Hogyan és hova hordja ki a vakondok a járatai készítésekor kivájt rengeteg födet?
Régóta izgat az a kérdés, hogy a vakondok igencsak kiterjedt földalatti járatrendszert épít ki, amihez viszonylag sok földet kell fellazítania és eltávolítania.
Tudom, hogy vannak ezek a vakondtúrásnak nevezett kis dombocskák, de egy gyors utánaszámolással könnyen bizonyítható, hogy ezek mindössze 2-3 méternyi járat anyagát tartalmazhatják.
A kérdést tovább bonyolítja az a tény, hogy a vakondok egy viszonylag kis méretű ásómanccsal bíró állat, és nem használhat semmilyen puttonyt, vagy egyéb alkalmas szállítóedényt, hogy azt a rengeteg földet sok méter távolságba elszállítsa egy olyan szűk lyukban, melyben talán még megfordulni sem képes akárhol.
A porhanyós földet nem lehet csak úgy kitolni, mint a tubusból a fogpasztát, ezért elvileg abnormálisan sok fordulót kell csinálnia a föld kihordásához (mondjuk méterenként cca. százat, ráadásul meglehetősen energiaigényesen túrva maga előtt a kivájt anyagot), ami nem tűnik igazán praktikus munkamódszernek.
Mégis hogy a francba képes a vakondok olyan terjedelmes járatokat kiásni, ha nincsen talicskája?
Ahogy a vakond ás a mellső lábaival így hozzátapasztja a földet az ásómozdulattal egyszerre az alagútja széléhez. Ezért se omlik be az alagút maga mögött. Vannak sivatagi vakondok, egyéb kisemlősök, ők nem tudják megcsinálni, mert ahogy ásnak előre, a homok beomlik mögöttük.
Na most ahogy a vakond ide-oda jár az alagútjaiban egyre fixebb lesz a járat, sőt kamrákat is kialakítanak.
Tehát nem hordja sehova a földet, hanem a járat falához sűríti.
Hát, ez számomra eléggé hihetetlenül hangzik, hisz a vakondok nem csak felrotakapázott, hanem normálisan megülepedett földben is képes járatokat készíteni!
🤔
Járatot csinálni tudnak, de életteret kialakítani maguknak más kérdés. Itt van egy videó példának a vakondpatkányról avagy a csupasz turkálóról ahogy alagutat fúr. Így működik a vakond is lényegében
Pedig jól írja az 1. válaszoló. Amit tud, azt betömöríti a falakba, a maradékot kitúrja. Minél mélyebben dolgozik, minél tömörebb földben, annál többet kell kitúrni. Jól gondolod, ez elég munka- és időigényes, meg persze a tömörítés is.
De van még egy másik módszer is, ami sokkal gyorsabb. Ezt leginkább csak nyáron és ősszel csinálja, mikor a fő táplálékát képező giliszták a felszínhez közel vannak, mert húzgálják le a felszínről a növényi részeket.
Ennek a módszernek az a lényege, hogy csak annyival ás a felszín alatt, hogy a plafon be ne omoljon. És ilyenkor a járat feletti földet egyszerűen csak megemeli. (Egy részét persze ilyenkor is bedolgozza a falakba, erősítésképpen.)
Ezt tiszta, üres, laza földben nem lehet, mert beomlik a plafon. Ezért a veteményeskertekben a növénysorok alatt megy végig, hogy a gyökerek megtartsák a kiemelt földet. (A növények persze ettől elpusztulnak, de hát ez nem érdekli a vakondot.)
Télen a giliszták a mélyebb, melegebb részekbe húzódnak, így télen a vakond is csak mélységi járatokat készít. Ha van nálatok vakond, akkor biztos megfigyelted már, hogy télen rengeteg túrást csinál, nyáron csak keveset és kicsit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!