Kik és miért építették a piramisokat?

A kérdező kommentje:

Te nem néztél még elég Csillagkaput.

Persze, hogy nem. Vagy tíz éve láttam a filmet (ha nem régebben), még jó hogy ennyi is megmaradt a fejemben belőle!

2.

Több hivatásos egyiptológus is ismerek, és egy kevés rálátásom van arra a tudományterületre, ezért mindig elszomorít amikor ilyesmiket olvasok.

A "tankönyvi ostoba magyarázat" nem véletlenül van ott.

Könyörgöm, aki járt már legalább egy piramisban az tudhatja, hogy az temetkezési céllal épült. A piramisok körül a halotti kultusszal kapcsolatos templomok, épületek találhatók, a piramisban pedig az építtetö nyughelye. Ennyi az egész, sajnos semmi varázslat nincs benne.

21:58-as!

A betonos dologról hallottam és nem zárom ki a lehetőségét. A probléma mindössze ott van, hogy nem csak az egyiptomi piramisok megépítésénél van rejtély, hanem más területeknél is. Azok pedig egyértelműen nem betonból vannak, hanem faragott kőből.

Másrészt ha bebizonyosodott volna, hogy tényleg beton, akkor már tele lenne vele minden. De nem lett. Mivel még a helye is megvan, ahonnan kifejtették a kövek egy részét.

A linkelt cikknél meg emellett írja a gránitsziklák kifaragásának problémáját. Gondolom elég ez is.

A vizes dolog időközben befuccsolt. Kipróbálták, és nem jött be. Pláne, hogy az ie. 3000 körül azért már nem volt Egyiptomban az a hajdesok víz. Érték volt, így nemigen pazarolták. Találtak most egy másik módszert, ami egyfajta folyamtosan épített "körfolyosó" lehetett, de egyrészt ez sem bizonyított, másrész már eléggé hülyén veszi ki magát, hogy a 20. és a 21. század embere még mindig azon tanakszik, hogy az 5ezer éve élt réz- és bronzkorszaki ember hogyan volt képes piramist építeni. Vannak elméletek, de hogyhogy nem képes egy ilyen, elvileg tök evidens dologra rájönni a fenenagy tudomány?

Erre már réges-régen rá kellett volna jönnünk. De mégsem tettük.

A nagyobb probléma - mint említettem - a dél-amerikai szobrokkal volt.

13:53-as!

Nem írtam, hogy elhiszem neki. Talán szöveget kellene tudni értelmezni, és akkor nem járnál tévúton.

Azt mondtam, hogy az elmélete tűnik számomra a leginkább valószínűnek. Nem mondtam, hogy biztosan őnála az igazság.

Elméletet meg mindenki gyárthat - még a szomszéd Julis nénje is. És még akár lehet neki is igaza - mégha életében nem is végzett ásatást (a krumpliültetésen kívül természetesen).

Mellesleg Danikant is idéztem - ő meg életének mindössze alig 2/3 részét töltötte világ körüli utazással és kutatásokkal...

21:30-as!

Ami érdekes:

- A legtöbb piramisban nem találták meg a halottat, de még csak a sírját sem. (Sírrablók? A sírrabló nem viszi el a holttestet. Legalább a darabjai meglettek volna.)

- A piramisok egy részében vannak olyan járatok, amelyekbe nem fér be ember. És sokszor nem is vezet sehová! (Sok tudós szerint a piramisok belsejének jó része még rejt valamit. Az alatta lévő részekről már ne is beszéljünk.)

- A Nagy Piramis (Kheopsz) esetében egyre több tudós gondolja azt, hogy az nem ie. 3000 körül épült. De még csak nem is ie. 5000 körül. Hanem úgy 11-12ezer éve! Akárcsak a Szfinx. És a laborvizsgálatok is ezt támasztják alá. Azért tulajdonítja a világ Kheopsznak, mert rá volt írva Kheopsz neve. ... De ő akár később is ráírhatta a nevét (kisajátíthatta magának).

- Érdekes módon a legrégebbi piramisok a három Nagy Piramis. A többi csak silány utánzata ezeknek. Némelyik már beomlott, stb. Közelében sincsenek sem művészetileg, sem pontosság, sem építészeti szempontból a 3 nagynak.

