Az emberi faj a Földi civilizáció csúcsa?

A fejlődés sosem áll meg... és az ember nem a majomból lett, hanem közös ősük volt.

Viszont ez a fajdefiníció csak messziről nézve létezik, nincs éles határ egy faj fejlődésénél, hogy mikor lett hirtelen másik faj.

Ilyen rövid szövegben ennyi mindent összekutyulni...

1, A Földnek nincs civilizációja. Az az embernek van.

2, A majomtól közös őstől származunk, nem a majomtól!

3, Nem, az evolúciónak nem célja létrehozni embert, az csak "vélelenül" jött létre.

4, A fene se tudja, hogy utánunk mi jön.

Előző: Én nem lennék a helyedben olyan büszke erre a válaszra.

1) Nem a Föld civilizációja, hanem a földi civilizáció volt a kérdés. Teljesen korrekt a kiírás. (A helyesírást leszámítva.)

2) A majommal való közös ősünk is majom volt. Minden bizonnyal ha meglátnánk azt a bizonyos közös őst, majomnak neveznénk – teljes joggal. Addig sulykolták azt, hogy nem a CSIMPÁNZ-tól (és egyéb ma élő majmoktól) származunk, míg egyesek átestek a ló túloldalára. Tehát a valóság: egy mára kihalt (nem ma élő) majomfajtól származunk, ami közös őse az embernek és a csimpánznak. De attól még majom.

A másik két pont korrekt.

Annyit tudnék hozzátenni a dologhoz, hogy ahogy ma áll a helyzet, nem valószínű, hogy az emberi faj látványosan továbbfejlődne (legalábbis pár ezer éven belül). Ehhez egy részről túl sokan vagyunk (számold ki, hogy egy új génváltozat hogyan tudna elterjedni), más részről túl kicsi a szelekciós nyomás. Az más kérdés, hogy mi történne, ha az emebriség 99%-a kihalna, és a technikai civilizáció összeomlana, ez esetben viszonylag gyors fejlődés is lehetséges. De az viszont nem biztos, hogy az értelem irányába hatna.

Illetve, kedves 11:52, még hozzátenném, hogy pár ezer év alatt szinte semmilyen fajon nem lehet látványos változást észrevenni. Ezelőtt 10.000 évvel is ugyanígy néztek ki az emberek (alkati eltérés természetesen volt, de az sokban függ a táplálkozástól is).

Egy jó 100.000 év múlva már valószínűleg lehetne változást látni, de addig :)

Ez a kérdés most nagyon hülyére sikerült.

Az emberi faj nem lehet a civilizáció csúcspontja, mivel csak az emberi fajnak van civilizációja. (És még nem is az egész emberi fajnak, hiszen még ma is élnek törzsek Amazóniában, Afrikában és Indonéziában kőkorszaki körülmények között.) Gondolom arra vagy kíváncsi, hogy a homo sapiens sapiens-e az evolúció csúcspontja és az egyetlen inteligens faj-e, ami a Földön megjelent és valaha meg fog jelenni.

A válaszom mindkettőre határozott nem. Illetve abban az esetben lehetne igen, ha földtörténeti léptékkel nézve rövid időn belül (1-2-3-10 ezer év) elpusztulna minden élet a Földön. De ha ilyesmi nem történik, akkor a fejlődés megy tovább és ahogy a homo habilisből lett homo erectus, abból homo sapiens, abból pedig homo sapiens sapiens (most nagyon leegyszerűsítve), úgy, majd pár tízezer, százezer év múlva ki fog alakulni egy új ember faj, ami, ha létezni fog akkor még a mai homo sapiens sapiens, nem lesz képes vele szaporodni.

De ha az ember kiesik a rendszerből (kihal, elköltözik más bolygóra, visszaszorul a Föld relatíve kis részére, mondjuk egy kontinensre) akkor más létforma is felemelkedhet és tudatára ébredhet. Az viszont egyáltalán nem garantált, hogy az ő civilizációjuk a mi számunkra is élhető és értékelhető lesz.

