Kik és miért építették a piramisokat?

Ugyan a válasz nem nekem szólt, de azért csak belémbújt a kisördög:

"Na EZ a furcsa! Hogy ha egy nép egyszer valamit meg tud építeni, akkor azt miért FELEJTI EL? "

Mint például a hieroglif írást? Ezt az évezredeken át élő írásrendszert az újkori egyiptomkutatásnak újra meg kellett fejteni, ugyanis az egykori művelői egyszerűen ELFELEJTETTÉK. Áttértek egy egyszerűbb írásrendszerre. Mi történt a rovásírással, amit napjainkra szinte elfelejtettünk, az utóbbi évek újjászülető nemzeti mozgalmainak újra meg kellett tanulni ezt a már szinte elveszett tudást. Miért kellett újra megtanulni az íjkészítés tudományát? Hogyan ment feledésbe az etruszk nyelv? Mi az elektrum ötvözet receptje? Hogyan kell fadarabok összedörzsölésével tüzet csiholni? Tudom, ezek kiragadott példák, de ha egy tudás elég sokáig fölösleges, előbb-utóbb el is veszik. Például nem hiszem, hogy túl sok páncélkovács él az országban, pedig ez annak idején elterjedt, jövedelmező mesterség volt, sokan űzték. Aki ma ilyenre adja a fejét, leginkább régi leírások alapján újra fel kell hogy találja a mesterség fogásait. Hogyan lehet ezt ELFELEJTENI?

Egyiptomban tudjuk, hogy az óbirodalom és a középbirodalom között másfélszáz évnyi zűrzavaros időszak tátong. Ekkor senkinek sem volt pénze, embere az óbirodaloméhoz hasonló piramisok építésére. Az ókori, mondjuk negyven éves átlagéletkor mellett ez három-négy emberöltő. Ennyi idő alatt simán kihalnak azok a mesterek, akik őrzik a tudást és ha nem hagytak részletes leírásokat, könnyen sírba száll velük a piramisépítés tudománya is, egyszerűen azért, mert nincs aki emlékezne rá, hogyan is csinálták annak idején.

Ezen kívül tudjuk, hogy a középbirodalom idején a fáraóknak egyszerűen nem volt annyi anyagi forrása, mint az óbirodalom uralkodóinak, ugyanis a korábban végletesen központosított birodalomban egyre több befolyásra tett szert a papság, illetve a tartományok kormányzói is, így egyszerűen a fáraó az ország javainak kisebb része fölött gyakorolt ellenőrzést, mint óbirodalombéli elődei. Ezen kívül tudjuk, hogy eddigre a szomszédos államok is rendkívüli mértékben megerősödtek, a birodalom egyre több erőforrását kötötte le a hadsereg fönntartása. Mi sem bizonyítja ezt szebben, mint hogy a középbirodalomnak Egyiptom lerohanása és elfoglalása vetett véget.

Nem egy olyan nagy rejtély, hogy miért maradtak abba a piramisépítkezések: Valószínűleg az éppen uralkodó fáraónak egyszerűen nem volt pénze akkora halotti templomokat építeni, mint őseinek. Megrendelés híján pedig egyszerűen lepusztultak azok a műhelyek, amelyek ezeket az építészeti csodákat létrehozták annak idején.

"A "sírkamrából" kivezető két nyílásról már ne is beszéljek ugye. (Mert minek egy halottnak levegő? Pláne két járat, ami lehetővé tenné különböző élőlények bejutását pont a királyi sírhelyre!"

"Pláne, hogy minek rakna bárki is ajtót egy olyan járatba, melybe ember egyébként sem tud bemenni. Hisz nem egyszerűbb egy kővel lezárni? Vagy egyszerűen meg sem építeni azt a járatot? "

Itt azt hiszem, a saját kérdésére válaszol. A tévesen szellőzőaknáknak nevezett járatoknak valószínűleg vallási jelentősége volt, ezeken át indult a fáraó lelke az égbe. Valószínűleg éppen azért zárták őket le, hogy ne költözzenek be a patkányok és azért építették meg, mert a fáraó kájának szüksége volt rájuk. Újabb rejtély megoldása!

"Ekkor jött az egyiptomi archeológiai társaság, és a régészeket kizavarta onnan, és ők vették át az irányítást. Persze a 2. ajtót nem nyitották ki azóta sem. :S"

Itt fölösleges összeesküvést gyanítani. Ahhoz, hogy a nagy piramisban egy lyukat fúrjanak a falba, évekbe telik megszerezni az engedélyeket. Épp így, ha valaki azzal állna elő, hogy a Mátyás-templomot szeretné szétfurkálni, valószínűleg jó ideig kilincselhetne a pecsétes papírért. A kutatócsoportnak az első ajtó átfúrására volt engedélye, a másodikra nem, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem tudtak a létezéséről sem. A szükséges engedélyeket azonnal megigényelték, de évekbe telik, mire az egyiptomi hatóságok ezt a kérést feldolgozzák, elbírálják. Valószínűleg akkor megint készítenek majd egy élő műsort a második ajtó szétfúrásáról is. Mint ahogy az első kísérletet a National Geographic tévé élőben közvetítette. Ha ennyire titkolnak valamit, miért engedik élőben közvetíteni? Semmilyen összeesküvés sincs itt, akármilyen divatosak is ezek az elméletek manapság.

"Mellesleg fogalmam sincs, hogy a piramisok mi célt szolgáltak. Ne várja tőlem, hogy megmondjam; nem éltem akkor."

Elnézést, de akkor miért jelenti ki ilyen bizonyossággal, hogy nem temetkezési célokat szolgáltak, ha bevallottan fogalma sincs róla, miért épültek?

"Tudományt nem hittel kell előrébb vinni, hanem kutatással, kíváncsisággal, és a minden iránt való fogákonysággal."

Igen, ha kőről-kőre szétszednénk egy piramist, biztos sokat megtudhatnánk róla. Viszont ezt érthető okokból elég nehéz lenne keresztülvinni, hiszen Egyiptom egyik fő bevételi forrása a gúlák mutogatása, nem hiszem, hogy beleegyeznének bármilyen nagyobb mérvű átalakításba.

"Nemere elmélete az, hogy egy, kb. 10ezer vagy még több idővel ezelőtt élt emberi kultúra volt, amely ezeket a különös dolgokat művelte. "

"Lehettek ezek akár az egyiptomiak is. De nevezhetjük őket atlantisziaknak, lemúriaiaknak, stb. (Tudom, hogy Lemúria elnevezése a lemúri majmokból ered. De senki nem állította, hogy azok - ha léteztek - így hívták magukat. Én sem. Csak közkeletű elnevezésük - pont emiatt - a lemúriai lett. ... Tudod, szövegértelmezés.) "

Akkor megkérdezhetem, hogy miért vagdalkozik Lemúriával, ha elfogadja, hogy sohasem létezett? No most a mondák szerint Atlantisz valahol az Atlanti-óceánban helyezkedett el, Lemúria India és Madagaszkár között, Mu pedig a Csedes-óceánban, Egyiptom pedig ott, ahol ma is. Önnek nem tűnik úgy, hogy ezzel kb. lefedtük az egész Földet? Nem lehetne ennél pontosabb becslést adni, hol is élt ez az ősnép? Mert ezek szerint az ön által elvárt tudományos pontosságba, amelyet a régészeken számon kér, bőven belefér tíz-húszezer kilométernyi tévedés az ősnép szülőhelyét illetően. A mondás annyi, hogy valahol a Földön élt ez az ősnép, fogalma sincs, hol. Ezt az üzenetet elhomályosítja az Atlantisszal, Lemúriával való vagdalkozás, ellenben azt a látszatot kelti, mintha bármilyen bizonyítéka lenne egyik avagy másik létezésére.

"Mellesleg hol is írtam, hogy Lemúria valós, és bizonyítottan létezik? "

Akkor miért hozza föl?

"Mert Lemúriáról még Nemere sem írt - legalábbis én még nem találkoztam ezirányú írásával. :) "

Akkor miért említi Nemere elméleteként?

Ezek után sajnos vissza kell térnünk az alapkérdéshez, hogy akkor ki is építette a piramisokat? Nem az egyiptomiak, hanem egy náluk ötezer évvel régebbi nép, akikről semmit sem tudunk, akiknek az eszközei, városai, egyéb építményei nyom nélkül eltűntek. Milyen egyéb bizonyíték van a létezésükre? Ők milyen technológiát használtak, mert ugye ön szerint az egyiptomi réz-bronzeszközökkel ez a munka lehetetlen lett volna. Ennek a technológiának hol a nyoma? Milyen energiaforrást használtak? Valamilyen szénalapú technológiájuk volt? A sarki jégből miért nem mutatható ki a megnövekedett szén-dioxid, esetleg kénkibocsájtás? Uránalapú? Hol a hasadóanyag? Ismeretlen technológia? Hol vannak a nyomai, ráadásul az ön szavaival élve ezt vajon miért FELEJTETTÉK EL?