Miért van vajon az, hogy egy kultúra egyszer képes megépíteni három remekművet, majd azután már csak béna másolatokat képes alkotni?

Miért van vajon az, hogy az egyiptomiak gyakorlatilag a semmiből alkottak három mesterművet (előtte ilyen típusú piramist egyet sem építettek) mindenféle előzetes "gyakorlás" nélkül? (Előtte még kicsi piramis sem készült ilyen stílussal. Hanem egyből felhúzták a világtörténelem egyik csodáját, majd utána egyre gyengébbek születtek csak.)

Nem úgy lenne logikus, hogy először csak a gyenge minőségűek, a beomló, töredező, pontatlanul illesztett piramisok kerülnek ki a kezeik közül, és majd csak a végén, mintegy megkoronázva az évszázados gyakorlatot, megépül a mestermű??? Mert szerintem a fejlődésnek is van egy folyamata. Nem a legjobb az első.

Vagy a ti gyerekeitek mikor rajzolni tanulnak, akkor először csinálnak 2 évesen egy művészi festményt, majd 10 év múlva már csak krix-krax-ra futja náluk? Elfelejtik a tudást, vagy mi?

- Mellesleg voltam már piramisban, nem is egyben. Azok ott nem sírhelyek! Persze ez a hivatalos magyarázat, de ezer sebből vérzik.

A mai egyiptológus társadalom tetemes része kinézi önmaga köreiből azokat, akiknél akárcsak felmerül a hivatalos állásponttal szembeni kétség. Ellehetetlenítik azokat, akik ezirányban kutatnak. Sőt, jelenleg tiltva is van a piramisok kutatása. (Az egyiptomi kormány az egyiptomi akármilyen régészeti társaság javaslatára tiltja. Ezen társaság vezetője begyepesedett agyú, a bevett dogmákhoz ragaszkodó ember. Amíg ő ott van, addig nem lesz piramis-kutatás.) Talán tudnak valamit? Vagy félnek valamitől? :S

Megszólítva érzem magam, mivel az előző napon 21:30-kor küldött hozzászólásomra válasz érkezett. A kedves hozzászóló 19:32-kor írt és részletesen reagált az általam odavetett pár sorra. Ezért úgy gondolom nekem is illik alaposabban alátámasztanom az igazam.

Tehát először is: egy valamirevaló hiptézist/ötletet/lehetséges magyarázatot akkor fogadunk el tudományos magyarázatként, hogyha az konkrét tárgyi bizonyítékokkal vagy reprodukálható kisérletekkel alátámasztható. Mert egyébként ugye mindenki azt állíthatna ami csak éppen eszébe jut, és az káoszhoz vezetne.

Szerintem a piramisokat temetkezési céllal építették. Mivel sajnos diplomás egyiptológus nem vagyok, ezért teljes szakirodalomlistát nem tudok ajánlani, remélem ez a wikipédia link megteszi: [link]

Erről a linkről fontos megjegyezni, hogy önmagában semmit sem ér (hiszen bárki írhat bele bármit), viszont az általa megadott referenciák számomra hiteles, valódi kutatáson alapuló műveknek tűnnek. Azt hiszem ebben bármelyik egyiptológus is egyetértene velem. Ezek a művek és a bennük található eredeti kutatási eredmények támasztják alá azt, hogy szerintem a piramisokat temetkezési céllal építették.

Kérem próbáljon meg engem meggyőzni arról ha van kedve és ideje, hogy Keopsz piramisa nem i.e. 2500 körül épült, mint azt a fenti linkben felsorolt pontos kutatások bizonyítják, hanem egészen máskor. Továbbá arról is győzzön meg kérem, hogy annak ellenére, hogy a Keopsz piramis egy óriási nekropoliszban áll, halotti kultuszhoz kötődő templomok találhatók közvetlenül előtte egy masszív kősétánnyal összekötve, illetve, hogy a piramisban egy sírkamra található egy szarkofággal, mégis a piramis valami egészen más célt szolgált.

