Miért nem halnak ki a fák?

#13

Nem. Arra bizonyíték, hogy nem szükséges a mindennapi életünkben alapvetően ez a tudás. Én például nem értem, hogyan lehetséges az, hogy a számítógépen bináris kódokból egy film jelenik meg a képernyőn - de nem is szükséges tudás ez ahhoz, hogy működjön a mindennapi életem.

Az szükséges volt a korábban élt embereknek, hogy hogyan kell tűzkővel tüzet csiholniuk, tudták is. Vagy hogy mikor fagy a talaj. Az nem, hogy melyik a Naprendszer ötödik bolygója - nem is tudták.

Azt látjuk, tapasztaljuk, hogy az élővilág télen lelassul. Valóban. Ezzel nem is mondtál senkinek újat. De ez nem válaszolta meg a megválaszolandót, miszerint miért nem fagy meg bennük a víz.

Erre én se tudtam volna válaszolni. Azt tippeltem volna, hogy a minden életforma által termelt hővel áll ez kapcsolatban - ezt is a környezetem történéseinek megfigyelésére alapoztam, miszerint a füvön a hó gyorsabban eltűnik, mint a földön.

Az egyébként nyilvánvaló, hogy valamilyen formában, ha lelassulva is, de tovább működik a vízfelvétel és a tápanyagcsere - a medve is rendszeres időközönként felkel télen is a közhiedelemmel ellentétben. Tehát legitim kérdés, hogy a fában miért nem fagy meg a víz.

Az mindig erény, ha valaki mer kérdezni, mert azt jelenti, hogy akar többet tudni. Ennyiben más, mint egy átlagos ember. Különösképpen igaz ez a nem konvencionális kérdésekre, mint amilyen ez is.

Mindent az vitt előre, ha valaki kérdést tett fel. A kérdés szüli a kutatást, a kutatásból lesznek a válaszok.

Gondolom, a Kérdező is tudna tőled olyat kérdezni, ami számára alap tudást jelent, de te nem tudnál rá válaszolni. Eltérő irányú tudásanyaggal rendelkezünk.

#14 Amikor olyan dologról beszélünk, ami a mindennapi élet szerves része, akkor a kutyát sem érdekli, hogy hasznos infó-e. Nem azért gáz nem tudni, mert annyira hasznos infó lenne, hanem mert ez az életünk! Hogy nem lehet tisztában lenni azzal, amiben élünk? Ez kb. olyan mintha nem tudnád, hogy a fű zöld. Nem tanította senki, hogy a fű zöld. És nem is fontos információ, akkor miért kellene tudni? Azért, mert az ember kilép a bejárati ajtón és pofán csapja az információ. Ennyi az oka.

De mindezt már nem olyan régen kifejtettem egy másik témában, aminek pont ugyanez volt az alapja, szóval nem teszem meg megint. https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany.. Itt a #12-es válasz, ha esetleg érdekel. Csupán a konklúziót másolnám ki belőle:

"Tehát konkrétan AKTÍVAN KERÜLNI KELL AZ INFORMÁCIÓKAT! És ez a gáz, amikor valaki így éli az életét."

#14

Alapvetően egyet értek a válasszal. pár dologra reagálok külön:

"Azt tippeltem volna, hogy a minden életforma által termelt hővel áll ez kapcsolatban"

Valamennyi termelődhet, de a növények anyagcseréje eleve sokkal lassabb, mint az állatoké, és télen még sokkal jobban lelassul. Szóval szerintem ennek hatása minimális.

"Az egyébként nyilvánvaló, hogy valamilyen formában, ha lelassulva is, de tovább működik a vízfelvétel és a tápanyagcsere - a medve is rendszeres időközönként felkel télen is a közhiedelemmel ellentétben."

A medvék valóban felkelnek, mert ők nem alszanak valódi téli álmot (nem hibernálódnak). A valódi téli álmot alvó állatoknak (pl. sünök, denevérek) nagyon lelassul az anyagcseréjük (persze teljesen nem áll le), és tudtommal nem is szoktak felébredni a tél végéig.