"Hogyan lehet rézeszközökkel kivésni 20 tonnás homokkő és mészkő sziklákat (illetve az 50 tonnás gránitköveket)? "

Mindkét anyag puha, üledékes kőzet, elméleti vagy gyakorlati akadálya nincs, csak igen sok munkaóra szükséges hozzá. Ez körülbelül olyan érv, mintha azt mondanánk, hogy a beton feltalálása előtt nem épültek házak. Valóban betonból építkezni egyszerűbb, gyorsabb és a kész ház is szilárdabb lesz, de ettől még téglából, vályogból, terméskőből is lehet házat építeni. Ha csak rézeszközeik voltak, azzal dolgoztak, mert nem volt más. Nyilván szívesebben dolgoztak volna vassal, de nem volt.

"Honnan volt egy ELVILEG akkorra 500 éves kultúrának (egyiptomi) olyan tudása, mely ismerte a pí-t;"

Ötszáz év a reneszánsz kezdetétől az űrutazásig telt el. Elég nagy idő, ha van egy megfelelő terményfelesleggel rendelkező birodalom, ahol egy kiváltságos papi réteg nyugodtan rágódhat hasonló kérdéseken napszámba, nem kell dolgoznia. Mint nem is tudom, az egyiptomi óbirodalom. Mennyi idő alatt lenne hihető a pi kiszámítása? Hétszáz év? Ezer év?

"bizonyítottan olyan épületet emelt, mely alkalmas élelmiszer hosszú időn keresztül történő tárolására (na, erre honnan az istennyilából jöttek rá, hogy pont ekkora dőlésszög kell hozzá - nekem eszembe nem jutna mégcsak kísérletezni sem vele); stb? Karl Drbal kísérletéről a borotvával már ne is beszéljek."

Ezek szerint a piramisok élelmiszer tárolására szolgáltak? Csak mert éppen az előbb jelentette ki, hogy nem tudja mire szánták őket eredetileg. Amúgy nem tűnik gazdaságtalannak, egy ekkora gúla azért, hogy a mélyén egy néhány négyzetméteres kis kamrában ("sírkamra") elrekkentsenek néhány zsák búzát?

A piramis borotvára gyakorolt hatása mindig is elkápráztatott. Adva van ugye egy borotvapenge, ami sokkal tovább éles marad, ha egy apró, megfelelően tájolt piramisba helyezzük. Ezzel az a gond, hogy a borotvát nyilván nem a piramisban használjuk, hanem kivesszük és az arcunkon húzogatjuk vele a szőrt, így a penge nem a piramisban csorbul ki, hanem azon kívül, feltehetőleg nincs rá sok hatása. Ezek után, ha visszatesszük a piramis alá, tovább éles marad. Ez kizárólag úgy lehetséges, hogy az apró piramis valamilyen úton-módon újra élezi az acélpengét, mivel az él tompulása nem a piramisban következik be, arra semmi hatása sem lehet. Viszont akkor felmerül a kérdés, miért nem képes ezt a végtelenségig megtenni, miért csak tovább marad éles a penge, miért nem amíg tövig nem kopik? A másik kérdés, hogy ezek szerint a piramis egyként élezi a pengét és tartósítja az élelmiszert. Mi ennek a két, egymással köszönőviszonyban sem lévő hatásnak az alapja? Ha pedig a piramisok élelmiszer tárolására épültek és egy tízcentis kis makett is működik, miért egy kietlen, a várostól távoli völgyben épültek, a Nílus túlpartján, miért nem húzott fel minden család egyet a kert végében, hogy lehessen hova tenni a kaját?

"Honnan bukkant elő egy olyan kultúra szinte a semmiből, mely bőven túltett a jóval későbbi görögökön? "

Mint említettem, ötszáz év nem igazán semmi. Szervezett államban, nagyobb pusztító háborúk nélkül sok mindenre elég.

"Hogyan lehet az, hogy piramist épített az ókorban a világ számos tája? Amerika, Ázsia, Közel-Kelet, stb? Egymást tanították a hasonló építészeti stílusokra? "

No most mit kellett volna építeniük? Ez a forma a legkönnyebb, széles alap, folyton keskenyedő felépítmény.

"Hogyan lehet az, hogy a közép-amerikai Hold piramisban jádéből készült nyakéket találnak a kutatók? (A jade kínából származik, Amerikában soha nem is volt megtalálható.) "

A jáde két ásványt jelöl, a jádeitet és a nefritet. A jádeit mai fő lelőhelyei: Kalifornia, Myanmar, Új-Zéland, Guatemala, Brit-Kolumbia, Alaszka ( [link] A Közép-Amerikai indiánok a Gautemalait használták, illetve az olmékok a Costa Ricait. Az az állítás, hogy Amerikában sohasem volt megtalálható, egyszerű hazugság.

"Hogyan lehet, hogy olmék, azték, maja és egyéb indián kultúrák kőeszközökkel óriási piramisokat, kőszobrokat (köztük igen kemény obszidiánt is) emelgetnek, vonszolgatnak, farigcsálnak? (Persze a piramisaik igencsak hajaznak az egyiptomiakra. Mik vannak?!)"

Az egész Földön mindenhol elterjedt volt ez az építési módszer. Európában, Ázsiában, Amerikában, megalitikus építészetnek is nevezik. Mégsem találtak sehol sem egyetlen eszközt sem, ami másra utalt volna, mint kőeszközök használatára. Ráadásul több mai kísérlet is bizonyítja, hogy korántsem lehetetlen feladat tonnás kőtömböket gerendák és kövek segítségével mozgatni, csak egyszerűen vannak már rá egyszerűbb módszerek is. Amúgy hogyan sikerült ilyen jól elrejteni ezt a fejlett, technikai műveltséget, ami az egész Földet körbefogta ezredéveken át, hogy egy csavart sem találtunk belőle azóta sem? Hol vannak az ősnép városai? Járművei, eszközei, szemétdombjai?

"Hogyan lehet, hogy a világ több pontján találtak teljesen szabályos, egymástől eltérő méretű kőgolyókat (fél métertől a 3 méter átmérőig)?"

Követ faragni nem nehéz, kőeszközökkel is lehet. Szabályos gömböt sem nehéz csinálni, mint ahogy manapság is faragnak ilyeneket, kell hozzá egy fadarab, amire egy madzagot körzőként használva egy tökéletes körívet rajzolunk, azt kivágjuk, majd ehhez igazítjuk a formálódó kőgolyót. Azt, hogy miért készítették, nem tudom, de valószínűsítem, hogy ön sem. Megint egy olyan dolog, ami elméletileg és gyakorlatilag is lehetséges, csak éppen mi nem szoktunk kőgolyókat faragni, mert semmi szükségünk sincs rájuk.

"Hogyan lehet, hogy egy nép, amely életében nem repült, és főként kőeszközöket használ, mégis épít olyan építményeket (Nazca vonalak), melyek csak a levegőből látszanak? Az egyik ezek közül (ráadásul igencsak gondolatba ejtő): "

Attól, hogy valami csak a levegőből látszik jól, még nem biztos, hogy az volt az eredeti rendeltetése, hogy az indiánok felette elrepülve nézegessék. Nyugodtan rajzolhatták őket az égben lakó istenek kedvére, akik ugyan sohasem jöttek el, de kedvüket lelték a látványban. Nyilván nem újdonság, hogy minden nép a feje fölé, az égbe képzelte isteneit, ez nem utal egyértelműen UFÓk jelenlétére. A készítésük módját pedig igen sokan lekoppintották már, bármilyen rajzot a mértanból ismert egyszerű "nagyítás" módszerrel karók és botok segítségével tetszőleges méretben el lehet készíteni.

"Hogyan lehet, hogy egy kultúra, amelyik kőeszközöket használ, létrehoz egy olyan koponya-másolatot, amely még a mai eszközökkel is nagyon nehéz így megcsinálni?"

Megint arról van szó, hogy nem lehetetlen, hanem sok időt vesz igénybe. A kvarckristály homokkal simán csiszolható, ha volt egy mesternek harminc éve egy koponyára, kézzel is elkészíthető, homok kell hozzá és bőrdarabok. A mai eszünkkel ezt azért nehéz elhinni, mert nem gondoljuk, hogy valaki ennyi időt rászán. Az inkák például olyan takarókat is használtak, amelyet egy asszony egész életén át szőtt. Mi nem gondoljuk, hogy valaki képes egész életében egy takarót csomózni, amit aztán ráterítenek egy halottra, de még sohasem hallottam, hogy a Chilei múmiatakarókat a titokzatos ősnép fonta volna, pedig nem kisebb munka, mint kristályból koponyát csiszolni.

