Mi lenne a jó irány az alföldi aszályok megoldására?

valaszonline-on vannak ezzel foglalkozó podcastok azokat hallgasd meg.

Itt a legutóbbi:

[link]

Volt már kérdés:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__1..

a #3/#4-es hozzászólást tudom figyelmedbe ajánlani.

"Elvileg a talajból is lehet öntözni, nem?"

Lehetne, ha a talajvíz szintje nem csökkent volna az évek folyamán.

Nem mellesleg kis hazánkban az öntözött mezőgazdasági területek aránya 3% alatt van:

[link]

"Miért ég ki a kukorica nyáron, drága öntözni?"

Igen, drága.

Illetve nem biztos, hogy az intenzív nagyüzemi "gabona/kukoricagyártás" - amit külföldre exportálnak takarmányként/bioüzemanyagnak - a követendő irányvonal.

Gondolatébresztőként - vannak már elképzelések:

https://www.youtube.com/watch?v=Y3C9_xbEVZc

[link]

[link]

Jelen pillanatban a legalapvetőbb gond hogy a XIX - XX század folyamán épült lecsapoló rendszerek a mai napig lecsapolják a területeket.

Miközben a csapadék mennyisége drasztikusan csökkent.

A nagyon mély árkolások a talajvizet is lecsapolták.

A sík vidékeken ezért esett a talajvízszint több métert néhány évtize alatt.

A föld kiszárad az öntözött terület meg kevés.

Ahol lenne ott is ezekből a csatornákból árkokból vagy épp a talajvízből kívánnák megoldani. De a legnagyobb melegre ezen források nagy része is elapad.

Szóval első körben ezekett a vízelvezető rendszereket kellene sűrűn "beirdalni" kis bukó gátakkal. Hogyha kevés eső esik az ne is follyon le, szivárogjon be a talajba a talajvízszintet növelendő.

Csak ha extrém sok eső esik akkor bukjon át ezeken a bukógátacskákon és csak a felesleg. Tehát a leesett mennyiség ezekben a vízelvezető árkokban álljon is meg!

Ne follyon ki több Balaton mennyiségű víz az országból miközben meg rendszeres és nagy aszály van.

Amúgy a földjük mellett lévő kisebb árkokban maguk a gazdák is sokat tehetnének ezért. ( Partizánakciózással. )

Megjegyzendő hogy a Hódok visszatelepítésükkel pont ezt kezdték el csinálni. Csak kevés a számukra alkalmas hely és még mindig nincsenek elegen. ( Pedig nagyon jó szaporulatuk volt már a visszatelepítések óta. )

De ne álljunk meg itt!

A TSZ -esítéssel a földeket jó nagy nyílt parcellákba "olvasztották".

Meg kellene szabni mekkora lehet a legnagyobb egybefüggő parcella.

És a feldarabolásnál az elválasztásuknál milyen széles erdősávot kell telepíteni! Ezen csak a "rövidlátó" gazdák morgolódhatnak. Mert ha megnőnek a fák akkor árnyékolnak ugyan de talajvíz párologtatással hűtenek és szelet is csökkentenek.

Vagyis összességéban a föld kiszáradást akadályozzák meg.

Hiába a kevesebb napfény a közelükben a nagyobb nedvességtartalom miatt ott még jobb is a termés.

Ez észak-nyugat Európában sok helyütt megvan, megmaradt és működik.

Már úgyis romba döntötték a mezőgazdaságunkat, a magánföldek javarészét már felvásárolták, ezeken vagy nem történik semmi, vagy felhúztak rá valami kínai bérmunkás gyárat. Nagyon közel állunk hozzá, hogy kihaljon a földművelő nagyapáink utolsó generációja, állami kézbe kerül a maradék föld is.

Szóval kvázi tök mindegy. 10 év múlva a "magánföld" kifejezés majdhogynem kihalt lesz, az állami földeken meg nem történik földművelés, szóval irrelevánssá válik majd a kiszáradás.

Nagy tapsot nekik!