Kik épitették a piramisokat?

Melyik piramisokat?

Mert nem mindegy....

A maja piramisokat pl a maják építették az egyiptomiakat az egyiptomiak stb.

Rengeteg meglepő ókori és őskora ismeretünk van és sok talányunk is van, de nem pont ez a tipikus kérdéskör, mint ami vélhetően az ufokra utal (legalábbis gondolom). Az viszont valóban érdemes lenne egy korrekt kutatásra, egy nagyprojektre, hogy régi dátumokat újravizsgáljunk a modern módszerekkel.

Kérdező... nagy méretű köveket simán mozgattak az ókorban mások is és még előtte is. Ezzel az a tipikus gond, hogy akik effélékkel foglalkoznak, azok meg sem próbálják kiszűrni a kamu dolgokat és korrekten kutatni amit fontos lenne.

Nem túl régen bizonyították hogy nem kellett görgő hozzá. Olajos talpfákon és vizes homokon is remekül lehetett mozgatni azt a kőtömb méretet amiből állnak. Ennek első bizonyítékai freskórajzokról és papíruszrajzokról származtak. Amit aztán kísérletileg is sikerült igazolniuk a régészeknek hogy működik.

Amásik ami bizonyítást nyert hogy ha ( a megfelelő méretű ) nádból készült halyókra rögzítik a tömböket simán lehet mozgatni őket pár ember által. És akkoriban a Nílus még Gíza közelében folyt. Áradáskor egyszerűen odahajóztak az alapanyagokkal távolabbi kőfejtőkből is ( melyek szintén Nílus partján voltak) és lerakták az építkezés mellé. Így maximum a piramisra kellett felmozgatniuk túl sokat nem kellett vonszolni.

Szintén freskókon és papíruszokon találták ennek bizonyítékát és szintén leigazolták a működőképességét kísérletileg.

Amin még esetleg folyhat bármi vita hogy a piramisra külső vagy belső (építményen belül kialakított majd letömedékelt ) rámpán húzták -e fel a köveket. A külső rámpás megoldások ellen szól hogy irdatlan mennyiségű anyagmozgatással járt volna.

Bónusz.

Már rengeteg megalitikus építményt ismert meg a régészet, komoly lista van róla.

A legrégebiiek 10-12000 évesek. Pl göbekli Tepe

[link]

Ezek jóval az egyiptomi meg bármilyen más piramis előtt készültek.

Van amelyikben a Gízainál jóval nagyobb és nehezebb köveket mozgattak.

Van amelyiknél egymásra pakoltak. Akár Stonhange -et is említhetjük.

Szóval mire az egyiptomiak nekiláttak addigra bőven volt tudás tapasztalat és kipróbált technika is mi az ami működik és mi az ami nem.

Nem kell túlmisztifikálni az egészet.

Az egyiptomiak lazán megépíthették amit hátrahagytak.

Valószínűleg emberek..Csak nem olyan földhöz ragadott materialisták;mint amilyenek az emberek jelentős része manapság.

"Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek."

A nagyméretű kövek mozgatásának módjait használták az ókorban, az ókor előtt és bizony a középkorban is. És ha megnézzük még az újkorban is, amikor még szintén nem voltak a mai gépek. Ez azt jelenti, hogy a mai gépek nélkül bizony lehet ilyeneket mozgatni és mozgatták és szállították is a gigantikus köveket. Nagy munkának persze nagy munka és komoly tervezést, előkészületeket és szervezést is igényeltek.

Ha vennék a hajlandóságot akik ezzel foglalkoznak már régen előrébb lehetnének, mert elég az ismert történelemből megnézni a példákat és kiderül, hogy tényleg lehet modern gépek nélkül is szállítani ilyeneket. Itt van rá példa...

Lateráni obeliszk. Ma Olaszországban van, Rómában, a Lateráni Szent János téren, a Lateráni Szent János bazilika előtt. Vess egy pillantást a 300 tonnás obeliszkre. Így néz ki.

[link]

De itt a méretét nehéz behatárolni, mert nincsennek a képen emberek. Na itt van emberekkel együtt a Lateráni obeliszk. Érdemes az alsó listából kinagyítani az alját megnézni.

[link]

32 méter magas plusz a talapzata. Eredetileg 413 tonnás volt, de három darabban eldőlve és összetörve találták meg, és végül 4 méterrel rövidebben tudták összeállítani. Ezért mára már "csak" 300 tonnát nyom. És van hozzá nyilván történet is, mert miért is ne lenne és ott van a tanulság a szállítás megoldására darus autók nélkül.