"Hogyan lehet, hogy sokszáz/ezer éves perui köveken ilyen rajzolat legyen? (Nemtán dinoszauruszokat tenyésztettek a perui indiánok?) "

Erről még nem hallottam. Lehetne egy kicsivel használhatóbb linket róla? Amúgy nem tudom, hogyan kerül ide, mert azért a dinoszauruszok tízezer évnél kicsivel régebben haltak ki, így még Nemere úr ősnépe sem találkozhatott velük, hacsak nem éltek néhány tízmillió évvel korábban, jóval az emberi faj kialakulása előtt. Ez hogyan illik bele az elméletébe? Netán amolyan Jurassic Parkot tartottak fenn, bár ekkor megint az ön érveit kell felhoznom, azaz mindezt a tudást hogyan FELEJTETTÉK el és hogyan tértek vissza a kőeszközök használatához? Miért nem uralja a mai napig a Földet Atlantisz/Lemúria/Mu? Hova lett a tudásuk? Hol vannak a tízezer éves perui dinoszauruszcsontok? Ha már az indiánok dinoszauruszokat tenyésztettek, miért nem maradt belőlük semmi? Vagy a laborok, ahol ezt a munkát végezték? Vagy a karámok, ahol a jószágot tartották? Vagy több rajz, mert az, hogy egy sírból három karcolt kő került elő, azért finoman szólva hamisítvány is lehet. Ugye felmerül a kérdés, hogy a konkvisztádorok által hazahozott holmikon miért nincsenek ilyen rajzolatok? Ők miért nem találkoztak az indiánok által nevelt dinoszauruszokkal?

Kedves 15:22-es!

Elfelejtés:

Írta:

"Ennyi idő alatt simán kihalnak azok a mesterek, akik őrzik a tudást és ha nem hagytak részletes leírásokat, könnyen sírba száll velük a piramisépítés tudománya is, egyszerűen azért, mert nincs aki emlékezne rá, hogyan is csinálták annak idején."

Gondolja, hogy egy olyan tudáshalmaz elveszítéséhez 150 év elegendő???

Itt nem csak egy íj elkészítéséről, vagy egy írásmódról van szó!

(Mellesleg mikor is kellett újratanulni az íjkészítést? Hát a rovásírást? A fadarabok összedörzsöléséről már nem beszélek. Az etruszk nyelv oké, hiszen kihaltak. Úgy nem nehéz elfelejteni egy nyelvet.)

De könyörgöm! Itt milliónyi dologról van szó! Matematika, csillagászat, építészet (azon belül is sorolhatnám), stb. stb.

Ez nem egy-két mester tuománya! Ide különböző mesterségek képviselői, sőt, azok tömegei kellettek, hogy megépüljön egy ilyen. És ezen mesterségek, tudományok ugyanúgy fennmaradnak magukban 150 évig, mégha éppen piramisépítésre nem is használják őket. Épületek, szobrok ugyanúgy épültek - a kőfaragás tehát nem veszíthetett a képességéből. Mégsem passzolnak a későbbi piramisok kövei úgy egymáshoz, maint a 3 nagy. Miért?

Építmények épültek a 150 év alatt és után is. Tehát mérnökök kellettek, mégha nem is akkora épületeket építettek. Tehát a mérnöki tudás meg kellett, hogy maradjon. Mégsem tudtak olyat alkotni soha többet, mint azelőtt.

Amiről ön beszél, azok egy része nem veszett ki még töb évszázad alatt sem (legfeljebb az átlagemben nem tudta). Ami meg kiveszett, az vagy azért, mert az egész nép kipusztult, vagy pedig kellett hozzá vagy egy évezred. ... Nem pedig 150 év!

A hieroglifák esete pedig egyszerűsödés - és az sem 150 év volt! Jóval hosszabb idő kellett, hogy elfelejtse mindenki.

A Középbirodalom egyes uralkodói bizony lényegesen nagyobb központosított hatalommal rendelkeztek, mint az Óbirodalom más nagyjai. Ráadásul a népesség is nagyobb volt - tehát a munkaerő is rendelkezésre állt. Amiről ön beszél, az már a Középbirodalom utolsó harmada.

"éppen uralkodó fáraónak egyszerűen nem volt pénze akkora halotti templomokat építeni, mint őseinek"

De azért mégis építtetett. Hogy van akkor ez? Nincs pénze, de azért építtet?

"A tévesen szellőzőaknáknak nevezett járatoknak valószínűleg vallási jelentősége volt, ezeken át indult a fáraó lelke az égbe."

Egyszerre kettőn???

"Valószínűleg éppen azért zárták őket le, hogy ne költözzenek be a patkányok és azért építették meg, mert a fáraó kájának szüksége volt rájuk. Újabb rejtély megoldása!"

És két ajtót? Nem elég egy??? Nekem igencsak furcsa.

De a fő problémát nem említette:

Miért hagyták abba az ezirányú kutatást? Nem lenne egyszerűbb átmenni azon a r@hadt ajtón, és megnézni, megtudni az igazságot, mintsem mutyizni meg terelgetni a dolgot? Könyörgöm, ha van egy dolog, amire nem tudunk pontos választ, miért elégszünk meg a feltételezésekkel, ha egyszer ott a lehetőség megtudni az igazat???

"Itt fölösleges összeesküvést gyanítani. Ahhoz, hogy a nagy piramisban egy lyukat fúrjanak a falba, évekbe telik megszerezni az engedélyeket."

Ad 1: Kétszer is próbálkoztak. Először egy német kutató, de azt, miután megtalálta az első ajtót, kituszkolták az országból. (Az egyiptomi régészeti társaság nyomására).

Ad 2: A második kutatást pont az csinálta, aki a német kutatót és társait kitoloncoltatta Egyiptomból. Ez volt a "hivatalosan élőben közvetített" mutatvány (National Geographic). Viszont elég sok kérdéses rész volt ezzel kapcsolatban. Mik is?

- Amit a NGC mutatott felvételt (az "élő" közvetítés), azon az ajtón a két kallantyú egyforma méretű volt. Holott a 10 évvel azelőtti német felvételen különbözött a méretük!!! Ráadásul a német felvételen az egyiknek le volt törve egy darabja, míg a 10 évvel később érkező robot már nem látta azt a letört darabot. (Időközben valaki járt ott???) Tehát igen valószínű, hogy az egyiptomiak a felvételen nem élőben közvetítettek, és nem abban a járatban jártak, hanem mondjuk egy erre a célra létrehozott másikban. Igen valószínű, hogy az egyiptomi fúrás csak megrendezett volt, felvételről ment.

- Az "átfúrás" után ugye találták a következő ajtót - amit azóta sem fúrtak át. Miért? Mivel másabb az egyik, mint a másik? Hiszen az egyiptomi társaságnak már VOLT engedélye; sőt, az egész világ várta, hogy meglássák, mi is van ott! Mégsem mentek át azon, hanem megálltak!

"Elnézést, de akkor miért jelenti ki ilyen bizonyossággal, hogy nem temetkezési célokat szolgáltak, ha bevallottan fogalma sincs róla, miért épültek?"

Mint írtam is, de elismétlem:

Nem tudom, miért készültek, de abban biztos vagyok, hogy nem arra szolgáltak, amit a hivatalos mai tudomány elfogad.

Így jó?

Amúgy Sznofru fáraónak miért van 3 piramisa? Nemtán három teste volt?

Ráadásul egy fáraó honnan tudta, hogy mekkora piramist kell építenie majd? (Már csak azért, mert miután az alapok megvannak oly sok változtatás a méretben nem lehetséges.) Tudta előre, hogy mikor hal majd meg?

"Igen, ha kőről-kőre szétszednénk egy piramist, biztos sokat megtudhatnánk róla."

Nem kell szétszedni. De egy ajtón még át lehetne menni, nem? Vagy radarokkal, más eszközökkel lehetne vizsgálni, hogy tényleg van-e üreg alatta? Azt is lehetne tovább vizsgálni, hogy tényleg milyen víz okozta az erőziót!

Mégsem vizsgálhatja senki, holott ez nem jelentené a piramis szétbontását!

Szóval a magyarázata nem állja meg a helyét.

"Akkor megkérdezhetem, hogy miért vagdalkozik Lemúriával, ha elfogadja, hogy sohasem létezett?"

Egy szóval sem mondtam, hogy sosem létezett. ... Szövegértelmezés!

Azt mondtam, hogy nem állítottam, hogy létezett. ... De az ellenkezőjét sem!

"Nem lehetne ennél pontosabb becslést adni, hol is élt ez az ősnép?"

Ad 1: Biztos, hogy csak egy volt?

Ad 2: Nem lehetett, hogy ezek egymástól térben és időben is elkülönültek?

