Gravitáció hogyan törhet darabokra kísérőbolygót (ld Szaturnusz gyűrűje)?
Úgy, hogy a rá (mármint a "kísérőbolygóra") ható árapályerő nagyobbá válik, mint az őt összetartó gravitációs erő. Azért beszélünk ilyenkor csak a gravitációs erőről, mert bizonyos méret felett (kísérőbolygó azaz hold) elsősorban az tartja egyben a tömegét. Kb. ezer kilométer átmérő felett elhanyagolhatóvá kezd válni a szilárdságot okozó elektromágneses erő hatása. (Az atomok közti összetartó erő)
Itt vannak a válaszok:
dellfil
Mechanikai feszültségeket kelt benne.
Bővebben az égi mechanika kollokviumon. :-)
A testekre ható gravitációs erő ugye függ a tömegek nagyságától (egyenes arányban), és a tömegközéppontok távolságától (négyzetesen és fordított arányban). Ha a két test tömegközéppontjainak távolságával összemérhető a test mérete, akkor a test egyes pontjaira ható gravitációs erő nagyon különbözhet. Pl a Föld esetében is igaz, hogy egy ember lábát nagyobb gravitációs erő éri, mint mondjuk a fejét. Azonban ez a különbség a tömegközéppontok nagy távolsága miatt (ami ugye kb 6400 km) az ember 2 méter körüli magasságát tekintve nagyon pici. Nézzünk egy extrém példát. Ha egy fekete lyuk körül keringő ember méretű testet vizsgálunk, az iszonyatos tömeg miatt, és az akár lényegesen kisebb távolság miatt, már azon a 2 méteres távolságon is igen nagy különbség lehet a gravitációs erőben a test átellenes pontjain. Ha ez az erőkülönbség nagyobb, mint az anyag adott irányban tapasztalható szakítószilárdsága, akkor bizony az a test szét fog szakadni.
maci
hát szia Maci
ki vagy te?
tanulsz még? mit tanulsz, vagy mi a tanult szakmád?
egyébként köszönöm a válaszod, nagyon tetszett, és nagyon érthető volt.
tehát pl a Szaturnusz azért tudta néhány holdját széttörni, mert a holdjai legközelebbi és legtávolabbi pontjait elég különböző mértékben vonzotta, és az úgymond puha holdacska szétdarabolódott? szétrobbant, vagy bizonyos idő alatt szétmorzsolódott?
előre köszönöm válaszod
Maci, ha tudsz, légyszi válaszolj az alábbi kérdésre is, és a második válaszban megfogalmazott kérdésre is.
megköszönném
http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..
1000 km fölött már minden égitest "puha" (vagyis olyan, mintha folyadékból lenne). Ha a gravitáció eléggé különbözik a két szélén, az bizony széttépi.
Ha van a közelben egy nagyobb bolygó, akkor eléggé különbözik.
A bolygók pályájának alakja aránylag közel van a körhöz, de időről-időre nyúlik. Egyre soványabb, elnyúltabb ellipszis lesz. A pálya egy részén az égitest mind közelebb lesz a visszatérésekkor a(z egyik) fókuszpontban lévő "központhoz". Aztán egyszer csak átlépi a Roche-féle veszélyességi zóna határát.
Ekkor történik vele az, amit itt már mások leírtak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!