Hogy konkrétan is válaszoljak az ön érveire: szerintem a gízai "nagy" piramisokat i.e. 2500 körül építették valószínüleg, a fenti linkre és az abban megadott hivatkozásokra támaszkodva. Ezek alapján a gízai piramisok egyáltalán nem az elsők voltak, előttük épült például a sznofruhoz köthető tört piramis (kr.e. 2600), aminek oldalainak dőlését építés közben módosítani kellett, mert az eredeti nem állt volna meg. [link] , vagy a Dzsószer által emeltetett lépcsős piramis, amelyet az első igazi piramisnak tartanak. [link] . És persze ezek mellett még számtalan másik egyiptomi piramis is.

Nem ismerek semmilyen komolyan vehető "laboreredményt" ami ennek ellentmondana, kérem írjon róla, nagyon érdekelne.

a Keopsz piramis ember által nem bejárható járatairól ezt ajánlom: [link]

Ezek mellett az ön válaszáról úgy gondolom, hogy teljesen megalapozatlan, félreértelmezések és hibás adatok sokaságára épül. Nem azt akarom mondani, hogy az általam felvázolt kép megdönthetetlen (erről szó sincs), azonban mindenképpen számos hivatalos eredmény támasztja alá. Ha úgy gondolja, hogy nincs igazam, győzzön meg, nem fogok makacsul ellenkezni. Ha viszont ezt nem tudja megtenni akkor ne csodálkozzon, hogy önt is kitaszítaná a tudóstársadalom, hiszen bizonyítékok nélkül az állításai nem többek Julcsi néniénél.

"Nem írtam, hogy elhiszem neki. Talán szöveget kellene tudni értelmezni, és akkor nem járnál tévúton.

Azt mondtam, hogy az elmélete tűnik számomra a leginkább valószínűnek. "

"Én inkább Nemerének az álláspontját képviselném, aki egy régi, de emberi intelligens népről ír. (Atlantisziak, Lemuriaiak, mittudomén.)"

Mi az elmélet? Egy emberi értelmes nép. Mint nem is tudom, mondjuk az egyiptomiak, a maguk jó ötezer éves műveltségével? Tényleg forradalmi elmélet.

Ha esetleg utánanéznél az állításaidnak, illetve Nemere úr agyrémeinek, feltűnne egy aprócska tény. Lemuria, amelyet az utóbbi időben az egyik nagy elsüllyedt földrésznek tartanak sohasem volt része az emberiség mondakincsének. 1864 -ben találta ki Philip Sclater zoológus, annak a magyarázatára, hogy a lemúrok, azaz félmajmok miért elterjedtek Madagaszkáron és Indiában, de a köztes területeken miért nem. A magyarázat lényege annyi volt, hogy Madagaszkár és India egy elsüllyedt földrész két vége, a közepe azóta eltűnt. Az elmélettel annyi a baj, hogy a lemeztektonika kizárja azon a területen elsüllyedt kontinens lehetőségét, a lemúrok kihalt rokonait pedig azóta megtalálták a köztes területeken. Ez azonban egyáltalán nem zavarja a Nemeréhez hasonló megélhetési tudománytagadókat, hamar beemelték az emberiség évezredes mondakincsébe az alig százötven éve, hasraütéses alapon kitalált és a félmajmokról elnevezett "elsüllyedt földrészt".

"A vizes dolog időközben befuccsolt. Kipróbálták, és nem jött be. Pláne, hogy az ie. 3000 körül azért már nem volt Egyiptomban az a hajdesok víz. Érték volt, így nemigen pazarolták."

Arról, hogy kipróbálták volna, nem tudok, de érdekelne, van erről további infód?

A nem volt víz, az egy picit kérdéses, persze azt, hogy akkor ténylegesen mi volt elég nehéz lenne teljesen hitelesen bizonyítani, de:

[link]

[link]

[link]

A Csillagkapus hozzászólások nagyon ütősek voltak. XD Én is néztem egy időben a sorozatot. Jó hogy már nem a szimbióták segítették az egyiptomiakat. XD

Szerintem az egyiptomiak építették, nincs itt semmi idegen civilizáció ami segítette őket. Esetleg leszálltak és útmutatást adtak, de nem ők építették.

Kedves 00:00-as!

(Azt a mindenit! Ez még a pontosság! :D )

Mint írta is, Ön szerint a piramisokat temetkezési céllal építették. Ezt nem zárom ki a későbbi piramisok esetében, de a 3 nagynál igen. Persze ez ugyanúgy szubjektív vélemény, mint az Öné.