Ad 3: Hol állítottam, hogy bármelyik is biztosan létezett?

Ad 4: Nem éltem akkor. Nem tudom. Csak lehetségesnek tartom bármelyik verziót.

Ennyire nem fogalmazhatok kétértelműen... :S

"ellenben azt a látszatot kelti, mintha bármilyen bizonyítéka lenne egyik avagy másik létezésére."

Ismétcsak: szövegértelmezés. Nem szándékozom látszatot kelteni, esetleg csak Ön érti félre. Ezentúl megpróbálok majd máshogy fogalmazni.

"Akkor miért hozza föl?"

Lehetőségnek. Mivel nem tudom én sem a választ (ezt már az első írásomban is említettem), így találgatok, lehetőségekről beszélek.

Esetleg ön tudja a választ? A pontos, bizonyított, és minden kétséget kizáró választ?

"Akkor miért említi Nemere elméleteként?"

Nem Nemere elméleteként említem. A "mittudomén" szó kiválóan kifejezi, hogy ezek csak példák a saját részemről.

"Milyen egyéb bizonyíték van a létezésükre?"

Sokminden van, ami akár alá is támaszthatja. Nem tudom a pontos választ, csak találgatok én is. (Ismétlem, amit most írok, az csak egy, a sok lehetőség közül.)

- Egy elmélet szerint úgy 10-12ezer éve volt egy vízözön. Legalábbis a Közel-Keleten szinte biztos. De máshol is. Erre akár bizonyíték lehet a Biblia, a Gilgames eposz, a Mahabharata, az indián legendák, mongóliai regék, stb. Majd' minden régi kultúrában említve van egy özönvíz. Ráadásul többnél említve van, hogy ezelől hegyek menedékébe húzódnak.

Hogy ezt mi váltotta ki, nem tudom. Egyesek szerint lehetettt meteor, vagy bármi más is. A lényeg, hogy volt.

Egy komolyabb kultúra mindezt előre tudhatta, viszont lehet, hogy védekezni nem tudtak ellene (azazhogy elhárítani nem tudták). Tehát tudták, hogy a kultúrájuk el fog tűnni.

Ha mi tudjuk, hogy ki fogunk pusztulni, és mondjuk a katasztrófa után egy pár éves "nukleáris tél" következik be, és elpusztul az élőlények 80-90%-a is, akkor mit tennénk? Hogyan hagynánk meg a tudást az utókornak?

Mert amikor a létfenntartással fog foglalkozni a maroknyi túlélő, akkor nem fogja az utódainak a saját tudását továbbadni. Ez nem csak egy emberek közti háborúskodás. Ez azt jelenthetné, hogy az emberek kb. 90%-a kihal egy adott területen!

Egy szívsebész vajon azzal foglalkozik majd, hogy megpróbáljon vadászni, halászni, vagy növényeket nevelni (hogy a családját etesse), vagy megpróbálja a katasztrófa előtti tudományát átadni a fiának, lányának? Szerintem inkább az életbenmaradást választja. Így a fiúnak nem lesz akkora tudása a szívsebészetről - mégha többet is tud majd erről, mint mások.

És egy ilyen katasztrófa következménye akár 1-2 ezer évre is kihathatott. Az nem 150 év! És nem gagyi háború! Hanem azt jelenti, hogy először az emberek lélekszáma 1/10-edére esik vissza, majd jön jópárszáz év, ahol szinte az őskori eszközökkel, lehetőségekkel kell túlélni, és újra létrehozni a kultúrát. Ráadásul az elődök nem tudják, hogy mely részén fogja az emebriség átvészelni a katasztrófát. És lehet, hogy a történés után sokszáz évvel jut majd el oda újra, ahol a múlt tudásáról hagyunk neki nyomokat. De mégis meg kell, hogy találja. Ha egy barlangba berakjuk, vagy elássuk, akkor a büdös életben nem találja meg. Egy olyan dolog kell, amit az utódok biztosan észrevesznek. ... Pl. egy piramis, ami dacol évszázadok viharaival?

Hogyan hagyományozzuk hát át a tudásunkat? CD lemezen? DVD-n? Magnószalagon? Berakunk egy rakás DVD-t a piramisba?

Vagy esetleg olyan anyagon, ami mondjuk párszáz év után is megvan, és látható. Még akkor is értelmezhető, ha az utódok már más nyelvet beszélnek.

Mi ez?

A kő pl. Kőbe vésett tudás.

Ismerjük az összes ilyen maradványt 10ezer év távlatából? Nem. Hiszen a Szfinxet is nem egyszer ásták ki a homok alól.

És nem fogjuk megismerni sem, ha nem teszünk meg mindent azért, hogy megtaláljuk. ... Ha pl. betiltjuk a kutatást egy ilyen eléggé különös építménynél, mint a Nagy Piramis... (Legalább olyan kutatást lehetne engedélyezni, ami nem teszi tönkre. De jelenleg az is tiltva van!)

"Mindkét anyag puha, üledékes kőzet, elméleti vagy gyakorlati akadálya nincs, csak igen sok munkaóra szükséges hozzá."

Ad 1: Említettem egy tudóstársaságot, amelynek célja volt, hogy ezt bizonyítsa. ... Nem sikerült nekik. Figyelembe vették, hogy mennyi idő kell egy ilyen kő kivéséséhez, kifaragásához (na meg a szerszámok legyártásához.) ha Egyiptom lakosságának a fele vésett volna, akkor is vagy 50 évig kapargathatták volna a köveket, szerény számítások szerint is. Mondhatni befuccsoltak. Egy idő után már mai kőfejtő eszközökkel szedték ki a sziklákból a köveket az építkezéshez, és mai kőcsiszoló eszközökkel faragták ki. Mert egyébként nem siekrült volna. Nemcsak hogy a saját határidőt lépték túl, de a számítások során a fáraó élete is régen véget ért volna, mire a kövek egyáltalán kikerülnek a bányából, és kifaragják őket. (És még akkor csak egy halom kövük volt.)

Ezután jött az a probléma, hogy a vízen át kellett ezeket szállítani. Nem sikerült. A legnagyobb egyiptomi hajók is elsüllyedtek volt a 20 tonnás kövekkel. (Így elhozták mai technikával.) Ezután jött a cipekedés. Mondanom sem kell, hogy nem jött össze. A vontatáskor a kövek besüllyedtek a talajba. Megpróbálták keményebb talajon, de ott sem jött össze. Próbálták fagörgőkkel, de azokat is belenyomta a kő. Vizezték is, de úgysem sikerült. Egyszerűen egyetlen 20 tonnás követ sem bírtak komolyabb távolságra arrébbvonszolni. (Hiába szerepelt néhány falrajzon a módszer.) Így ezt is mai technika oldotta meg.

Ekkor jött a helyrerakás. ... Hát az is kudarcba fulladt. Toronydarukkal rakták a helyükre a köveket. Pedig csak egy kis 12 méteres piramist akartak legyártani, nem pedig a 150 méteres mintát!

Ad 2: Jótékonyan megfeledkezett az 50 tonnás gránittömbökről, meg a gránitalapzatról. Azokat vajh hogyan csiszolgatták, bányászgatták rézeszközökkel? Mert az bizony nem puha, üledékes kőzet!!!

"Ötszáz év a reneszánsz kezdetétől az űrutazásig telt el. Elég nagy idő, ha van egy megfelelő terményfelesleggel rendelkező birodalom, ahol egy kiváltságos papi réteg nyugodtan rágódhat hasonló kérdéseken napszámba, nem kell dolgoznia. Mint nem is tudom, az egyiptomi óbirodalom. Mennyi idő alatt lenne hihető a pi kiszámítása? Hétszáz év? Ezer év?"

Ad 1: persze, mindössze 500 év az űrutazásig. Viszont arról ismétcsak lelkesen megfeledkezik, hogy 500 évvel ezelőtt a mai ember már ismert sok mindent. Acél, lőpor, vegyületek, fémmegmunkálás, stb. Míg az egyiptomiak azelőtt (elvileg ugyebár) ősemberek voltak, kőeszközökkel!

Hogy a jóistenben képes egy 500-1000 ével azelőtt még kőeszközökkel vadászó meg szántogató nép hirtelen a semmiből (pár, még csak nem is oylan stílusú piramisépítés gyakorlásával) egy világcsodát építeni? (Majd mindezt elfelejteni 150 év alatt!)

Arról feledkezik meg, hogy a fejlődés nem egyenes, hanem hatványozott. A tűz használata óta is sokszázezer év telt el, mire a fémmegmunkálás kezdetéig eljutott az ember. A réztől a vasig, acélig már jóval kevesebb kellett. Az acéltól a műanyagig még kevesebb. Stb. Ez a fejlődés - nem egyenletes.

Így ez az ellenvetése sem állja meg a helyét.

