FONTOS! 1. Miért él több madár a lomboserdőben, mint a fenyvesekben? 2. Miért borzolják fel tollukat és húzzák be a nyakukat télen a kisebb madarak? FOLYT. TÖBB KÉRDÉS LENT!

2. kérdés:

Mert olyan mintha rétegesen öltözködnél, a levegő a tollak között felmelegszik.

1. A lomboserdők nem csak a madarak, hanem minden más élőlény csoport tekintetében fajgazdagabbak a fenyveseknél. Ennek az oka:

Fenyvesek legnagyobb mennyiségben az északi félteke hideg mérsékelt övében és mérsékelt övi magashegységekben fordulnak elő, míg lomberdők ennél délebbre (mérsékelt, szubtrópusi, trópusi övek), vagy azonos övön belül alacsonyabb tengerszint feletti magasságban. Észak-dél viszonylatban észak felé csökken a napos órák száma, ezzel (az éghajlat módosító hatását figyelmen kívül hagyva) csökken az évi átlaghőmérséklet is. A növények a napfény energiájából élnek, a reakciók gyorsaságához pedig hő kell, így aztán érthető, hogy észak felé haladva csökken az az energiamennyiség, amely a növények anyagtermeléséhez felhasználható. Ha csökken a növényi anyagtermelés, akkor a növekedés lassabb, egyszerűbb, a fiziognómiai és életmódbeli differenciáció visszafogottabb marad. Ez korlátozza a fogyasztó szervezetek (állatok) növekedését, szaporodását, mivel kevesebb a táplálék, illetve kevésbé bonyolult, homogénebb növényzet kevesebb niche-t teremt más állatok és növények számára. Pl. ha kevesebb a fafaj egy erdőben, akkor minden fa hasonlóbban néz ki, így hasonlóbb a fák elágazásrendszere, ezért kevesebbféle madár talál fészkelőhelyet, mert csak az talál, amelyiknek pont az a pár gyakori fafaj jó. Van tehát egy fajszám-energia összefüggés, ami nagyjából leírható úgy, hogy a Föld felszínére jutó nagyfénytartammal nő a fajok száma. A nafénytartam mellett a hozzáférhető tápanyagmennyiség ebbe az elméletbe vonható, hiszen az is "energia".

Ugyanez játszódik le a hegységékben, ahol nagyobb tengerszint feletti magasságban alacsonyabb a hőmérséklet. Itt azonban a domborzati heterogenitás növekszik a hegyben felfelé, ezért a magasabban lévő fenyves nem feltétlenül fajszegényebb az alacsonyan lévő lomberdőnél. A kérdés léptékfüggő is, vagyis attól függ, mekkora területen élő fajok számát hasonlítjuk össze.

3. a nagy fakopin kívül: kis, közép, nagy, balkáni, fehérhátú fakopáncs, fekete harkály, zöld küllő, hamvas küllő, nyaktekercs.

A növényzet strukturális egyszerűsödése tényleg a szintezettségen figyelhető meg legjobban, ezt ki is felejtettem. A lomboserdők jobban strukturáltak, a fenyvesek sokkal kevésbé.

Arra emlékezz viszont, hogy ha kimész kirándulni, akkor nem "természetes" erdőt látsz többnyire, hanem olyat, amit már az erdészek eléggé átszabtak. Tehát egy természetes lomboserdő általában sokkal strukturáltabb egy kezeltnél.