A növényeknek fagyban minimális lesz az anyagcseréjük (hiszen nem tudnak vizet szállítani).

#15

Ha jól értem, te (is) az 1. válaszoló álláspontját támogatod, miszerint a kérdésre a válasz általános iskolás tudás, mindenkinek ismernie kéne.

Nos, azzal nagyrészt egyet tudok érteni, hogy az alapvető tudás, hogy a növények télen nyugalmi állapotban vannak, nagyon lelassul az anyagcseréjük. (Ami nem jelenti azt, hogy ezzel kapcsolatban értelmetlen volna kérdést feltenni, a mechanzimusa ettől még egyáltalán nem feltétlenül olyan egyszerű.)

Viszont bár a nyugalmi állapot fontos eleme a fagy elleni védekezésnek, egyáltalán nem elegendő mechanizmus önmagában. Hiszen önmagában nem magyarázza azt, miért nem fagy meg a víz a növényekben (illetve ha megfagy, hogyan tudják minimalizálni a fagykárt). Nem véletlen, hogy egyetemi oldalak és szakcikkek is foglalkoznak a kérdéssel. Éppen hogy nagyon jó a kérdező kérdése szerintem, hiszen ilyen kérdések viszik előre a világot. Amikor nem csak elfogadja valaki, amit általános iskolában tanult, hanem belegondol, hogy oké, de tulajdonképpen miért is működik ez? Tényleg jó magyarázza a jelenséget? Vagy van szükség még másra is a magyarázathoz?

Még pár forrás, ahol írnak erről a témáról (is), ha valakit bővebben érdekel a téma:

[link]

[link]

#16 Oké, mindez vitathatatlan, azonban a fák túlélésére a lelassuló folyamatok az egyetlen válasz. Nem azért, mert más változás nem történik, ami védi a fát, de önmagában a nyugalmi állapot elégséges a fagy átvészeléséhez, míg az összes többi folyamat együttesen sem lenne elég a nyugalmi állapot nélkül. Azok csupán tovább könnyítik a fa helyzetét, de a kihalás ellen önmagában a nyugalmi állapot a felelős.

Idézet az egyik általad linkelt forrásból: "During the freezing months, a tree will move water from inside the cells into the space between them. Even if the water freezes in these in-between spaces, the cells themselves and their vital ability to function remain intact."

A második mondat az igazán hangsúlyos. Még ha meg is fagy benne a víz, nem okoz károkat. Miért? Azért, mert a nyugalmi állapotnak köszönhetően minimális a vízmennyiség a fában. Hiába fagy meg a víz és emiatt hiába nő a víz térfogata, a kis mennyiség miatt minimális tágulásról beszélünk, ami így nem okoz kárt. Ha nem lenne nyugalmi állapotban, azaz sokkal több víz lenne benne, akkor hiába csoportosítódna át a víz a sejtekből a sejtek közé, akkor is szétfeszítené a jég a fát. A nyugalmi állapot önmagában óvja meg a fát a kihalástól.

Ha speciálisan az örökzöld fákról szólt volna a kérdés, akkor sokkal inkább el tudnám fogadni, mint értelmes kérdés, hiszen ott más folyamatok zajlanak le, amik közel sem egyértelműek szimplán a hétköznapi megfigyeléseink alapján. De a lombhullatók esetében igenis egyértelmű. Még ha nem is lehet 100%-ig megmagyarázni józan paraszti ésszel (nyilván nem lehet), legalább 90%-ig simán el lehet jutni és ebben a 90%-ban benne lesz a válasz lényegi része is. A maradék 10% már csak körítés a válasz mellé.

"de önmagában a nyugalmi állapot elégséges a fagy átvészeléséhez"

Nem, nem az. Önmagában a nyugalmi állapot nem akadályozza meg a víz megfagyását. Pont azt, amire a kérdés vonatkozott.