"Ezek szerint a piramisok élelmiszer tárolására szolgáltak?"

Nem ezt írtam. Ismétcsak: szövegértelmezés.

Azt írtam, hogy alkalmas rá!

Ugyanis az élelmiszer nem romlik meg a piramisban - legalábis nem egykönnyen.

Vajon honnan tudták az 500 évvel azelőtti kőeszközös emberek, akik ilyen stílusú és dőlésszögű piramist soha azelőtt nem építettek, hogy pont ilyen dőlésszög kell majd ahhoz, hogy az élelmiszer ne romoljon benne? Véletlen lenne vajon? ... Hát persze, puszta véletlen. Mi más is lehet...? :S

"miért nem képes ezt a végtelenségig megtenni"

Nem tudom. Honnan tudnám? Ön talán tudja, miért van ez?

De tény, hogy a dolog működik. Épp az a furcsa, hogy az egyiptomiak valahonnan megtudták ezt, mi meg csak tőlük tudtuk meg.

"Mi ennek a két, egymással köszönőviszonyban sem lévő hatásnak az alapja?"

Ismétcsak ismétlem magamat. Nem tudom az okát, de így van.

"Ha pedig a piramisok élelmiszer tárolására épültek"

Nem írtam, hogy amiatt épültek.

De akár épülhettek amiatt is. Hiszen nagy részét még ma sem ismerjük a piramisnak. ... Lehet, mégiscsak értelme lenne jobban megvizsgálni?

"miért nem húzott fel minden család egyet a kert végében, hogy lehessen hova tenni a kaját?"

Talán lehet, célja volt a nagy építménynek. Nem tudom. De a korábbi feltételezés az özönvízről kiválóan alátámasztaná. Hiszen egy kert végi kis piramis nem vészel át egy ilyet, és nem marad eg évezredekig. De egy ekkora építmény már igen.

Mint említettem egy korábbi írásomban, egyes tudósok üreget találtak a Szfinx alatt, sőt, a Nagy Piramis alatt is. Persze gyorsan el is zavarták őket onnan a további vizsgálatokat akadályozva.

Tegyük fel, hogy valóban van egy nagy üreg alatta. (Feltételezések szerint város volt alatta.) Ott nem húzódhatott meg egy rakás ember az özönvíz elől? Miközben a kaja meg eláll a kicsit fentebb lévő részben. Mindeközben még levegőjük is van, ha a vízszint nem több, mint 100-150 méter. Talán volt lényege azon nyílásoknak, melyekre most azt mondják, hogy a fáraók lelke számára van? Talán épp ezt a célt szolgálták. És talán ezért volt az ajtó is. (Mert mi van, ha a vízszint mégis nagyobb lesz.)

Persze ez feltételezés, de szerintem nem alaptalan. Legalábbis megérné a vizsgálódást.

"Mint említettem, ötszáz év nem igazán semmi. Szervezett államban, nagyobb pusztító háborúk nélkül sok mindenre elég."

Csak éppen nem a kőkorszaki színvonalról!

A görögök, mikor odaértek a mai Görögországba (dórok, iónok, stb.), már rendelkeztek fémeszközökkel és kultúrával. 500 év alatt mégsem jutottak előrébb, mint az egyiptomiak a kőkorszakból. Sőt, sok szempontból le is maradtak tőlük.

Ráadásul a fejlődés nem egyenletes vonalon történik, hanem hatványozottan; mint már említettem.

"No most mit kellett volna építeniük? Ez a forma a legkönnyebb, széles alap, folyton keskenyedő felépítmény."

Érdekes, hogy a középkorban nem dívott mégsem annyira. Csak az ókor volt ilyen. Mik vannak? :)

"A jáde két ásványt jelöl, a jádeitet és a nefritet. A jádeit mai fő lelőhelyei: Kalifornia, Myanmar, Új-Zéland, Guatemala, Brit-Kolumbia, Alaszka. A Közép-Amerikai indiánok a Gautemalait használták, illetve az olmékok a Costa Ricait. Az az állítás, hogy Amerikában sohasem volt megtalálható, egyszerű hazugság."

Jogos, utánaolvastam itt is, máshol is. Tévedtem. Mea culpa.

Viszont van másik helyette:

Kínában, Dél-Amerikában talált platina dísztárgyak kerültek elő sírokból. A platina 1500 C fok felett munkálható; emellett igencsak ritka, és nehezen bányászható. Az akkori emberek nem tudtak még ekkora hőmérsékletet előállítani. (Pláne, hogy egy részük még a vasat sem ismerte.) Mivel alakították hát ki?

"Ráadásul több mai kísérlet is bizonyítja, hogy korántsem lehetetlen feladat tonnás kőtömböket gerendák és kövek segítségével mozgatni, csak egyszerűen vannak már rá egyszerűbb módszerek is."

Éspedig? Mert tudomásom szerint az összes ilyen jellegú kísérlet kudarcba fulladt. A legutolsó komolyabb ilyen az általam is említett japán kísérlet volt (Sakuji Yoshimura). Ha más mindenki wikipédiával dobálódzik, így - mivel most mást hirtelen nem találtam - beteszem én is:

[link]

(A piramis építése rész szól róla.)

"Amúgy hogyan sikerült ilyen jól elrejteni ezt a fejlett, technikai műveltséget, ami az egész Földet körbefogta ezredéveken át, hogy egy csavart sem találtunk belőle azóta sem? Hol vannak az ősnép városai? Járművei, eszközei, szemétdombjai?"

Eleve nem tudjuk, hgy milyen technológia volt. Az emebr szeret abból kiindulni, ami a számára megszokott. Így várunk a részükről kohókat, "erőműveket", járműveket, csavarokat, stb. (Amúgy ha nem kőből, vagy a korróziónak ellenálló fémből készül valami, akkor alighanem nem sok marad belőle 10ezer év alatt. Özönvíz elmossa, egy része a tengerbe jut, más része elkorrodálódik, betemeti a homok/föld, stb. De ettől függetlenül még maradt - példának ott a platina ékszer.)

Én viszont abból indulok ki, hogy nem feltétlen ugyanígy építkeztek akoriban, mint mi.

Ugyan nem bizonyíték, hanem csak egy lehetőség ez is:

Több embert hipnotizáltak már az elmúlt időben. Ilyenkor néha előfordult, hogy az illető az elmúlt életéről, életeiről beszél. És az is előfordult, hogy az alany a piramisok építését hozza elő ilyenkor. Van, aki a vonszolásos technikát említi, de van, aki egy teljesen másikat. (És furcsa módon az utóbbiból van több.) Sokan vezetőkről, papokról beszéltek, akik lebegtettek sziklákat, stb. (És pár ősi írás is említ ilyesmit.)

Nem mondom, hogy igaz, vagy valós, de nem is zárom ki. Egy lehetőség ez is - ha már a hagyományos vélt eljárások bebuktak.

Viszont azt tudni kell, hogy a hipnózis alatt az ember nem tud hazudni!

"Azt, hogy miért készítették, nem tudom, de valószínűsítem, hogy ön sem. Megint egy olyan dolog, ami elméletileg és gyakorlatilag is lehetséges, csak éppen mi nem szoktunk kőgolyókat faragni, mert semmi szükségünk sincs rájuk."

Épp ez a lényeg! Semmi szükségünk ilyesmire. És nekik sem volt!

Miért véli azt mindenki, hogy az ókori ember olyan ostoba volt, hogy izomszakasztó évtizedes munkával óriási, voltaképpen értelmetlen dolgokat készít, pusztán önnön szórakozására? Mindezt persze úgy, hogy az adott társadalom erőforrásainak tetemes részét (már ha elég az erősorrás egyáltalán az építéshez!) feláldozza pusztán ilyen célokra!

A középkorban is dúlt a vallási fanatizmus. Mégsem volt lehetséges, hogy ilyen színvonalú építmények épüljenek, pláne hasonlóan szűkös erőforrásokból!

Példánál maradva: készít egy embercsoport úgy 50 és 200 közötti, több tonnás kőgolyót. Ezeket lerakja egy helyen, egy kupacba. És kész. Semmi körítés, semmi jelentés. Csak van. ... Biztos unatkoztak nagy ráértükben. :S

Vagy vallási okból tették volna? Megérteném én ezt a vallást, amely kőgolyókat csinál. Feltéve, ha ez a vallás csak a világnak az egyik szegletében, és csak az egyik korszakában van jelen. (Egy időben.)

De nem! Ezek többszáz éven keresztül készültek, és a világ különböző pontjain!

Ennyire nem hiszem, hogy unatkoztak...!