A wikipédiás linkek (nem maga a wikipédia) sajnálatos módon nem fogadhatóak el hitelesnek - legalábbis számomra nem. Ha végignézi őket, többségük egyáltalán nem tudományos munka, hanem műkedvelők írásai. A referenciák között megtalálható a Reuters és a NewYork Times írásai (első két helyen).

Edwards írásai eléggé régiek már, azt már a mai tudósok (a hivatalos álláspont képviselői) is erősen kértégbe vonják. Mark Lehnertől a wikipédia sajnos nem idéz sokat - csak azt, ami a hivatalos álláspontot képviseli. Viszont Lehner írt egy könyvet Mysteries of Egypt címen. Érdemes beleolvasni. Kurt Mendelssohn pedig szintén vetett fel még anno olyan dolgokat, amelyeket ma már a hivatalos álláspont gyakorlatilag üldöz.

Tehát ha lehet, hagyjuk a wikipédiát.

Nos, lássuk az építészet idejét.

Robert Schoch professzor és társai (a bostoni egyetem munkatársai) vizsgálták a Szfinxet, és olyan eróziós nyomokat találtak, amelyek arra utaltak, hogy az építmény kb. 10-12ezer éve nagy mennyiségű víz (esővíz) hatásának volt kitéve. És az érdekes az, hogy csak az építmény alsó része volt ennek kitéve - meglehetősen hosszú ideig. Namármost az is bizonyított (és ezt még a hivatalos magyarázók is elismerik), hogy a Szfinx és a három nagy piramis hozzávetőlegesen egy időben épültek. És ami ráteszi az I-re a pontot: a Nagy piramison is találtak hasonló víznyomokat!

Ugyan a további kutatásokat, melyek pontot tehetnének az ügy végére, berekesztette az egyiptomi kormány a hivatalos álláspont képviselőinek a nyomására, de az eddigi adatok is eléggé kétségessé teszik a hivatalos álláspontot. (Érdekes, hogy egyes tudósok képesek megdönthetetlen bizonyítékként kezelni kétséges dolgokat; útjában állva ezzel a kutatásoknak. Vajon miért?)

A lényeg pedig pont ez. Ha a Szfinx és a 3 nagy nem akkor épült, mint a többi (mert a többit - feltételezve - mintegy ezeknek az utánzásaként építették), úgy korántsem lehetetlen, hogy a 3 nagy egy temetkezési "központban" álljon. Hiszen a nekropoliszt ezek alapján jóval a 3 nagy megépítése után húzták fel.

A "sírkamrában" emellett nem voltak díszítések. (Bár sírrablók is lehettek a tettesek). A szarkofág csak félig készült el, a teteje pedig hiányzik. Ha valaki megépít egy ekkora építményt, hogyhogy pont egy egyszerű szarkofág nem lesz teljesen kész? Pont a lényeg lenne, hiszen a piramist még a halál után évekkel is be lehet fejezni, de a szarkofágnak csak ott kellene lennie a halott körül!

A "sírkamrából" kivezető két nyílásról már ne is beszéljek ugye. (Mert minek egy halottnak levegő? Pláne két járat, ami lehetővé tenné különböző élőlények bejutását pont a királyi sírhelyre!

A mértani pontosságokkal, illetve a pí ismeretével az egyiptomiak részéről már nem untatom; pedig érdekes.

Az "elődökre".

Mint írtam is, a 3 nagy piramist nem előzi meg STÍLUSÁBAN egyforma piramis. Amit Ön említ tört piramis és lépcsős piramis - más elvek szerint készült. Azok nem a "hagyományos" építési elvet követték. (Mármint nem azt, amit a 3 nagy.) Én arról írtam, hogy a 3 nagy stílusában nem volt előd. Viszont volt utána épített nem egy piramis, ami még csak meg sem közelítette ezen építmények tökéletességét, holott stílusában követte a nagyokat!

Na EZ a furcsa! Hogy ha egy nép egyszer valamit meg tud építeni, akkor azt miért FELEJTI EL?

