ÉS KIZÁRÓLAG az A/1 és az A/2 esetről. Vagyis azt tudjuk, hogy HA sikerült csökkenteni a gázokat (vagyis bekövetkezik az A) eset, akkor azon belül A/1 = 7%, A/2 = 93%.

De azt nem tudjuk meg, hogy a B) eseten belül B/1 és B/2 milyen valószínűséggel jön létre, és azt sem tudjuk meg, hogy A) és B) közül melyik milyen eséllyel jön létre.

Gondolatban egészítsük ki ezekkel az adatokkal a feladatot! Tegyük fel a számolás kedvéért, hogy a gázok csökkentése 30% eséllyel sikerül, vagyis A) = 30%, B)= 70%.

Tegyük fel, hogy B) esetében a felmelegedés esélye 95%, vagyis még B) esetén is van egy kis esély, 5% a megmenekülésre. (Ez egyébként nyilván függ attól, hogy mennyire hibázzuk el A)-t, de ezzel most nem számolunk, mert felső tagozatos anyag lenne.)

Ekkor az A/1 bekövetkezésének esélye 30% és a 7% szorzata, azaz 2,1%. (A százalékok szorzásának szabályai miatt nem 210%!). Az A/2 esélye 30% és 93% szorzata, 27,9%.

B/1 esélye 66,5%, B/2-é pedig 3,5%.

A teljes eseménytér tehát 100% (ha összeadok minden esélyt). Ezen belül a felmelegedés esélye A/1+B/1= 68,6%, míg a túlélés esélye a maradék 31,4%.

Vagyis szó sincsen semmiféle bizonytalansági tényezőről a 7% esetében, mindössze annyiról van szó, hogy a cikk szerzői elhallgatták a szöveges feladat megoldásához szükséges adatok egy részét. (A gázkibocsátás csökkentésének esélye, azaz A) és B) esélye, valamint a B) esetben a felmelegedés esélye.

Na akkor számoljunk tovább a fenti, légből kapott adatokkal.

"A 3 fok globális felmelegedés elkerülésének esélye: csekély, ha az emelkedés eléri a 2 fokot, és beindít visszacsatoló szén-ciklusokat a talajból és a növényzetbõl."

A csekély-t mondjuk nevezzük el egy számmal, legyen (asra ütök) 10%. Máshogy mondva: HA ELÉRJÜK A +2 fokot, akkor 90%, hogy elérjük a +3 fokot is. Viszont ha nem érjük el a +2 fokot, akkor nem tudjuk elérni a +3-at sem.

A fenti adatok segítségével számolva tovább a 3 fok melegedés esélyét úgy kapjuk meg, hogy megszorozzuk a +2 fok elérését (68,6%) az itt megadott 90%-kal, azaz 61,74%, azaz mindent egybe vetve ennyi a +3 fok elérésének az esélye. És így tovább.

Jól látszik, hogy ha az elején A) és B) esélyeként 30% és 70% helyett más értéket állapítunk meg, valamint ha B1 és B2 közt az 5% és 95% helyett mást mondunk, akkor az egész eseménysor végkimenetele teljesen más. Valószínűleg a cikk szerzői se mertek minden adatot megadni, ezért takaróztak a bűvös "97%, de csak akkor, ha" fordulat mögé.

(Ha csak A-t és B-t változatom 10%-ra és 90%-ra, akkor átszámolva a fentieket: A1=0,7%, A2=9,3%, B1=4,5%, B2=85,5%, a +2 fok esélye A1+B1= 86,2%, a +3 fok esélye pedig 77,58%.) Úgyhogy az igazi kérdés A) és B) esélye, nem pedig az, hogy A) esetén mi történik.