Az obeliszk ie. 1400 körül készül Egyiptomban, Karnakban, III. és IV. Thotmesz (Thutmose) fáraók uralkodása alatt és eredetileg a karnaki Amun-Ra templomban volt. Vagyis itt (google map: "Precinct of Amun-Re, Karnak, Luxor, Egypt"):

[link]

Itt jön a lényeg...

Az obeliszk eredetileg Karnakban az Amun-Ra nagytemplom körzetében volt, amit I. Constantinus római császár (272-337) el akart szállíttatni Konstantinápolyba az akkori fővárosba (a mai Isztambul), de a császár meghalt és az obeliszk csak Alexandriáig jutott 337-ben és ott is maradt egy ideig.

Nézzük meg akkor az ókori rómaiak szállítását és, hogy hogyan néz ki térképen az egyiptomi Karnak és Alexandria közötti távolság. Mérd le te is, hogy lássad, mert a távolság több mint 660 km légvonalban.

[link]

Majd az obeliszket I. Constantinus fia, II. Constantius római császár (317-361) tovább szállíttatta 357-ben, de nem Konstantinápolyba, ahova az apja tervezte, hanem Rómába a Circus Maximusba. Érdemes megnézni hozzá az Alexandria és Róma közötti távolságot is térképen, hogy mekkora távon szállították az ókori rómaiak a 400 tonnás obeliszket darus autó nélkül. Még légvonalban is több, mint 1900 km!

[link]

Itt csak a Lateráni obeliszk római szállítását nézted meg, de vannak még ilyenek. Ezt a szállítást amúgy a rómaiak feljegyezték. Ammianus Marcellinus (330-395) római történész számol be róla, hogy külön óriási hajót építettek az obeliszknek, 300 vezős férőhellyel. Az obeliszk egy földrengésben dőlt el és tört több darabra, amivel már nem akartak foglalkozni és csak 1587-ben tárták fel V. Sixtus pápa (1521-1590) utasítására. A tetején a kereszt és szobrok is a pápa megbízásából kerültek oda.

Ammianus Marcellinus történelmi feljegyzéseinek, a "Rerum Gestarum libri"-nek a fordítása online itt van alul a linken. Bal oldalon lehet lapozgatni benne. Marcellinus így számol be:

"De a várostól távoli Alexandriba vitték. Ott helyezték bölcsőre, és gondosan áthúzták az Ostian-kapun, valamint a Piscina Publica-nél , és bevitték a Circus Maximusba. Ezek után már csak a felemelés maradt, amiről azt hitték, hogy csak nagy nehézségek árán, talán egyáltalán nem sikerül. De ez a következőképpen történt: a magas gerendákhoz, amelyeket a végükre hoztak és felemeltek (hogy nagyon erdei ligeteket lássunk), hosszú és nehéz köteleket erősítettek fel az eget túlságosan elrejtő elosztóhálóhoz hasonló módon. számok. Ezekhez fűződött az a valóságos, írott betűkkel bevésett hegy, és az üresen keresztül fokozatosan emelkedett a magasba levegőben, és hosszú ideig lógva, miközben sok ezer férfi forgatta a kerekeket malomkövekre hasonlítva végül a cirkusz közepére került , és aranylevéllel csillogó bronzgömb fedte; ezt azonnal megütötte az isteni tűz egy retesz, ezért eltávolították, és helyére egy fáklya bronzfigurája került, amely szintén aranyfóliával volt bevonva, és lángtömegként izzott. A következő nemzedékek pedig más obeliszkeket is áthoztak, amelyek közül egyet a Vatikánban, másikat Sallust kertjében, és kettőt Augustus mauzóleumában állították fel."

( [link] )

És egy régi rajz a Circus Maximusról az "Atlas van Loon" atlaszban 1649-ből fennmaradt példányban. Ez régi térképek másolatának gyűjteménye, de ott van rajta a tetején a gömb, mit több mint 1000 évvel előtte Ammianus Marcellinus római történész említ és annak a helyébe került a kereszt.

[link]

Ebből az egészből az a tanulság, hogy nem vizsgálják meg megfelelően a témát, mivel óriási köveket lehetséges szállítani a modern technológia nélkül is és ráadásul vannak rá példáink és nem is egy. Vagyis teljesen biztosan meglehetett darus autók nélkül is mozgatni ezeket és meg is mozgatták. Ettől még természetesen nem volt az nekik egyszerű, de volt rá módszerük.

.........................................

( [link] )

( [link] )