Egy hullócsillag mekkora relatív sebességgel lép be a Föld légkörébe?

100 km-en nem állítanak pályara műholdat mert gyorsan lezuhanna. A minimum magasság ahova pályára állítanak műholdakat az 300 km.

Az ISS is 300-400 km közötti magasságban kering. Így is veszít a magasságából éppen ezért időnként meg is kell emelni a pályamagasságot.

Én úgy tudom, geoszinkron magasság felett is keringenek műholdak.

Az első kérdésre sajnos mem tudok választ adni.

Annyi biztos, hogy teljesen változó. Mekkora sebességgel ég el? Hát akkorával amilyen sebességgel belépett a légkörbe.

Mennyi idő alatt? Ez is teljesen változó. Függ az aszteroida alakjától (ha tű alakú és pont a tű "oldallal" érkezik, akkor nagyon lassan ég el vagy el sem ég), az aszteroida sebességétől, beesési szögétől, tömegétől, összetételétől stb.

Változó, de néhány 10 km/s-al. Itt 12-40 km/s közötti tartományt írnak.

[link]

Itt meg 11-72 km/s közöttit.

[link]

#3: Gyakorlat, elmélet.

Ha egy aszteroida nagyjából a Földdel együtt mozog, de a gravitáció behúzza, akkor 11 km/s (2. kozmikus seb).

A max. pedig a Föld pályasebességének (30 km/s) √2+1 -szerese, 72 km/s.

(Szökési seb. a Naptól, + szembejön a Földdel.)

"Föld körül keringő műholdak mekkora magasságokban vannak?"

Eltérő:

[link]

A legfényesebb"műhold" a nemzetközi űrállomás (ISS). A neten megtalálható, hogy az adott földrajzi helyről mikor látható.

[link]

Add meg a helyedet a "Megfigyelési hely módosítása" linken, utána pl az "ISS (Nemzetközi Űrállomás)" linken mutatja, hogy mikor és az égbolton hol lesz látható. Igazából nem is az űrállomást látod, hanem a napfényt visszaverő napelemtáblákat, amiket még megvilágít a Nap. Ha jól megnézed a táblázatokat, az ISS láthatósága a nem sokkal a napkelte előtt és a napnyugta után lehetséges, a Föld árnyékában nem látható. Az ISS viszonylag közel van és hatalmas napelemtáblái vannak, néha látható még ezen kívül is műhold (egyenletes sebességű, de a repülőnél jóval gyorsabb pötty) messzebb keringő és kisebb műholdak, pl. a geostacionárius pályás tv műsorszóró holdak nem láthatóak.

Az elmélethez annyi kiegészítés, hogy ez abból a feltételezésből indul ki, hogy egyrészt az égitest, ami a hullócsillag jelenséget okozza, az a Naprendszerben kering (a sebessége kisebb, mint a szökési sebesség a Naptól), másrészt nincsen „hajtása” (tehát például nincsen rajta fagyott víz vagy nitrogén vagy akármi, ami a napfény hatására elforrva/elszublimálva tolóerővel hatna rá – oké, ez a második hatás általában elhanyagolható, csak érdekességként írom, hogy ha olyat írnak, hogy egy égitest fura pályán halad, azt okozhatja ilyesmi).

A Naprendszeren kívülről ennél elméletileg sokkal gyorsabban is érkezhet égitest, de az nagyon-nagyon ritka. (Amúgy arra is vannak felső korlátok, ez például egy érdekes videó arról, hogy milyen gyorsak lehetnek a leggyorsabb részecskék, amik elérik a Földet:

[link] youtu.be/GsiBo-hArTY )

(((Jó, oké, ennek a hozzászólásnak eddig csak az első fél mondata releváns a kérdés szempontjából, de remélem, sikerült benne érdekeset írnom…)))

> „Az ISS is 300-400 km közötti magasságban kering.”

Inkább a 400 km-hez közelebb, a földközelben 413 km-re van a tengerszinttől, földtávolban 422 km-re, és a korrekciók nélkül havonta 2 km-t veszítene a magasságából.

[link] enwp.org/ISS

A legalacsonyabban keringő műhold a „Szuper Kis Magasságú Próba Műhold” (szabad fordítás) volt, ami egy pár napig 167 km-en is keringett, de ott már folyamatosan járatni kellett a fúvókáit is az ionhajtóműve mellett.

[link] enwp.org/SLATS

A másik végletből egy közismertebb műhold a TESS, ami 108 és 375 EZER kilométer között kering (első blikkre nem világos, hogy itt is a tengerszinttől értik-e, de gyanús, hogy nekünk az most mindegy), a geostacionárius műholdak magassága ugye nagyjából 36 000 km.

[link] enwp.org/TESS