Nazca:

Lehet, hogy az isteneknek készítették. (De jók ezek az istenek. Mindenre ráfoghatóak. Mindegy mekkora b@romságot csinál egy ókori nép; ha nincs magyarázatunk, akkor - mint nyuszi a kalapból - előugranak azok a fura istenek a hülyébbnáél hülyébb elvárásaikkal. :) )

De lehet, hogy nem. Egyébként nem egyértelműen, de utalhat UFÓ-k vagy más repülő dolgok jelenlétére a sok rajz.

De említhetném azt a furcsaságot is, hogy nagyon sok régi műben szerepelnek istenek légi járművekkel. A furcsa az, hogy egyes művekben (Mahabharata pl.) elég jól le vannak írva ezek a járművek, és simán egy Jedi visszatéres űrcsata játszódik le az ember szeme előtt.

Vagy vehetnénk Sodoma és Gomorra elpusztítását is. A sóbálvánnyá válást, és azt, hogy a hegyekbe kell menekülnie a kevés kiválasztottnak a pusztulás elől.

Nem is lenne ezzel gond, ha... Ha nem írna le pár óind írás is ilyet. Olyan történetet, ahol elefántok égnek el az égből jövő tűzben ott, ahol sivataggá változik a föld, és ahol emberek porlanak szét pillanatok alatt sz istenek fegyverei nyomán!

És nem lenne ezzel baj, ha néhány indián mondában is megvannak a légi eszközök, valamint a szárnyas istenek. (Ja, a sumerek szárnyas istene szinte ugyanaz, mint a közép-amerikai kultúrák hasonló istenei. Tollakkal és haltesttel. Nem kicsit furcsa.)

De ha már a levegőben tartunk, felhoznám Piri Reis térképét.

Sokan írják, hogy későbbi hamisítvány. Tegyük fel, hogy Piri Reis török admirális, vagy bárki más gyakorlatilag hamisított egyet az akor ismert világról. Miért is ne, hiszen semmi haszna nem származik belőle, de azért hamisítson. Viszont még így is van két bibi vele:

- A térképet asszem 1931-ben találták meg. Ekkortól egyértelmű, hogy létezett, és azóta nem lett rajta változtatva; tehát legalább 1931 óta olyan, amilyen. (Amúgy hivatalosan is a 15. századi a térkép). Namármost szerepel rajta Amerika teljes partvonala, Ázsia, stb. És ... Antarktisz!

Ugyan lehet, hogy mégis valaki olyan jó hamisító, hogy mondjuk 1925-ben csinál egyet (értelmetlenül persze) és akor már rajta lehet az Antarktisz is.

Viszont a fő probléma: Antarktisznak olyan hegyei is rajta vannak, amelyeket csak 1952-ben fedeznek fel!!! Elég nehéz 1931 előtt úgy hamisítani a térképet, hogy a 25 évvel később felfedezett dolgok rajta legyenek. ... Biztos online térkép. :S

- Másik gond: A térkép a különböző földrészeknek a kb. 11-12ezer évvel ezelőtti állapotát mutatja!

(És megint az a fránya 10-12ezer évvel ezelőtti időszak jön elő. Akárcsak az egyiptomi időszámítás kezdete, a piramisok és a Szfinx feltételezett kora, maják és sumerek egyik korszakának a kezdete, stb. stb. Nekem furcsa mindenesetre.)

"Megint arról van szó, hogy nem lehetetlen, hanem sok időt vesz igénybe."

Nem 30 év. 300 év!!! Napi 24 órában!!!

A nehézségek többsége le volt írva a linkben (a kristály vágásáról, stb.)

Az adott kultúra, amiben készült a koponya 450 évig volt meg. Utána eltűntek a süllyesztőben. Ha napi 12 órát dolgozik vele valaki folymaatosan, akkor sem készül el a 450 év alatt!

Megértem, hogy egy nő egész életében készít egy szőttest. De nem napi 24 órában!!! Meg nem is 12-ben! Mondjuk naponta 1, max. 2 órát rászán. Mint ahogy a honfoglaló őseink is készítették az íjakat. A jobb íjaknak évek kellettek. De ez nem azt jelentette, hogy az íjkészítő mester napi 12 órán át csak azzal foglalkozott!

Meg megint előjön a kérdés:

Mi a jóisten készteti a sokszáz/ezer évvel ezelőtt élt embereket, hogy életüket rááldozva készítsenek valamit, aminek még az elejét sem fogják meglátni?

Ja, tudom... az istenek megint, nem? :S

"Erről még nem hallottam. Lehetne egy kicsivel használhatóbb linket róla?"

Nem elég használható? Ott egy kép róla. És nem ez az egyetlen, és nem csak Peruból. (Csak más ilyen képről nem találtam semit a neten. De Daniken könyveiben van egy rakás hasonló.)

"Amúgy nem tudom, hogyan kerül ide, mert azért a dinoszauruszok tízezer évnél kicsivel régebben haltak ki, így még Nemere úr ősnépe sem találkozhatott velük, hacsak nem éltek néhány tízmillió évvel korábban, jóval az emberi faj kialakulása előtt."

Éppen erről van szó!

Hogy honnan a jóéletből tudtak a régi emebrek a dinoszauruszokról???

Az egyik nyilvánvalóan egy triceratopsz pl.!

(És az, hogy a Nemere féle ősnép - legyen akárki - 12ezer éve kihalt, még nem zárja ki, hogy azelőtt sokáig éltek.) De akár lehet, hogy azok is végeztek ásatásokat, és ők is rájöttek, hogy hogy néz ki egy dínó. (Hiszen mi sem láttunk még soha, de mégis van elképzelésünk, hogy hogy nézett ki; hiszen találtunk csontvázakat, stb. Ők miért ne foglalkozhattak volna ezzel?)

Az meg, hogy nem tudunk rá magyarázatot, és nem illik bele a világképünkbe, még nem kellene, hogy azt jelentse, hogy elbagatellizáljuk a dolgot!

Van egy (több) kő, több évszázados faragásokkal, rajtuk dínók képeivel. Nincs rá magyarázat? Hát keressünk, és ne söpörjük a szőnyeg alá!

De van egy másik furcsa dolog is, ami alátámasztja ezt a múltbéli emberek dolgot. Bányászok feketeszén bányászata során találtak a szénben egy ARANYLÁNCOT! Még a lenyomata is ott volt a szénben.

Ugyan nem hiszem el feltétel nélkül (Daniken egyik könyvében olvastam), de nem is zárom ki. Mindenesetre ez azt jelentené, hogy a széndarab kialakulásakor került oda a lánc ... úgy 200 millió éve.

Továbbra is azt mondom, hogy ha valami kétséges, akkkor próbáljuk megismerni!

Ha mindig csak azokat a tényeket fogadnánk el, ami beleillik a világnézetünkbe, akkor soha nem jutnánk előbbre. Ha mindig csak a talált tudás-kavicsokat formáljuk a mi kis saját mozaiktáblánkhoz (és nem merjük a táblát alakítani), akkor ne lepődjünk meg, ha végig egyhelyben toporgunk.

"Gondolja, hogy egy olyan tudáshalmaz elveszítéséhez 150 év elegendő??? "

Akkor mennyi elegendő? Mennyivel hihetőbb, hogy ötszáz év alatt elfelejtenek valamit? Minél nagyobb egy tudáshalmaz, annál valószínűbb, hogy egyes elemei elvesznek. Például hiába ért valaki a csillagászati mérésekhez, ha az alapokat már elfelejtették.

"Mellesleg mikor is kellett újratanulni az íjkészítést? Hát a rovásírást?"

Az íjkészítést leírások, régészeti elletek és múzeumi darabok alapján újra ki kellett fejleszteni, Magyarországon egyetlen mester sem maradt, aki megőrizte volna a régi mesterséget. A rovásírás éppen hogy csak ki nem halt, harminc éve már csak egy maroknyi ember emlékezett rá, ám azóta újra divatba jött, megint terjed. Bár azért megjegyezném, nem sokan ismerik így sem és elég kevés könyvet nyomtatnak rovásírással.

"A fadarabok összedörzsöléséről már nem beszélek."

Éppen azt teszi. Emlékszik még rá valaki? Hányan tudnak kőlándzsát pattintani? Pedig évezredeken át csúcstechnológia volt. Egyszer láttam egy filmben egy régészt, aki húsz év alatt tanult meg újra kőlándzsát pattintani.

"Az etruszk nyelv oké, hiszen kihaltak. Úgy nem nehéz elfelejteni egy nyelvet."

Az ön elmélete szerint az ősnép is kihalt. Úgy nem nehéz elfelejteni a piramisépítést. Viszont az etruszkok eszközei, városai, szemétdombjai, sírjai megvannak, a mai napig kiáshatóak, az ősnép pedig semmi ilyesmit sem hagyott maga után. Nem voltak talán eszközeik/városaik/szemétdombjaik/halottaik?

