Megváltoztatná-e egy lencse a kétrés-kísérlet interferenciaképét?

A "sík lencsét" el sem tudom képzelni. A kérdező megint elfelejtette bevenni a gyógyszerét és akkor idióta kérdéseket tesz fel. "planparalel lemez" esetleg a neve. De már megszoktuk az értelmetlen "találmányait". Gondolkodni meg lusta erősen.

A B esetben még az is előfordulhat (hullámhossz és anyag függő ) és behejezési irány függvényében (mert azt nem írta le, hogy mit milyen szögben helyez el), hogy teljes visszaverődés következik be, és akkor semmit nem fog látni az ernyőn.

Hello!

Úgy tippelem, hogy Copilot-ot adta a választ, amivel nincs is baj, és nekem is kb. ugyanazt válaszolja:

A lencse hatása az interferenciaképre az alábbi módon alakulhat:

A) Konkáv lencse: A konkáv lencse széttárja a hullámokat, ami azt jelenti, hogy a hullámfrontok nagyobb területen oszlanak szét, így az interferenciasávok szélesebbek és kevésbé élesek lesznek.

B) Sík lencse: A sík lencse nem változtatja meg a hullámok irányát, így az interferenciakép nem változik.

C) Konvex lencse (fókuszpont az ernyő mögött): Ha a konvex lencse fókuszpontja az ernyő mögött van, akkor a hullámok összetartanak, és egy pontban koncentrálódnak, ami erősítheti az interferenciasávok intenzitását.

D) Konvex lencse (fókuszpont az ernyő előtt): Ha a konvex lencse fókuszpontja az ernyő előtt van, akkor a hullámok még az ernyő előtt összpontosulnak, ami megváltoztathatja az interferenciasávok elrendezését és intenzitását.

A kétrés-kísérletben a fény hullámtermészete miatt jön létre az interferenciakép, amikor a két résen áthaladó hullámok találkoznak és egymást erősítik vagy gyengítik. A lencse befolyásolja a hullámok terjedési irányát és fázisát, így változtatva az interferenciaképet

3/3 anonim "válaszadónak" infó: a lencséket dioptria alapján csoportosítjuk gyűjtő- vagy szórólencsékre. Ha a dioptria pozitív, a lencse gyűjtőlencse, mert a beérkező fénysugarakat összegyűjti, összetartóbbá teszi. A lencse dioptriáját geometriai jellemzői, és anyagának a környezet anyagára vonatkoztatott törésmutatója határozza meg. 𝐷 = (𝑛 − 1)(1/𝑅1+1/𝑅2), ahol n a lencse anyagának a környezet anyagára vonatkoztatott törésmutatója, R1 és R2 a két határoló felület sugara. R pozitív, ha a felület domború, negatív, ha a felület homorú. 1/R nulla, ha a felület sík (ez a sík lencse). Ha a dioptria negatív, a lencse szórólencse, mert a beérkező fénysugarakat szétszórja, széttartóbbá teszi.

A dioptria "skála" közepén van a síklencse, ami lehet egyben plánparalel lemez, de ebben a kontextusban a sík lencse inkább csak egy fogalom a nulla dioptriára.

további infó a lencsékről itt: [link]

A plánparalel lemez a nem merőleges beesési szög esetén "érdekes", de ebben a kísérletben azt gondolom nem erről van szó.

Nem értem miért kell sértegetni azt, ha valaki kérdez. A kérdezés viszi előre a tudományt. Mindenki csak a saját fejével tud gondolkodni, ezért ami Önnek triviális, az lehet másnak nem. Ha csak annyit tud válaszként adni, hogy kioktató hangnemben cinikus és arrogáns módon különböző jelzőkkel bele áll a kérdezőbe, akkor azzal csak a saját szegénységét bizonyítja.