Oldatok és oldódás kérdés?

Erre nem minden esetben lehet egyszerű választ adni, de alapból a két anyag oldódási aránya a meghatározó az adott hőmérsékleten.

Kísérletileg ellenőrizd le a folyamatot egy kisebb mennyiség felhasználásával, de közben ügyelj a hőmérsékletek beállítására, mert az olvadás erősen endoterm folyamat!

De haragszom. Miért?

Azért, mert nem érdekel egy Google-t meg Wikipédiát használni képtelen laikus véleménye egy olyan ember szakmai képességeit illetően, aki már negyed évszázada letette az egyetemi szintű kémiai alapvizsgákat.

1. Nem keverem az oldódást az olvadással, de esetünkben nincs lényegi különbség a két dolog között, hisz mindkét esetben a szilárd halmazállapot megszűnéséről van szó - és ezért néha befigyel a kissé laikus szóhasználat is.

2. Az önmagától végbemenő, de erős vegyi reakcióval nem járó oldódás mindig endoterm folyamat, mert a kristályrácsok megszűnése elvesz az oldószer hőenergiájából. Az oldat ezért mindig hidegebb lesz, és a hevítés támogatja az oldódási folyamatot. Ráadásul ez a hőmennyiség eléggé szoros kapcsolatban áll az adott hőmérsékleten szükséges olvadáshő mennyiségével is!

Persze vannak anomáliás jelenségek is, de ott már valamilyen plusz folyamat is jelen van. Például a kristályos nátrium-hidroxid vízben oldódáskor erősen melegszik. Természetesen itt is hűtő hatása van a kristályszerkezet megszűnésének, de maga az oldott anyag olyan erősen kötődik a vízhez, hogy ez a reakcióhő túlkompenzálja az oldáshőt!

Ja, az előző indítómondat helyesen:

"Nem haragszom."

Kiegészítés:

A feloldódó szilárd anyagok lényegében elolvadnak.

Az olvadás fogalma azt jelenti, hogy a szilárd anyag folyadékfázisba megy át. Az olvadást kiválthatja hőbevitel, vagy oldószerrel való érintkezés.

Viszont ha az oldószerben folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagok oldódnak, akkor nem beszélhetünk olvadásról!

#8 - mit értek ez alatt?

- szervetlen kémia alapkurzus

- szerves kémia alapkurzus

- bevezetés az analitikus kémiába

- két szemeszternyi laboratóriumi gyakorlat (Szervetlen és analitikus kémia, szerves már nem volt.)

Véresen komolyan vizsgáztattak mindenből úgy, hogy nem vegyésznek készültem, hanem kísérleti fizikusnak - tehát ez mellett még benyomtam egy molekuláris-fizika kurzust is, mely erősen kötődik az elméleti kémiához. (Amúgy mindezt a pozsonyi a J. A. Komenský egyetemen, ahol az első évfolyamból anno a diákok 80%-át kiszórták.)