Az Ön által berakott linkre reagálva (bejárható részek):

Furcsa, hogy a linkben nincs említve az a roppant érdekes momentum, amikor a robot a szűk járatban talál egy ajtót. (Már az ajtónál is vannak furcsaságok. Pl. bronzból készült részek, melyek sehogy sem illenek a képbe.) Pláne, hogy minek rakna bárki is ajtót egy olyan járatba, melybe ember egyébként sem tud bemenni. Hisz nem egyszerűbb egy kővel lezárni? Vagy egyszerűen meg sem építeni azt a járatot?

De mindegy. A lényeg, hogy átjutottak az ajtón, a robot ment tovább. És lássunk csodát - még egy ajtó lett előtte.

Ekkor jött az egyiptomi archeológiai társaság, és a régészeket kizavarta onnan, és ők vették át az irányítást. Persze a 2. ajtót nem nyitották ki azóta sem. :S

Mellesleg fogalmam sincs, hogy a piramisok mi célt szolgáltak. Ne várja tőlem, hogy megmondjam; nem éltem akkor. Mindenesetre arra kívántam rávilágítani, hogy szerény megítélésem szerint a három nagy nem temetkezési célt szolgált és nem akkor épült, mint azt a hivatalos verzió képviseli.

Szóval nem célom Önt meggyőzni. Eszem ágában sincs győzködnöm. Azt hisz, amit akar. Nekem teljesen mindegy.

De az, hogy a feltételezéseim alaptalanok lennének, azt nem gondolom. Legalábbis semmivel sem alaptalanabb, mint az Öné.

De ha gondolja, maradhatunk Julis néni szintjén; csak az nem viszi előrébb a tudományt.

Én azon az állásponton vagyok, hogy ki kell(ene) deríteni, hogy mi is van ott pontosan. Szívem szerint dollármilliárdokat fektetnék az ottani (és más helyeken zajló) kutatásokba.

Viszont amíg van egy hivatalos álláspont, amit ha bárki is megkérdőjelezni merészeli, egyből lehurrogják, addig nem jutunk előbbre.

Tudományt nem hittel kell előrébb vinni, hanem kutatással, kíváncsisággal, és a minden iránt való fogákonysággal.

Rengeteg kérdés van még a piramisok kapcsán is, meg más ügyben is. Furcsa, hogy sokan megelégszenek a hivatalos magyarázatokkal, holott azok ezer sebből véreznek. (Az írásom végén írok erről bővebben.)

Kedves 09:23-as!

Az, hogy INKÁBB kinek az álláspontját képviselNÉM, az nem azt jelenti, hogy kizárom a másik lehetőséget is. Ezt nevezem én annak, hogy "valószínű".

A szövegértelmezés hasznos tudomány ám...

Nemere elmélete az, hogy egy, kb. 10ezer vagy még több idővel ezelőtt élt emberi kultúra volt, amely ezeket a különös dolgokat művelte. Lehettek ezek akár az egyiptomiak is. De nevezhetjük őket atlantisziaknak, lemúriaiaknak, stb. (Tudom, hogy Lemúria elnevezése a lemúri majmokból ered. De senki nem állította, hogy azok - ha léteztek - így hívták magukat. Én sem. Csak közkeletű elnevezésük - pont emiatt - a lemúriai lett. ... Tudod, szövegértelmezés.)

De hogy tudj még hőzöngeni máson is, szólok, hogy egyesek szerint volt még egy Mu nevezetű is, valahol a Csendes óceánon.

Most jobb? :))

Mellesleg hol is írtam, hogy Lemúria valós, és bizonyítottan létezik? Mert Lemúriáról még Nemere sem írt - legalábbis én még nem találkoztam ezirányú írásával. :)

Ezért kár volt a billentyűzetet koptatni. :)

Kedves 09:31-es!

A vizes próbát úgy az ezredforduló környékén próbálták ki (mármint a legutóbbinál :D ); természetesen nem eredeti méretben. A probléma az volt leginkább, hogy nem volt olyan hajó vagy emelőszerkezet, ami meg bírta volna mozgatni ezeket a köveket. Még a kisebb, 20 tonnásakat sem. Hiába volt a víz felhajtó ereje. Számítások alapján a legnagyobb 2 egyiptomi hajó (hiszen eleve kettővel próbálták) együtt is kőbaltaként süllyedt volna el, ha ilyen követ kell "cipelnie"; hiába merítkezik a kő a vízbe. Amerika felfedezésekor a legnagyobb európai hajók úgy 5-8 tonnás teherbírásúak voltak. De már ezek is lényegesen nagyobbak voltak, mint az egyiptomi "csónakok".

