A vándorló ősemberek vajon mennyi lépést tettek meg ha használtak volna lépésszámlálót?

Lehet, hogy új lesz, de közhiedelem a nomád vándorló életmódot élő ősember. Letelepedett életmódot éltek és a barlangi lakhatás a jobb lelet megőrzése miatt ismertebb és könnyebben kutatható is. Valamint még a nyílt téri lelőhelyeket nehezebb felfedezni, mint egy barlangbelit, ahol elég ásni néhány métert. Ma már nem tekintik vándor életet élőnek az ősi embereket, sőt az "ősember" kifejezés sem annyira használatos és helyette számos más módon írják. Ez főként angolul már használatlan, mivel angolul az "ősember" az "caveman", ami annyit jelent, hogy "barlangi ember" és ezt már nem fogadják el jellemzőnek.

Amúgy elég nagy távolságokat tudtak megtenni, száz km-eket is megtettek.

"A vándorló ősemberek vajon mennyi lépést tettek meg, ha használtak volna lépésszámlálót?"

Szerintem ugyanannyit, mint lépésszámláló nélkül.

Nem hiszem, hogy el tudták volna olvasni amit kijelez. Azt sem fogták volna fel, hogy az micsoda.

"mennyi lépést tettek meg ha használtak volna lépésszámlálót"

Miért? Nem annyi lépést tesz meg valaki, ha használ lépésszámlálót, meg ha nem használ?

Megértem a lepontozást a fentinél, mivel nem írtam pontosabban csak valami távolságot. De azt pontosan nem tudjuk, hogy általában, egy átlagos napon mennyit gyalogoltak, mivel nem írták fel, mivel akkor még nem volt írás. A 100 km-ek megtétele nyilván nem napi átlagos távnak értendő, az valóban sok lenne, de távoli kereskedelem megerősít ekkora és még jóval nagyobb távolságokat is.

Vannak távoli házasodásokra is genetikai egyezések és úgy tűnik, hogy házasságokat viszonylag nagy, ~100 km-es távokban általánosan kötöttek. Ez nagyságrendileg egy Budapest-Balaton távolság, ami autóval mondjuk csak 1 óra, de gyalogosan majdnem egy nap. És ekkor távokon volt helyismeretük és közlekedésük és ismeretségeik. Ez tényleg nem kis távolság közlekedésben és tájékozódásban és iránytű és GPS nélkül.

Nem tudni biztosan, hogy a nők keresték fel a távolról odalátogató férfiakat és utánuk mentek, vagy a távolról érkező férfiak vitték magukkal a szerelmüket (vagy mindkettő előfordult), de a genetikából az látszik, hogy a nők mozogtak nagy távon és házasodtak be távoli vidékeken.

Egy ilyen példa az Altaj-hegységben, Oroszországban a Chagyrskaya-barlang, az Okladnikov-barlang és a Denisva-barlang, amik között nők mozgását és beházasodását mutatták ki.

Térkép: Chagyrskaya Cave, Okladnikov Cave, Denisova cave:

[link]

ScienceDaily

"A víz alatti régészeti csapat ősi obszidián pelyhekre bukkan 2000 mérföldre a kőbányától"

"Összegzés:

Víz alatti régészek a Huron-tóban felfedezett 9000 éves kőeszköz-leleteket tanulmányozták, amelyek egy több mint 2000 mérföldnyire lévő obszidiánbányából származnak Oregon központjában."

- Azt itt érdemes hozzátenni, hogy fémeket és ásványokat, köveket be tudnak azonosítani a pontos összetételük alapján, hogy honnan származik. Ez érvényes két fém ötvözetre, vagy azonos ásványok pontos geológiai összetételére is és az obszidián meg különösen könnyen azonosítható lelőhely szerint. A 2000 mérföld meg figyelemre méltó és meghökkentő, az 3 218 km.

( [link] )

Egy másik példa: A Pre-cucuteni kultúra (Romániában és Ukrajnában) az ~ie.6000 környékén egy észak-romániai 6000 darabos kovakő leletanyagából ~250 db legalább 300 km-nyi távolságból ered a Duna déli szakaszától.

Térkép:

[link]

( [link] )

Amúgy meg jóval erősebbek voltak és biztosan többet tudtak menni, mint egy mai irodai munkás. Vizsgálták a csontsűrűségüket és élsportolókéval egyező igénybevételnek voltak kitéve általánosan. Lábnyom lenyomatok elemzésével is meglepő eredményre jutottak. A talált lábnyomokat összepároztatva a lépéshosszokból kiszámolták a futás sebességét és a mai modern csúcs sprinterek gyorsaságával futottak, és hát az nem kis teljesítmény. Izomerejük számításai is a súlyemelők környékén mozogott. Ezekre vannak már kutatások és nem igazán kérdéses. Ráadásul még az egészségük is jobb volt, mint a mai embereké, de még a fogaik is jobbak voltak.