"De könyörgöm! Itt milliónyi dologról van szó! Matematika, csillagászat, építészet (azon belül is sorolhatnám"

Igen, éppen erre szeretném rávezetni, a piramisépítéshez szükséges óriási tudásanyagnak elég, ha tizede elveszik, onnantól már nem tudnak piramist építeni, mert teszem azt hiába emlékeznek a tájolás módszereire, ha az alapokat már nem tudják lerakni.

"És ezen mesterségek, tudományok ugyanúgy fennmaradnak magukban 150 évig, mégha éppen piramisépítésre nem is használják őket."

Például hogyan? Valamint felmerül a kérdés, hogy akkor végülis hogyan felejtették el a hieroglifák olvasásának tudományát, ami azért a piramisépítéshez képest mégiscsak egy egyszerű ismeret. Viszont már Hérodotosz sem talált senkit egész Egyiptomban, aki el tudta volna olvasni az oszlopok feliratait, pedig akkor még sehol sem voltak a későbbi hódítók, ugyanazok lakták Egyiptomot, akik ötezer évvel azelőtt is, mégis elfelejtettek írni/olvasni. Ez hogyan lehet?

"Épületek, szobrok ugyanúgy épültek - a kőfaragás tehát nem veszíthetett a képességéből. "

Ez az állítás nem áll éppen éles ellentétben az eddig képviselt álláspontjával, miszerint a piramisépítéshez hihetetlen mennyiségű, titkos tudás szükséges? Ezek szerint azonban piramist építeni semmivel sem nehezebb, mint valami folyóparti nyaralót. Viszont akkor miért ne építhették volna az egyiptomiak?

"Építmények épültek a 150 év alatt és után is. "

Esetleg mondana pár példát az első átmeneti korból, ami nagyságában/bonyolultságában/építéséhez szükséges ismeretmennyiségben akárcsak megközelíti a nagy piramisokat? Mert azért lássuk be, a kutyaólak, és hétvégi házak nem ugyanazt a technológiát igénylik, mint a piramisok.

"Tehát a mérnöki tudás meg kellett, hogy maradjon. Mégsem tudtak olyat alkotni soha többet, mint azelőtt. "

"De azért mégis építtetett. Hogy van akkor ez? Nincs pénze, de azért építtet?"

Lenne szíves eldönteni, hogy a későbbi épületek elérték -e a nagy piramisok méretét/bonyolultságát! Ha egyszer állítja, hogy az óbirodalom építőművészetét sohasem érték utól, mik azok a későbbi épületek, amikről beszél?

"Egyszerre kettőn??? "

Ha jól tévedek a japánok a halotti máglya fapavilonját négy kijárattal építették meg. De ugyanúgy el tudom képzelni, hogy a ká öt, húsz, vagy akár száz lyukon át távozik, mint hogy egyen.

"Miért hagyták abba az ezirányú kutatást? Nem lenne egyszerűbb átmenni azon a r@hadt ajtón, és megnézni, megtudni az igazságot, mintsem mutyizni meg terelgetni a dolgot? Könyörgöm, ha van egy dolog, amire nem tudunk pontos választ, miért elégszünk meg a feltételezésekkel, ha egyszer ott a lehetőség megtudni az igazat??? "

Sőt, le kellene bontani a piramist, kőről-kőre átforgatni és két kilométerrel arrébb újra felépíteni. Az egyiptomi régészeti hatóság/hivatal, vagy ami ott erre szolgál lelkesen tapsol amint szétkapják az ország egyik fő bevételi forrásának számító gúlát. Ez egy valószínű forgatókönyv.

"Az "átfúrás" után ugye találták a következő ajtót - amit azóta sem fúrtak át. Miért? Mivel másabb az egyik, mint a másik? Hiszen az egyiptomi társaságnak már VOLT engedélye; sőt, az egész világ várta, hogy meglássák, mi is van ott! Mégsem mentek át azon, hanem megálltak! "

Igen, volt engedélyük EGYETLEN ajtó átfúrására. Ha nekimentek volna a másodiknak is, azzal azt kockáztatták volna, hogy soha többet nm kapnak engedélyt semmire sem.

Jó, tegyük fel Zafir Havat, vagy hogy hívják azt a kalapos jómunkásembert egy évezredeken át működő összeesküvést takargat. Mi van az ajtó mögött? Mi az a szörnyű titok, amit ilyen nyakatekert módon védenek, miután az országot évszázadok óta módszeresen rabolják ki különböző csoportok? Arany, ezüst, kincsek? Azt szívesen mutogatnák múzeumban, mert vonzza a szájtáti tömegeket. Valami bizonyíték az ősnép létezésére? Miért nem kaparják ki és állítják ki? Ez kinek zavarná a köreit? Ugyanúgy múzeumba lehetne tenni, ráadásul Zafir Havat is dülleszthetné a mellét, hogy olyasmire jött rá, amire az európaiak a nagy eszükkel évszázadok alatt sem. E helyett buzgón titkolja az évszázad felfedezését, mert... miért is? Pénzt, hatalmat, dicsőséget, mindent sutba dob azért, mert... miért? Kényszeríti őt a nagy összeesküvés?

"Nem tudom, miért készültek, de abban biztos vagyok, hogy nem arra szolgáltak, amit a hivatalos mai tudomány elfogad. "

Elnézést, de ez nem önellentmondás?

"Esetleg ön tudja a választ? A pontos, bizonyított, és minden kétséget kizáró választ? "

Szerényen megjegyezném, hogy a sokszor lesajnált "tankönyvi" változatot azért ennél ezerszer több bizonyíték támasztja alá.

Igen tetszetős az özönvizes elmélet, bár szerényen megjegyezném, hogy ekkora mértékű természeti katasztrófának mégiscsak nyoma kellet volna maradnia, nem? Ha a hegyek menedékébe húzódtak az előre látott katasztrófa elől, miért nem vitték magukkal a tudásukat is?

"Mert az bizony nem puha, üledékes kőzet!!! "

Ön feledkezett meg róluk, ön említett kizárólag mészkövet és homokkövet.

"Ugyanis az élelmiszer nem romlik meg a piramisban - legalábis nem egykönnyen. "

Arra viszont még mindig nem válaszolt, mennyire gazdaságos egy százméteres gúlát összehordani azért, hogy néhány négyzetméternyi tárolóhelyhez jussunk általa? Ezekben a termekben mondjuk elfér húsz ember egyévi szűkös élelme.

"De tény, hogy a dolog működik. Épp az a furcsa, hogy az egyiptomiak valahonnan megtudták ezt, mi meg csak tőlük tudtuk meg. "

Esetleg tudna mutatni valamilyen hihető mérési eredményt is? Mert a hatvan éve elvégzett borotválkozásos kísérletek engem őszintén szólva nem igazán győznek meg.

"Ott nem húzódhatott meg egy rakás ember az özönvíz elől? Miközben a kaja meg eláll a kicsit fentebb lévő részben. Mindeközben még levegőjük is van, ha a vízszint nem több, mint 100-150 méter. Talán volt lényege azon nyílásoknak, melyekre most azt mondják, hogy a fáraók lelke számára van?"

Egy rakás ember mennyit eszik, mondjuk egy hónap alatt? A piramis üregeiben mennyi élelem férne el? Ezek szerint a piramisok légmentesen zártak, különben egyszerűen befolyt volna a víz. Hogyan lehet légmentesen lezárni egy ekkor a épületet? Mint ahogy megbeszéltük, a szellőzőjáratokat több ajtó zárja le. Ezeket hogyan nyitották/csukták vész esetén? Merthogy a hozzájuk vezető járat egy írólapnál is kisebb méretű, legföljebb egy patkány fér bele. Felmerül a kérdés, hogy egy rakás ember mennyi levegőt igényel? Mert két ilyen pici járat nem hiszem, hogy megfelelően szellőztetett volna egy földalatti várost. Ez ön szerint egy hihető elmélet? Aligha.

"A görögök, mikor odaértek a mai Görögországba (dórok, iónok, stb.), már rendelkeztek fémeszközökkel és kultúrával. 500 év alatt mégsem jutottak előrébb, mint az egyiptomiak a kőkorszakból. Sőt, sok szempontból le is maradtak tőlük. "

Itt bevethetné az ön által annyit emlegetett szövegértelmezési képességét. Például elolvashatná az ön által idézett mondatot is: "Szervezett államban, nagyobb pusztító háborúk nélkül" Görögország az ókorban sosem volt egységes, egymással versengő, apró városállamok laza szövetségéből állt, akik folyamatosan egymást irtották. Éppen az az erőforrás-összevonás nem volt meg, ami az erősen központosított Egyiptomban megvolt.