"mint ahogy az ember kifejlődött a majomból"

Tisztázzuk! Az ember nem a majomból fejlődött ki. Ez egy közkeletű tévhit, amit végre valahára ki kellene már írtani a köztudatból.

Volt anno egy faj, rendszertani osztály, amely az ember és a mai emberszabású majmok közös őse. Kb. a mai makikhoz hasonlított. Aztán, úgy 2-3 millió éve ennek a fajnak a fejlődése két ágra vált. Az egyik ágon kialakultak a csimpánzok, gorillák, orángutánok, a másikon a különböző hominida fajok, amelyekből mára már csak a homo sapiens sapiens maradt fenn.

Viszont azok a fajok, amiket mi ma majomnak nevezünk, közeli rokonaink, de nem őseink.

Ez kb. olyan, mint hogy te sem az unokatestvéredtől származol. Ha rendszertani léptékben gondolkozunk, akkor az emberszabású majmok az unokatestvéreink, a majmok a másodunokatestvéreink, a makik pedig a harmadunokatestvéreink.

"Minden bizonnyal ha meglátnánk azt a bizonyos közös őst, majomnak neveznénk – teljes joggal."

Józsi bácsi a sarokról lehet. De ettől még nem lenne igaza. Ez kb. olyan, mintha a farkast kutyának neveznéd, vagy fordítva.

"egy mára kihalt (nem ma élő) majomfajtól származunk, ami közös őse az embernek és a csimpánznak."

Ez, ilyen formában már megállja a helyét.

De ha azt mondod, hogy mi a majmoktól származunk, akkor mindenkinek a csimpánz, a gorilla, az orángután, a makákó, a pávián, a bőpgőmajom és társaik jutnak eszükbe, ami viszont téves.

Mellesleg, tudtommal az utolsó közös ős leginkább a mai makikra hasonlított, amik viszont nem majmok.

"Annyit tudnék hozzátenni a dologhoz, hogy ahogy ma áll a helyzet, nem valószínű, hogy az emberi faj látványosan továbbfejlődne"

Attól függ, mit értesz látványos alatt.

Az evolúció sosem egy-két generáció alatt megy végbe. Még akár évezredek alatt is csak alfajok jöhetnek létre. Lásd: Az europidok és a mongolidok több tízezer évig külön éltek. Meg is vannak a külsődleges különbözőségek. De egy francia és egy kínai minden további nélkül képes közös utódot létrehozni, tehát továbbra is egy faj.

Tehát ahhoz, hogy teljesen új faj jöjjön létre, jó 100 ezer év kell. Pláne a mai globalizálódó világban, ahol most még inkább csak az alfajok (rasszok, nagyrasszok) egységesülése megy végbe. Tehát ez még akár 2-300 ezer év is lehet. Viszont külső jegyekben könnyen észrevehető változás akár pár ezer (illetve a jelenlegi viszonyok miatt inkább csak 10-20 ezer) év alatt is végbemehet. Pl. lehet, hogy a magyarok 22010-ben átlagosan 2,2-2,3 méter magas, izmos testalkatú, szőke, kék szemű, erős arcszőrzetű, hófehérbőrű emberek lesznek, de az is lehet, hogy átlagosan 1,5-1,6 méter magas, fekete hajú, barna szemű, ritkás testszőrzetű, a cigányokéhoz hasonló barnás bőrű, nagy orrú alakok lesznek belőlünk. Viszont a fajunk attól még ugyanúgy homo sapiens sapiens lesz.

"Ehhez egy részről túl sokan vagyunk"

Ez csak a változás időtartamát befolyásolja. A tényét nem.

"Ezelőtt 10.000 évvel is ugyanígy néztek ki az emberek"

Ezt azért vitatnám.

Ha szembe jönne veled egy 10.000 évvel ezelőtt élt homo sapiens sapiens, akkor erősen kétlem, hogy nem vennéd észre a különbözőséget. Nem mondanád meg, hogy nem mai ember, de azért az mégis látnád, hogy más, mint te, vagy én. Lásd: az ázsiai mongolidok és az amerikai őslakók fejlődése durván 10-12.000 éve vált külön. Bár jobban hasonlítanak egymásra, mint az europidokra, de a különbség mégis szembetűnő. Egy kínait sosem fogsz összekeverni egy eszkimóval, vagy egy irokézzel, még akkor se, ha csak a fizikai antropológiai jegyeket nézzük, az öltözködést, hajviseletet stb.-t nem.

