Ha az ősrobbanás miatt minden galaxis távolodik a másiktól, akkor miért látunk kék eltolódást is ami pedig közeledést jelent?

Ja, asszem már értem mit nem értesz.

Van a robbanás pontja. Attól kifelé távolodunk. De amik "mögöttünk" vannak, lehet gyorsabbak nálunk, ezért közeledik hozzánk. Amúgy egy sok minden zajlik a világűrben, néhány becsapódás, egyesülés, stb, és irányt válthatnak a bolygók.

Baleys válasza:

Ucsó hozzászólónak van igaza. Jelenlegi elfogadott standard modell szerint a világegyetem egy ősrobbanással keletkezett. Ugyanakkor ezt a robbanást nem úgy kell elképzelni, mint egy bomba felrobbanását pl. Mikor egy tárgy felrobban ott van egy meghatározható pont ahonnan minden elindul, és minden távolodik onnan.

A nagy bummot legjobban szemléltető példa a lufi modell. Képzelj el egy lufit, amire filccel van egy rakat pötty festve egymástól valamilyen tetszőleges távolságra.

Most képzeletben fújd fel a lufit. A lufi felszíne a tér vagy az univerzum maga, míg a felszínén levő pöttyök a galaxishalmazok, vagy galaxisok.

Ahogy a lufit fújod fel, az összes pont távolodik a másiktól, ugyanakkor nincs egy kitüntetett irány vagy pont amitől az összes pont távolodik.(EZ Csak egy szemléltetés, s mint ilyen nem igazán fedi a valóságot, pl annak hogy a lufi közepétől távolodik az összes galaxis NINCS ÉRTELME, hiszen maga a lufi felszíne az univerzum, azon kívüli "tér" vagy minek hívjam nem definiálható)

Ebből a kísérletből egyből látszik viszont egy másik probléma amit fel szoktak hozni, hogy távolodhat e tőlünk egy galaxis fény sebességnél gyorsabban. A válasz IGEN, hiszen a lufi felfújásának sebességét nem határolja be az hogy a lufin (az univerzumban) nem lehet gyorsabban mozogni a fénynél. Magyarán az univerzum tágulhat olyan sebességgel, hogy egyes távoli galaxisok egymástól akár 2C-vel is távolodnak. De ilyenkor nem a galaxis mozog, hanem a köztük levő tér deformálódik " nyúlik".

Elkalandoztam.

A kérdésre a válasz, az egyes részfolyamatokban keresendő.

Bár a galaxis keletkezésének folyamatáról máig nem sokat tudni,(persze elméletek tucatjával vannak forgalomban) az ismert, hogy a galaxisok előszeretettel tömörülnek galaxishalmazokba, amin belül a közös gravitációs tér nagyban beleszól a mozgásukba, ezáltal pedig a vöröseltolódásukba is.

Pl Az Androméda-köd köd idővel be fog csapódni a tejútrendszerbe, és lesz itt égzendülés földindulás, ennek pedig oka az hogy a közös galaxishalmaz gravitációja úgy módosítja az az Androméda-köd mozgását, hogy idővel egyre közelebb lesz.(Persze ez azért nem ma fog megtörténni, bár el tudom hinni hogy holnap a blikk azzal a címmel jelenik meg hogy a NASA felfedezte, hogy az Androméda-köd már a Plútó mögött van.)