Ki volt minden idők legnagyobb természettudósa?

"Természettudományos a kérdés, mert természettudósokról szól. De aki nem tud választani logikus érvek alapján, az választhat szubjektív érvek alapján."

Rendben, de így milyen objektív eredményt vársz a kérdéstől és a válaszoktól?

(Egyébként attól még nem feltétlenül lesz természettudományos egy kérdés, mert természettudósokról szól.)

#18

Alapvetően egyet értek azokkal amit írsz. A természetes szelekcióval kapcsolatban azonban egy megjegyzés:

"Mert a kettő teljesen más, azért.

Az egyik a túlélésről szól, a másik a szaporodásról."

Én is úgy tudom, hogy Darwin így értelmezte őket. Azonban ma a természetes szelekcióra kicsit más definíciót szoktak használni. A természetes szelekció alatt azt szokták érteni, hogy az egyedek eltérő mértékben képesek örökíteni a tulajdonságaikat későbbi generációkba (eltérő a rátermettségük, fitnessük), így értelemszerűen a populáció tulajdonságai meg fognak változni generációról generációra. Ez a definíció értelemszerűen nem csak a túlélést, hanem a szaporodás sikerességét is magába foglalja, azaz a szexuális szelekciót is tartalmazza.

[link]

"minden idők legnagyobb tudósa"

Aki ilyent leír, sok mindenről tudhat, a mérésről azonban semmit.

Annak idején sokféle hosszúságegységet használtak, és rendkívül sokan foglalkoztak egy objektív mérce meghatározásával. Az időegységről nem is beszélve. Aki ugyanis azzal kíván dicsekedni, valamit objektíven tud mérni, annak olyan mértékrendszert kell megadnia, amellyel az adott dolog minden változata mérhető (vagyis összehasonlítható).

Külön probléma, ha eltérő időben (minden időkben) kíván ilyent megtenni, hiszen tudjuk, valaminek a kitalálásához kell bizonyos feltételrendszer és kell bizonyos igény. Ha egyik hiányzik, a világ legfőbb zsenije (legyen ez bármi is) esélytelen lesz egy közepes képességhez képest, akinél a feltételek teljesülnek.

Ha most nem valami anyagi dolgot, hanem szellemi teljesítményt akarunk mérni, akkor bizonyos megszorítások hangoztatása mellett lehet néhány "fontosabb", "kevésbé fontos" megállapítást tenni, de sorrendet semmiképpen nem.

Tehát csak az itt említettek esetére: alighanem a fizika egyik legfontosabb szabálya az erőtörvény. Azaz Newton esélyes. De például a gravitációs erő esetén a világ tudósai még a 19. században is teljes kétségek között voltak, míg Eötvös Loránd meg nem alkotta a torziós ingát.

A matematika is sok zsenit tud felmutatni. Euler szedte először rendszerbe a geometriát, és majd 2000 évig ez kőbe vésett szentség volt. Aztán jött egy Bolyai János, mindössze egy függelékben odavetett néhány gondolatot (az V. axiómát kétségbe vonva), és az akkori isten, Gauss is kénytelen volt elismerni, erre ő soha nem lett volna képes.

Az ókor vegyészei némi misztikummal fűszerezve lényegében tudták azt, amit a 19. századig tudtak. De Mengyelejev rakott rendet.

A természettudomány e három alapjában most akkor kinek adjuk a pálmát? Erre még véletlenül sem vállalkoznék, és akkor az "apróságokat" mint atomfizika, hőtan, áramlástan, vagy számelmélet, grafikai rendszerek, informatika, netán más fontos területei a holt anyagnak és az élővilágnak, amelyek nélkül sok felfedezés nem létezne (pontosabban létezne azért, csak máskor, más által megalkotva), szóba se hoztam.

Összességében az egyes emberek tisztelhetnek jobban vagy kevésbé tudósokat, papokat, mesterembereket vagy bárkit, aki előre vitte az emberiséget, ki ki ismeretei szerint. De hogy tudományágak és korszakok feltalálóit objektív sorrendbe állítsuk, az kizárt. Hacsak nem a tudatlanság merészségével nem kezdünk neki. Mert már a csekély tudás is gátat szab objektív sorrendnek, ám a szubjektív vélemény szabad. Senkit sem lehet vitatni abban, hogy mely területről, mely korból kit tisztel a legjobban.

Ha megy az angol, itt egy kiváló indoklás arra, hogy én speciel miért Newtonra szavaztam:

https://www.youtube.com/watch?v=MApnf7L4g44

Nekem még von Kármán jut eszembe, mint a modern rakéta technológia atyja.

Vagy Plank a kvantumos hősök közül.

Farady és Maxwell.