Linket sajnos nem tudok most erről, meg könyvet sem. Ha találok, berakom.

A "nem volt víz"-et úgy értettem, hogy akkor már Egyiptom éghajlata erősen közelített a mostanihoz. Így kincs volt.

Mindemellett továbbra is adottak a kérdések:

- Hogyan lehet rézeszközökkel kivésni 20 tonnás homokkő és mészkő sziklákat (illetve az 50 tonnás gránitköveket)?

- Honnan volt egy ELVILEG akkorra 500 éves kultúrának (egyiptomi) olyan tudása, mely ismerte a pí-t; a piramisokat mértani pontossággal számították ki; bizonyítottan olyan épületet emelt, mely alkalmas élelmiszer hosszú időn keresztül történő tárolására (na, erre honnan az istennyilából jöttek rá, hogy pont ekkora dőlésszög kell hozzá - nekem eszembe nem jutna mégcsak kísérletezni sem vele); stb? Karl Drbal kísérletéről a borotvával már ne is beszéljek...

Honnan bukkant elő egy olyan kultúra szinte a semmiből, mely bőven túltett a jóval későbbi görögökön?

- Hogyan lehet az, hogy piramist épített az ókorban a világ számos tája? Amerika, Ázsia, Közel-Kelet, stb? Egymást tanították a hasonló építészeti stílusokra?

- Hogyan lehet az, hogy a közép-amerikai Hold piramisban jádéből készült nyakéket találnak a kutatók? (A jade kínából származik, Amerikában soha nem is volt megtalálható.)

- Hogyan lehet, hogy olmék, azték, maja és egyéb indián kultúrák kőeszközökkel óriási piramisokat, kőszobrokat (köztük igen kemény obszidiánt is) emelgetnek, vonszolgatnak, farigcsálnak? (Persze a piramisaik igencsak hajaznak az egyiptomiakra. Mik vannak?!)

- Hogyan lehet, hogy a világ több pontján találtak teljesen szabályos, egymástől eltérő méretű kőgolyókat (fél métertől a 3 méter átmérőig)? Nem természetes gyártmányok, hiszen teljesen szabályosak. És persze faragottak - 2ezertől úgy 10ezer éves korig. (Némelyek földcsuszamlásokkor kerülnek elő, mások apálykor látszanak csak.) Hol Ausztráliában, hol Amerikában, hol Ázsiában találnak ilyeneket. Ráadásul nem egyet-egyet. Csoportosan bukkannak elő, tucatszám. Nemtán az építészek bejárták a világot anno, és mindenhol csak kőgolyókat gyártottak? Ilyeneket (ez pl. costa ricai):

[link]

- Hogyan lehet, hogy egy nép, amely életében nem repült, és főként kőeszközöket használ, mégis épít olyan építményeket (Nazca vonalak), melyek csak a levegőből látszanak? Az egyik ezek közül (ráadásul igencsak gondolatba ejtő):

[link]

- Hogyan lehet, hogy egy kultúra, amelyik kőeszközöket használ, létrehoz egy olyan koponya-másolatot, amely még a mai eszközökkel is nagyon nehéz így megcsinálni?

[link]

- Hogyan lehet, hogy sokszáz/ezer éves perui köveken ilyen rajzolat legyen? (Nemtán dinoszauruszokat tenyésztettek a perui indiánok?)

[link]

- Hogyan lehet, hogy barlagrajzokon ilyen rajzolatok legyenek:

[link]

[link]

[link]

[link]

Hát ez hogyen lehetséges (bal fent nézd):

[link]

Eszembe nem jutna azt mondani, hogy biztosan földönkívüliek voltak, vagy hogy egy ősi emberi faj (a hivatalosnál ősibb) alkotta ezeket.

Viszont azt ki merem jelenteni, hogy amit a mai hivatalos történelemtudomány tanít, az finoman fogalmazva is erősen sántít.

És ami a legrosszabb: nagyon sokan megelégszenek azzal, ha homokba dugják a fejüket, és kinevetik azokat, akiknek esetleg más is megfordul a fejében.