"A második mondat az igazán hangsúlyos. Még ha meg is fagy benne a víz, nem okoz károkat. Miért? Azért, mert a nyugalmi állapotnak köszönhetően minimális a vízmennyiség a fában."

Nem. Azért, mert a fa kiviszi a vizet a sejtjeiből. Ami - bár nyilván összefügg a nyugalmi állapot kialakulásával - egy külön dolog.

"Hiába fagy meg a víz és emiatt hiába nő a víz térfogata, a kis mennyiség miatt minimális tágulásról beszélünk, ami így nem okoz kárt. "

A lényeg az lenne, hogy ne fagyjon meg a víz a sejtekben. Mert ha megfagy, a sejt elpusztul.

"Ha nem lenne nyugalmi állapotban, azaz sokkal több víz lenne benne, akkor hiába csoportosítódna át a víz a sejtekből a sejtek közé, akkor is szétfeszítené a jég a fát."

Szerinted a sünök, amik télen nyugalmi állapotban vannak, szintén kiviszik a vizet a sejtjeikből?

"A nyugalmi állapot önmagában óvja meg a fát a kihalástól."

Nem. A víz kivitele a sejtekből, az oldott anyagok felhalmozása és egyéb mechanizmusok védik a fát a fagytól. Ezeknek egy részének feltétele a nyugalmi állapot kialakulása, de a nyugalmi állapotnak nem automatikus velejárói ezek.

Egyébként az örökzöld tűlevelűek remek példák arra, hogy nem a nyugalmi állapot a lényeg. Azok télen sem kerülnek teljes nyugalomba. Ha fagypont felett van a hőmérséklet, mindig újraindul a fotoszintézisük. (Fagyban nem fotoszintetizálnak, de ott azért, mert nem tudnak vizet szállítani.)

"Ha speciálisan az örökzöld fákról szólt volna a kérdés, akkor sokkal inkább el tudnám fogadni, mint értelmes kérdés, hiszen ott más folyamatok zajlanak le, amik közel sem egyértelműek szimplán a hétköznapi megfigyeléseink alapján."

A kérdés általában a fákra vonatkozott, nem kizárólag a lombhullatókra...

"A maradék 10% már csak körítés a válasz mellé."

Aha. Ami megmagyarázza, hogy miért nem fagy szét a fa, az a körítés...

#15

"Ez kb. olyan mintha nem tudnád, hogy a fű zöld. Nem tanította senki, hogy a fű zöld."

Valóban? Azt látom, hogy a fű zöld. Azt is, hogy a lombhullatók elvesztik a leveleiket.

De azt nem látom, hogy a fában miért nem vagy meg a víz.

Hiába próbáltuk elmagyarázni neked, kiemelem a másik válaszolótól:

"bár a nyugalmi állapot fontos eleme a fagy elleni védekezésnek, egyáltalán nem elegendő mechanizmus önmagában. Hiszen önmagában nem magyarázza azt, miért nem fagy meg a víz a növényekben"

Egyébként nekem a másik tippem a keringés. A jégkása is azért nem fagy meg, mert keringetve van.

Te viszont nem segítő szándékkal jöttél ide, nem is a tudásod megosztásában - láthatóan nemhogy megválaszolni nem tudod a kérdést, de azt sem érted, miért nem válasz, amit írtál -, már csak azért sem, mert néhány sor alapján is kitűnik, hogy a #16-os válaszolónak sokkal elmélyültebb, ismerete van a témában.

Te attól érzed jól magadat, hogy mások vélt ostobaságát hangoztatod. Az önértékelésedet ebből meríted, mint pótcselekvés, vélem, nem sok dolog van, amire büszke lehetsz.

Mint amikor az egyszerű ember örömmel nézi a bugyuta műsorokban bohóckodókat, komolyan azt gondolván, hogy nyilvánvalóan triviális kérdésekre nem tudnak válaszolni az oda hívott színészek, ezzel vigasztalva magát, és táplálva önérzetét, másban nem találva büszkeséget magának. Pont erre a széles társadalmi rétegre építenek ezek a műsorok. A média nagy adag pszichológia.