Miért nő fenyő a plutóniumos talajon Csernobilban?
"A lomb nem bomlik, állítólag."
A kecskék meg az ördög leszármazottai.
Állítólag...
Szerintem azért, mert a fenyőt nem érdekli a sugárvédelmi előírás, hogy lakosként évente maximum 0,001 Sv extradózist kaphat a természetes háttérsugárzáson felül (vagy a sugárveszély elhárításán dolgozó szakemberként 1 Sv-et, ha az életmentéshez szükséges)…
Ez a cikk a 2022-es helyzetről szól, és hogy akkor már kezdett visszatérni az állati élet is:
[link] Beresford: PLoS ONE 17(2):e0263600; doi: 10.1371/journal.pone.0263600
A második táblázatban ír néhány dózisteljesítményt, ami alapján ha odamennénk sátorozni, akkor évente 2-3 Sv dózist kapnánk maximum, ami azért egészségtelen, de az LD50 dózis (gyors besugárzás esetén, ami 50% eséllyel öl meg 30 napon belül) az 4-5 Sv. Szóval néhány évig még egy ember is jó eséllyel elélne ott (aztán persze mindenféle rákban, kínok közt halna meg, szóval ne telepedj oda, csak viszonyításként gondoltam említeni).
[link] enwp.org/Sievert#Dose_examples
Hogy a fenyők jobban bírják, az pedig azért lehet (azon felül, hogy ezt az értéket a maximum oszlop alapján becsültem), mert jóval egyszerűbb életformák az embernél, kevesebb szervük van, és ha például az egyik águkban kialakul egy rosszindulatú daganat, akkor az leesik, és van még száz másik águk (még egy embernek egy agya van, és ha pont abban alakul ki ilyen, akkor meghal). De passz. Szerintem ehhez a feléhez sadam87 jobban ért nálam.
Kutatómunkájuk nagyrészt ebben az erdőben zajlott, amely nevét az elpusztult fák ijesztő, vörösesbarna színéről kapta. A rejtély megfejtése céljából más erdők aljáról gyűjtöttek több száz adag levélmintát. Az avarral teli zsákokat harisnyával bélelték, hogy a rovarokat távol tartsák, ezután elhelyezték őket Csernobil körül, és vártak kilenc hónapot. Döbbenetes eredményt kaptak: azok a levelek, amelyeket erősen szennyezett ponton hagytak, 40 százalékkal kevésbé bomlottak le, mint a tiszta vidékre helyezett avarminta. A bomlás foka arányban állt az adott helyszín radioaktív szennyezettségének fokával. A sugárzás károsan hat a mikroorganizmusokra: a baktériumokra, gombákra. „Valószínűleg a bomlást előidéző mikrobák csökkent mennyisége miatt nem bomlik le az avar, amely olyan, mint a gyújtós: száraz, könnyű és elég gyorsan ég".
Mousseau és más kutatók is aggodalmukat fejezték ki, hogy az erdőtalajon felhalmozódott avar veszélyes lehet, és a jövőben katasztrofális erdőtüzeket idézhet elő. Ha erdőtűz ütne ki, 28 év lebomlatlan avarja ideális táplálékul szolgálna neki. A füst messzire szállítaná a balesetből származó céziumot és más szennyező anyagokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!