""Ehhez egy részről túl sokan vagyunk"

Ez csak a változás időtartamát befolyásolja. A tényét nem."

A változás mellett ható tényezők a mutáció, a drift és a különböző pupuláció keveredési hatások. A változás ellen ható tényező a túl kicsi és a túl nagy populáció méret.

A túl kicsi azért, mert ha kevés az egyed, akkor darabra nagyon kevés új tulajdonság jelenik meg, és ekkor a drift is inkább a válozékonyság ellen hat.

Ha túl nagy a populáció mérete, akkor különböző populációdinamikai modellekkel be lehet látni, hogy egy adott határméret fölött és egy adott mértékű szelekciós nyomás hiányában egy újonnan megjelenő allélnak gyakorlatilag csak a drift fogja meghatározni a tényleges gyakoriságát, ami viszont elhanyagolható a nagy populációkban.

Tehát bármilyen változás várható időtartama gyakorlatilag a végtelenhez közelít, azaz lezajlásának esélye a 0-hoz.

Ja, a pár ezer évet meg azért írtam, mert az emberiség összegyűjtött jópár csendesnek tűnő érdekes mutációt az elmúlt pár száz évben, amik ha kiszabadulnak a jólét okozta láthatatlanságból, akkor okoznak majd meglepetést.

Egyébként meg nem fajkeletkezésről volt szó, hanem az ember megváltozásáról, ami például az alapító hatás révén igen gyorsan is létre tud jönni. Persze az alapító hatáshoz feltétel a kevés egyed, és máris vissza kanyaridtunk ahhoz, amit mondtam: túl sokan vagyunk a gyors változáshoz. Ennyit mondtam, nem értem, minek a kákn is csomót keresve tudálékosan belekötni, amit mondtam kerek és korrekt.

Majom vita:

Az ember és a csimpánz legutolsó közös őse már rohadtul nem egy maki volt, hanem valami a gorilla-csimpánz-ember-bonobó vonal (Homininae) tulajdonságait már markánsan hozó állat. Ha az az állat itt állna előtted, akkor nem makinak mondanánk, hanem egy csimpánz szerű majomnak. Az ember őse a majom volt, ez a majom - ma már nem él. Természetesen az embernek több őse is volt, azok közt volt maki-szerű, meg egér-zerű, meg volt hal és egysejtű is. De amikor a csimpánz és az ember közös ősét keressük, akkor nem az őshalra gondolunk (pedig az is az), hanem a lehető legközelebbire, ami nem a maki, nem a hal, nem az egysejtű, hanem egy gorilla-csimpánz jellegű főemlős, egy majom.

(Mellesleg genetikus vagyok, talán értem azokat a dolgokat amiket leírok, és talán a belekötés helyett át kéne gondolni, hogy mire gondolhotatott a másik. Talán mégsem akkora hülyeség az...)

"az emberiség összegyűjtött jópár csendesnek tűnő érdekes mutációt az elmúlt pár száz évben, amik ha kiszabadulnak a jólét okozta láthatatlanságból, akkor okoznak majd meglepetést."

Mondanál példát?

Nem kekeckedésből. Tényleg érdekel.

"Mellesleg genetikus vagyok, talán értem azokat a dolgokat amiket leírok, és talán a belekötés helyett át kéne gondolni, hogy mire gondolhotatott a másik."

Félreértés ne essék, én nem kritizálni akarlak, csak beletettem egy két dolgot, amitől az "egyszerű földi halandók" számára is érthető a dolog.

Jó, a makiban tévedtem. De ha azt mondod, hogy az ember a majomtól származik, akkor mindenkinek a csimpánz jut eszébe, amit már tisztáztunk, hogy nem igaz. Értem én, hogy az is majom volt, de úgy kéne kifejezni magad, hogy az ne legyen félreérthető.