A hazudozás titkolódzás az emberiséggel egyidős?

Egyes majmok csinálnak olyat, hogy riasszák a társaikat, mintha valami ragadozó jönne, s míg a többiek menekülnek, bejakálnak.

A fiktív történetek és fogalmak kitalálása jellemző csak az emberekne. Az állatok nem találnak ki egy oroszlánistent, akihez vadászat előtt imádkoznak.

Kimásoltam neked az érintett részt:

Az évek során az emberek hihetetlenül összetett hálózatát szőtték a történeteknek. Ezen a hálózaton belül az olyan fikciók, mint a Peugeot, nem csak hogy léteznek, de óriási erő halmozódik fel bennük. Azokat a dolgokat, amelyeket az emberek ezen a hálózaton keresztül hoznak létre, tudományos körökben olyan elnevezésekkel illetik, mint „fikciók”, „szociális konstrukciók” vagy „képzeletbeli valóságok”. A képzeletbeli valóság nem hazugság. Hazudok, ha azt állítom, hogy oroszlán van a folyónál, miközben biztosan tudom, hogy nincsen. A hazugságban nincs semmi különleges. A szavannacerkófok és a csimpánzok is tudnak hazudni. Megfigyeltek már szavannacerkófot, amint a „Vigyázz, oroszlán!” jelzést adta, miközben oroszlánnak nyoma sem volt a környéken. Ezzel elijesztett egy másik majmot, amelyik éppen banánt talált, és a hazudozó könnyedén eltulajdoníthatta a zsákmányt.

A hazugsággal ellentétben a képzeletbeli valóság olyasmi, amiben mindenki hisz, és amíg ez a közös hit fennáll, a képzeletbeli valóság hatalmat gyakorol a világban. A Stadel-barlang szobrásza őszintén hihetett a félig oroszlán, félig ember védőszellem létezésében. Egyes varázslók sarlatánok, legtöbbjük azonban őszintén hisz az istenek és démonok létezésében. A legtöbb milliomos is őszintén hisz a pénz és a korlátolt felelősségű társaságok létezésében. A legtöbb emberi jogi aktivista is őszintén hisz az emberi jogok létezésében. Senki sem hazudott, amikor 2011-ben az ENSZ követelte, hogy a líbiai kormány tartsa tiszteletben az állampolgárok emberi jogait, noha az ENSZ, Líbia és az emberi jogok is csupán termékeny képzeletünk szülöttei.

A sapiens tehát a kognitív forradalom óta kettős valóságban él. Egyfelől ott van a folyók, fák és oroszlánok objektív valósága; másfelől pedig az istenek, nemzetek és vállalatok szubjektív valósága. Az idő múlásával a szubjektív valóság egyre erősebbé vált, annyira, hogy ma már a folyók, fák és oroszlánok puszta fennmaradása is képzeletbeli entitások, istenek, nemzetek és vállalatok kegyeitől függ.

Szerintem még nem volt értelmes háziállatod soha - ök ugyanis TUDNAK és SZOKTAK hazudni, csak nem szóval, hanem viselkedéssel.

A hazugság sokkal, de sokkal korábbi, mint az emberiség.

A rejtőzködés egy formája. Valamit “túl akar élni”.

A kaméleon mit csinál, mikor változtatja a színét, hogy rejtőzhessen?

És a különfèle ravaszságok, álcázások, amikor holtnak tetteti magát, hogy ne zaklassa a másik állat?! Stb…