Az ősembereknél időnként a nők is elmentek vadászni, vagy az csak a férfiak feladata volt?

"Tekintettel arra, hogy még a magyar paraszti társadalomban is mentek az asszonyok a földekre, ha meg kisgyerekük volt, vagy váltásban szoptatták egymásét, vagy vitték magukkal, miért épp akkor lett volna másképp?"

A magyar paraszti társadalom alapja a kemény munka volt, amiben mindenkinek ki kellett vennie a részét, de ettől még voltak egyértelműen férfi és egyértelműen női munkák.

Nem volt olyan, hogy "az ősember". Emberek éltek akkoriban is, akiknak megvoltak a maga hagyományaik, személyiségük és fizikai adottságaik. Az emberek feltehetőleg nem ugyanúgy éltek 200.000 éven át a bolygó különböző pontjain. Valószínűleg kijelenthető, hogy a férfiak nagyobb eséllyel vadásznak nagyvadakra, mint nők, de nem látom okát, hogy azt mondjam, hogy egy biztosan így volt-e mindig, mindenhol + kisebb állatokra tőlem rendszeresen is vadászhattak.

Ami erre a kérdésre tudna válaszolni, az az, ha lenne rengeteg jó állapotban megmaradt csontvázunk, amiken látszódik a vállon és a karokon a fegyverek rendszeres használatának a nyomai. Pl. az íjászok csontvázain nagyon jellegzetes nyomokat lehet megfigyelni. A probléma az, hogy az őskőkorból relatíve kevés és rossz állapotú csontvázakkal rendelkezünk.

"Ezt lehet tudni abból, hogy vannak női csontvázak, melyek mellé fegyver van temetve."

A feminizmus előtti világban ezeket simán letudták azzal, hogy a férje fegyvereit temették mellé. Nem mondom, hogy ez a valódi magyarázat, de akár ez is lehet igaz bizonyos esetekben. A sírmellékletek nagyon közvetett bizonyítékok bármire is.

A nem volt olyan, hogy "AZ ősember" alatt arra gondoltam, hogy nem általánosíthatunk minden emberre, aki a bolygó különböző pontjain éltek 200.000 éven át. Elképesztően hosszú időről van szó.

Ez olyan, mint amikor a másik kategóriában felteszik a kérdést, hogy "külföldön hogy működik az egyetemi felvételi?". Nincs olyan, hogy "külföldi egyetemi felvételi". Rengeteg ország és egyetem van különböző rendszerekkel, amik időben is változnak.

Egyre inkább kiderül, hogy bizony a nők is vadásztak.

Persze nem nagyvadra. De azt a férfiak is ritkán, legalábbis eleinte. Gyűjtögetés és csapda volt.

3-as!

Ez egy marhaság! A nemi szerepek a munkamegosztásban az utódokkal, a családdal és az utód kihordására, megszülésére alkalmas fiziológiával kapcsolatosak.

Hagyd ki ezeket a beteges rögeszméket az egzakt tudományokból.

🤦‍♀️

Ez a nemi "szerep" fakenews az ami új találmány.

A nemek közötti munkamegosztás több tényezőtől is függ és függött. Egyik, hogy 1. a két nemet mi érdekli jobban, másik, hogy 2. a két nemnek mi megy jobban. És 3. a szükség is hozzájárult, hogy kik mit csináltak. Ezekből variálódott ki a vadászat is. Mellékesen az ősi időkben a lakóhelyen maradt gyereket nevelő nőknek is meg kellett tudni alapvetően védeni a kicsiket és időseket, mert szükség volt rá. Az ősi csontok is nagyon erős és a mai élsportolókhoz hasonlóan erős csontozatot és izomzatot mutatnak még a nők esetén is.

Amúgy valóban van női harcos temetkezés, sőt temetkezések több időszakból és területről is!

PLOS ONE

"Az ember, a vadász mítosza: A nők hozzájárulása a vadászathoz etnográfiai összefüggésekben"

"Az emberi táplálékot kereső populációk közötti szexuális munkamegosztást jellemzően úgy ismerik el, hogy a férfiakat vadásznak, a nőket pedig gyűjtögetőként. A legújabb régészeti kutatások megkérdőjelezték ezt a paradigmát, mivel bizonyítékok arra utalnak, hogy a nőstények vadásztak (és háborúztak) a Homo sapiens leszármazási vonalában, bár sok szerző azt állítja, hogy a nők vadászata csak a múltban fordult elő."

"Az egyik legjelentősebb felfedezés a közelmúltban egy 9000 éves temetkezés, amely a perui Wilamaya Patjxa Andok-hegység területén található. A temetésben egy felnőtt nőstény volt, valamint egy kőlövedékekből, valamint állatfeldolgozó berendezésekből álló vadászeszközkészlet. A kutatók általában azt feltételezik, hogy a hímek mellé eltemetett kőlövedékek vadászeszközök, de kevésbé meggyőzik őket, ha a lövedékeket nőstényekkel társítják; a konkrét együttes ebben az esetben egyértelműen a vadászatot igazolta."

"2017-ben egy jól ismert svédországi temetés egy személyt tárt fel fegyverek és felszerelések mellett, amelyek magas rangú viking harcosokhoz kapcsolódnak. A férfi harcosok elterjedtségének történelmi értelmezése alapján az egyénről feltételezték, hogy férfi, de a genomika megerősítette, hogy az egyén nő. Ezenkívül a régészek egy 2500 éves temetkezési helyet fedeztek fel, amelyben négy, fegyverekkel és harcos felszereléssel kapcsolatos nőstény volt. A nőstények életkora 12 vagy 13 évtől 40 és 50 évig terjedt, és úgy vélték, hogy a szkíták néven ismert nomád csoporthoz tartoznak. A szkíta nők harcosok voltak kultúrájukban, amit az a tény is alátámaszt, hogy ebben a társadalomban a nők egyharmadát fegyverekkel temették el."

( [link] )

( [link] )

Phys.org

"A kutatók szerint az amerikai kontinensen a korai nagyvadvadászok nőstények voltak"

"A történészek és tudósok évszázadokon keresztül többnyire egyetértettek abban, hogy amikor a korai emberi csoportok élelmet kerestek, a férfiak vadásztak, a nők pedig gyűjtögettek. Egy 9000 éves női vadásztemetés azonban a dél-amerikai Andok-hegységben más történetet tár fel a Kaliforniai Egyetemen (Davis) végzett új kutatás szerint."

"A késő pleisztocén és korai holocén temetkezésekről Észak- és Dél-Amerikában közzétett feljegyzéseket tekintve a kutatók 429 személyt azonosítottak 107 lelőhelyről. Közülük 27 egyed a nagyvad vadászeszközökhöz köthető – 11 nőstény és 15 férfi. A minta elegendő volt ahhoz, hogy "azt a következtetést levonjuk, hogy a nők részvétele a korai nagyvadvadászatban valószínűleg nem triviális" - mondták a kutatók."

A 11 nő és 15 férfi aránya vizuálisan:

🟥🟥🟥🟥🟥 🟥🟥🟥🟥🟥 🟥 11 nő

🟦🟦🟦🟦🟦 🟦🟦🟦🟦🟦 🟦🟦🟦🟦🟦 15 férfi

Ez valóban nem kis arány.

( [link] )