A rádióhullámok közvetítőrészecskéje is a foton?

igen és nem.

nincs olyan, hogy foton és nincs olyan, hogy elektromágneses sugárzás. ezek absztakciók. egyazon dolog különböző értelmezései.

a fény bizonyos tulajdonságai, viselkedése hullámként való értelmezéssel írhatóak le, pl. interferencia, bizonyos dolgok viszont csak akkor érthetőek, ha mint adott energiaszintű részecskékből álló folyamként tekintünk rá pl. a fotokémiai hatások.

rádióhullámok estében nem nagyon szokás fononokról beszélni, mert nem nagyon csinálnak olyat, aminél erre szükség lenne. ettől függetlenül beszélhetünk róluk, csak nem nagyon van értelme.

Sok válaszadót az zavar meg, hogy külön dolognak hiszik a fényt, és a rádióhullámokat. Pedig ezek mind ugyanazok: elektromágneses hullámok.

Az elektromágneses hullámok egy keskeny tartománya a látható fény, míg egy másik a rádióhullámok, vagy pl. a mikrohullámú sugárzás. És természetesen a különböző tartományok számára különböző anyagok átlátszóak. - De ezt még a látható fénnyel is ki lehet próbálni: a piros celofán (mikuláscsomag) a vörös fény számára átlátszó, míg a kék számára nem.

Persze mielőtt választ ír valaki, akár utána is nézhetne, nem olyan nehéz ám: [link]

Pedro

Istenem, mennyi bolond bizonygat olyan dolgokat, amikhez nem ért!

A foton minden gamma sugárzás közvetítő részecskéje, a legalacsonyabbtól a legmagasabb hullámhosszig.

ezek igen keskeny szelete csak a fény.

Tehát a rádióhullámok is fotonok.

a fénynek és az az fölötti gamma sugárzásnak már olyan parányi a hullámhossza, hogy az atomokban az elektronpályák közti ugrás nagysága tekinthető "antennának" jó nagy képzeleti szabadsággal.

Tehát pl a gerjesztett sugárzást, mikor ez elektron egy kisebb pályára ugrik, úgyt ekinthetjük, mintha egy rezgőkörben ugrott volna. ez egy részecskét kelt, míg az antennákban rángatják az elektronokat, és az meg milliárdszámra bocsátja ki a rádióhullámokat.

Hőmérsékleti sugárzást minden nem abszolút nulla hőmérsékletű test kibocsájt, bolygók is, te is. bolygók rádió és infra tartományban, te is infra tartományban, ezek az atomok hőrezgéseitől vannak. egy csillagnak pl már nagy a hőmérséklete, nap felszínén pl 6000-6300 fok van, azért az a zöld tartományban sugároz a legjobban, de mi a kék, piros, és sárga tartományban fogjuk fel, de a növények a fotoszíntézist a zöldben végzik, ott a legtöbb energia.

Hogy a fekete dobozból miért jön ki? egy válaszoló már mondta, mert minden anyag más hullámhosszt nyel el!

a darazsak pl az üvegen látják a visszavert uv-t, és azért vonza őket, míg neked az átlátszó. a rádióhullámnak a sokkal-sokkal kisebb hullámhosszt elnyelő fekete doboz átlátszó. tengeralattjárókkal pl csak hosszú hullámhosszal lehet kommunikálni, a tengervíz elnyelése miatt. Rádiólokátoroknál is a hullámhossz függvénye a visszaverő felület rácsozása.

pl a méteres bazinagy 30-40m-es antennákon a "tányér" csak fél méterenként, méterenként kifeszített vékony huzal. míg a centiseknél már sűrűbb rács. A mikrohullámú sütőnél már milliméteres lyukak vannak az üvegen, hogy a kicsi fejedben ne melegítse fel a vizet a kijövő sugárzás.

Eleve az infrasugárzás pl hőmozgást kelt, megrezgeti az atomokat, meleget sugároz, addíg a nagyobb energiájú kék, és uv sugárzások már a sejteket rombolják, molekula, DNS szinten, azért károsak, mert a hullámhosszuk már molekula méretű, de ugyanaz a foton hordozza mindegyiket!

A fény is elektromágneses hullám csak ez részecsketermészetű és hullámtermészetű is. A rádióhullám csak hullámtermészetű. Rádióhullámok vákkumban is terjednek, ahol semmilyen részecske sincs. A rádióhullámok két részből tevődnek össze:váltakozó mágneses- és elektromos mezőből.

Nem kell közvetítő részecske.

2010-12-31 19:23-es válaszhoz.

Hogy te mennyire nem értesz hozzá, és milyen baromságokat mondasz...

Még hogy a rádióhullám más... a hatásuk más, a természete ugyanaz!!!

Mindegyik egylényegű!!! Az, hogy a részecske, és a hullám fogalma nekünk két dolog, mert lassan haladtak a felfedezések, és a sugárzás anyaggá alakulása, és fordítva, még nem régi felfedezés, attól még mind a rádió, mind a fényhullámok teljesen egylényegűek, és mindkettőnek van részecske, és hullámszerű viselkedése is!

Eleve mekkora butaságra, tudatlanságra mutat, hogy azt írod, két részből áll, elektromos, és mágneses mezőből... Istenem, inkább ne szóltál volna. Gőzöd sincs a mezők, vagy részecskék fogalmáról sem, az írottak alapján.

Az elektromágnesesség az egy azon dolog! És csakis a hullámhosszuk a különbség a rádió és fény közt. És a hatásuk, mint már feljebb írtam, és kifejtettem.

Másik hozzászóló is írta, hogy van fotokémiai hatása... eleve a kémia is elektromágneses dolog!!!!

A kvarkok felfoghatatlan kötési energiái, a protonon, neutronon belül kiegyenlítődnek, de maradék erők külsőleg is érzékelhető eszméletlen kisebb maradéka a protonok, és neutronokat is összekötő baromi erős magerő, vagy erős kölcsönhatás. Ezeknél eszméletlenül kisebb, ezek külső töredék ereje, -hatása az erős elektromágneses kölcsönhatás, protonok, elektronok töltése, ami rengeteg nagyságrendel erősebb erő, mint a gravitáció... Ez az elektromágnesesség az atomokon belül nagyjából kiegyenlíti egymást, és ezeknek a maradéka, ami kifelé érezhető a kémia. az elektronhájak elektromágnes kötései.

Ezért van, hogy az elektromágneses kölcsönhatások közvetítőrészecskéi, azaz a fotonok, bizonyos energiaszinteken, amiket a hullámhossz mutat, más más kölcsönhatásokat, hatásokat váltanak ki. pl kémiai hatásokat is. Ez a foton energiaszintjétől függ. pl rádióhullámoknak kisebb az ewnergiájuk sokkal, ezért azok nem elég erősek elektronhéjon ugrásukra késztetni az elektronokat, csak irdatlan nagy tömegben, fémekben a szabad közös elektronokat áramlásra bírni, ezen alapul a rádiózás, antennák. Míg a rádiósugárzás fotonjainál nagyságrendekkel erősebb fotonok már bontanak kémiai kötéseket is, pl uv sugárzás. ezért káros élő szervezetekre. rombolja a kötéseket.