Hallhatnánk a szemünkkel?

egyrészről létezik a szinesztézia jelensége, ami azt jelenti, hogy egy adott érzékszervet ért hatás kivált egy másik érzékszervnek megfelelő ingert IS. pl. valaki nem csak hallja a hangokat, hanem látja is.

bővebben: [link]

másrészről létezik olyan kórkép, jellemzően agysérülést követően (pl. agyvérzés, agyrázkódás), hogy az egyes érzékszervek ingerei nem az adott érzékszervi érzeteket okozzák, hanem egy másik érzékszervnek megfelelő érzetet idéznek elő. pl. CSAK látja a hangokat, CSAK hallja a szagokat stb.

Ennek is van egy neve, de az most nem jut az eszembe.

Vannak kisérletek arra, hogy a vakok agyát hogyan lehet hozzákapcsolni egy kamerához így viszaadni a látásukat. Itt persze van kamera, számítógém, ami előre feldolgozza az adatokat stb, számunkra a lényeg maga az implantátum, amit a páciens látó központjába ültetnek. Ez lényegében sok elektródából áll, amik impulzusokat küldenek az agy megfelelő részére. A vakoknak mind olyan sérülés volt, mintha a látóideget átmetszették volna, vagyis semmi infó nem jutott az agyukba, teljes sötétség. A kisérlet eredményeképp arról számoltak be, hogy néhány fehér pont jelent meg pár hét után. Nyilván ez nagyon messze van a látástól, de nekünk mindebből csak az a lényeg, hogy az agy megfelelő területére (akár közvetlenül) juttatott ingerre az idegsejtek reagálnak, annak ellnére, hogy azt egy durva módszerrel juttatjuk oda, tehát az implantátum tulajdonképpen párszár fémtüske volt az agyba fúrva. Ennek alapján valószínüsíthatő, hogyha a hallóideget átvágod, és a látóideget rákötöd a hallóközpontra (akár közvetlenül), akkor fogsz valamit tapasztalni. Ez persze nem lesz hallás, inkább csak jelek sokasága, néhány "fehér pont" különösebb infótartalom nélkül.

Namost, mindezek ellenére azt mondanám, hogy ezt az elvet ebben az esetben nem kéne eröltetni. Az inkább azt magyarázza, hogyha az agy tudja, hogy egy adott ideg honnan jön, és jelet kap, akkor tudni fogja hol történt az adott behatás, mi volt az, és minderre reagálni is tud. Ha felcseréled az idegpályákat, elvileg annak kéne történni, amit leírtál, de ez kicsit az elv kiforgatása, nem arra való, hogy ilyen dolgokat megjósoljon neked. Rádásul, mint ahogy azt fentebb írták, az agyról meglehetősen kevés a tudásunk, bonyorult szerv, és gyakran okoz meglepetéseket, mikor nem úgy működik, ahogy elvárnánk.

A kisérletnek inkább úgy volna értelme, ha pl a csapokból kiinduló idegpályákat cserélnéd fel, és ilyenkor elvben szépen és látványosan felcserélődnének a szinek.

Még egy megjegyzés: én a szintesztéziát nem kötném ide, mivel egyrészt keveset tudunk róla, másrészt ott az eredeti funkciók nem sérültek, csak kiegészítődtek. Plusz ott vannak egyéb módosulások is, pl késleltett emlékezőképesség (pl az alanynak 15 szót kell megjegyezni, 1 perc után, mikor visszamondja 8at tud, ami átlagos, fél órával később már 14 szót tud visszamondani). Tehát ott más változások is vannak, nem korlátozódik látásra, hallásra stb.

Szerintem a szem mechanikai érzékenysége annyival rosszab, mint a fülé....hogy nem lenne belőle semmi használható.

Ahogy felvázoltad...a szem most is érzékeny a mehanikai nyomásra...ha nem kötnéd át, akkor is hangra fényváltozást kellene érzékelned.....érzékeled? én nem.

Nem ártana kikutatni, hogy mit is kezd a szürkeállomány a beérkező adatokkal, mert a tárolás csak átmeneti. Valóban van változás a szemet ért fényingerlésre az agy hátsó lebenyében, és ez okoz is ott kémiai átalakulásokat is, de ezek hamarosan elfoszlanak, mintha felszívódnának. Persze maradnak emlékeink a látott képről, de ezek a szürkeállományban bekövetkezett változások tartósan ott nem maradnak, hanem továbbadódnak valahová.

Olyan lehet ez, mint az USB? Két dróton minden elközlekedik, mert a másik kettő a szélén, az öt voltos táp. Az is felismeri, hogy mit dugtam bele, és aszerint indít folyamatokat. Lehet, hogy a látott vagy hallott információnak is van egy headere, ami elárulja, hogy milyen adatnak kell értelmezni?