Hogy rövidre zárjuk a folytonos szövegértelmezési vitát. Leírná tömören, szóvirágok nélkül, hogy mi az elmélete? Mondjuk olyan formában, ami nem tartalmaz ennyi önellentmondást. Jelenleg egyetlen egy dolgot állít szilárdan, hogy a hivatalos történelem hamis. Ezen túl semmit sem mond, csak egymásnak homlokegyenest ellentmondó elméleteket fejt ki, amelyeket "lehetőség" -ként jellemez, akármire kérdezek rá, egyszerűen közli, hogy azt ön nem állította, csak a lehetőséget vetette fel.

22:29

Tényleg komoly szövegértelmezési problémái vannak. Javaslok egy általános iskolát. Sokat segíthet...

Így be is fejezem az önnel folytatott társalgást. Teljesen értelmetlen bármit is írnom. A leírtak felét vagy nem fogja fel, vagy olyan szavakat ad a számba, amit nem is említettem. Talán olvasni kellene megtanulnia ... rendesen.

További szép napokat.

Ui.. Kár bármit írnia, nem fogok válaszolni. Persze ha önt megnyugtatja idegileg, akkor nyugodtan, de én azt már nem fogom látni.

Ó, kár. Még pár napja pontban éjfélkor írtam ide egy hozzászólást, és reméltem, hogy amit feldolgoztam az ön válaszában szereplő adatokat, a válaszomat legalább elolvassa majd. Jelenleg az a bizonyos eltérő geológiai vélemény már az egyiptológus kollégák kezében van, a többi beküldött linket az "ica" kövekről és hasonlókról már feldolgoztam, és mondhatom, hogy majd lesújtó hírekkel szeretnék szolgálni velük kapcsolatban.

Még egy kevés időre van szükség, amíg hivatalosnak mondható választ tudok majd adni néhány felvetésére, a többinek pedig magam jártam gyorsan utána a neten.

Szóval röviden:

Látogasson még később vissza a poszthoz kérem, különben tévedésben marad az egyiptomi piramisokkal és sok más hasonlóval kapcsolatban, merthogy az az igazság, hogy a gízai nagy piramisokat bizony temetkezési céllal építették Kr.e.2500 körül.

Legutóbb nem volt időm, ma kicsit részletesebben válaszolok:

Gránitfaragásról:

"In recent years, however, a long series of archaeological experiments has been undertaken by the British Egyptologist Denys Stocks. Like many previous researchers, Stocks recognised that the copper alloy drills or saws would have worn away rapidly if used to cut through granite without assistance. He therefore experimented with the addition of quartz sand, poured in between the cutting edge of a drill and the granite, so the sharp crystals could give the drill the necessary 'bite' into the rock, and found that this method could work. It seems a practical solution, as no special teeth would have been needed for the masons' tools, only a good supply of desert sand - and this theory is gaining acceptance in academic circles." ( [link]

Magyarul, ha a rézvéső hegye alá kvarchomokot öntenek, ezzel már viszonylag hatékonyan vágható a gránit is. Nem kell hozzá más, csak homok. Abból meg azért volt Egyiptomban, amennyi csak kellett.

Kőtömbök:

Theodorik mauzóleumának a teteje egyetlen egy, háromszáz tonnás kőtömb. Maga a sír 520 -ban épült, nem a titokzatos ősidőkben, semmi köze hozzá az ősnépnek, ráadásul kifejezetten sírboltnak készült, viszont a rendelkezésre álló erőforrások nem sokat változtak a piramisépítés óta: Igásállatok és emberi erő. Ezek szerint mégiscsak szállítható óriásdaruk nélkül is ekkora teher. ( [link] Egyszerűen sok mindent lehetetlennek gondolunk, mert feltételezzük, hogy csak mi vagyunk olyan okosak, hogy rájöttünk volna a módjára, pedig ha nincs is óriásdarud, csak rönkfád és köteled, azzal is csodákat tehetsz, csak ész kell hozzá. Több száz tonnás kőtömbök is megmozgathatóak akár. A nagy piramis legnagyobb kőtömbje 15 tonna, a kisebbek 2,5 tonnát nyomnak. Ez azért messze elmarad a háromszáz tonnás kőtől, nem?

Kőtömbök vontatása:

[link]

Ezen a képen például azt örökítették meg, amint egy szobrot a helyére vontatnak. Mindenesetre érdekes, hogy nem azt faragták kőbe, amint a papok lebegtetik a szobrot, vagy hogy az ősnép hihetetlenül fejlett technikájával darukkal a helyére emeli, hanem éppen azt, ahogy melósok szánon vontatják, miközben az egyik zsírozza a szán alját. Ez nem éppen a tankönyvi "lehetőséget" erősíti meg? Mármint, ha nem zárjuk ki ezt a lehetőségek közül.

Özönvíz:

A nagy piramis alapja kb. 100 méterrel a tengerszint felett nyugszik, maga a piramis kb. 150 méter magas. Ez összesen kétszázötven méter. Ha az özönvíz elől akar valaki elrejteni valamit, amihez kétszázötven méter magas épület kell, nem egyszerűbb keresni egy hegyet, és fölvinni oda, ami kell? A környéken kétezer méter feletti hegycsúcsok is vannak, a Mount Catherine például kétezerhatszáz méter magas. Igaz, hogy kicsit távolabb van a Nílus deltájától, de feltételezem, egy megfelelő méretű karavánt fölszerelni és a szükséges élelmet/tudást egyszerűen felvinni a hegyre nagyságrendekkel egyszerűbb feladat lett volna, mint a nagy piramist megépíteni, amivel ráadásul verejtékes munkával az ország egyik legalacsonyabb pontján nyertek másfélszáz métert. Kétszázötven méterrel a piramis még dombnak is kicsi, nem hiszem, hogy komoly védelmet nyújtott volna egy akkora özönvíz elől, amely az egész földet letarolta és elpusztított egy hihetetlenül fejlett népet, amely előre látta, de kivédeni nem tudta a hatását. Vagy a piramist is elfedte volna az ár, vagy egy magasabb dombocska is védelmet nyújtott volna ellene. Ráadásul a piramisépítésnél ezerszer kisebb munka lett volna keresni egy hegyi barlangot, oda behordani, amit a piramisba akartak rejteni és kivárni az özönvíz végét.

Végül még egyszer felkérném, hogy ha lehet, fejtse ki az állításait! Nagyon kényelmes álláspont, hogy egymásnak részben vagy teljesen ellentmondó "lehetőségeket" fejt ki, majd amikor bármelyikre rákérdezek, egyszerűen közli, hogy ezt sohasem állította, csak lehetőségként fejtette ki, én nem tudok szöveget értelmezni. Viszont azt több helyen is leszögezte, hogy nem tudja, kik építették a piramisokat, nem tudja, mikor, nem tudja, miért, de a tankönyvi magyarázat biztosan hibás. Nagyban segítene, ha mondjuk pontokba szedve leírná, mit is állít tulajdonképpen biztosan, a "lehetőségek" nem igazán érdekelnek, amennyiben ön sem hisz bennük.

- Hogyan lehet, hogy egy kultúra, amelyik kőeszközöket használ, létrehoz egy olyan koponya-másolatot, amely még a mai eszközökkel is nagyon nehéz így megcsinálni?

Úgy, hogy nem ők csinálták, hanem 19. századi európai kincsvadászok, mert jó pénzt akartak legombolni a "kamukkal". Semmivel sem hihetetlenebb, mint az eredeti állítás, sőt.

- Hogyan lehet, hogy sokszáz/ezer éves perui köveken ilyen rajzolat legyen? (Nemtán dinoszauruszokat tenyésztettek a perui indiánok?

Mondjuk úgy, hogy találtak egy csontvázat. Vagy csak elképzeltek egy "sárkányt, szörnyet". Próbálj rajzolni egy kitalált állatot, kicsi rá az esély, hogy ne hasonlítson egy létező vagy valaha létezett lényre.

- Hogyan lehet, hogy barlagrajzokon ilyen rajzolatok legyenek:

Fentről lefelé mondom:

Két ember, egyik le akarja valami késsel szúrni a másikat, aki védekezik egy pajzsal.

Simán egy randa emberrajz

Kövér, és randa ember rajza

És a LEGJOBB: Felhő, amiből esik az eső! Na, erre nem gondoltál, mi?

[link]

Szintén felhő..

Az a baj veled és az elképzeléseiddel, hogy nem logikusan következtetsz, hanem BELE AKARSZ képzelni dolgokat és azt látod amit szeretnél.

Ha nem tesznek elég egy elméletre kézzel fogható bizonyítékot, akkor azért nem ismered el, ha meg tesznek nem veszel róla tudomást vagy kitalálsz valami marhaságot, ami (szerinted) semlegesíti. Pl. hogy azért van a nagy piramisok körül templom-falu, mert utólag építették, véletlenül sem azért, mert temetkezési hely.

Amúgy a Nílust láttad már? Kb 3x akkora, mint a Duna és nemigen száradt ki az elmúlt 10.000 évben....