A pók hogyan húz vízszintes fonalat két tárgy közé szélcsendben?

#3, a szabad természetben, úgy tudom, a szelet használják ki, hogy ferde szögben (akár közel vízszintesen is) kifeszítsék a fonalat, ami hálókészítésnél a tartófonál lesz, illetve máskor csak át akar jutni A-ból B-be, és azt is fonálon lebegve, szél hátán teszi meg. Vagy direkt a légi utazásra bocsát ki egy hosszú fonalat (ökörnyál), ami véletlenül is beleakadhat bármibe, de a repülési magasságot és a kívánt helyen landolást is szabályozni tudja a fonál visszaszedésével.

Az érdekes, hogy beltérben hogyan működik, amikor egymástól távoli dolgokat köt össze, függőlegestől eltérő irányban. Még arra gondolok, fenti példaként hozott esetben, amikor hazaértünk, rögtön ablakot nyitottunk a másik szobában, és noha a kérdéses hely a huzat számára bőven egy áramlási holttér volt, de oda is juthattak kisebb örvények (amúgy viszonylag élénk szél volt), és a pókot a fonalával már annyi légmozgás is el tudja sodorni lapos szögben. Vagy magasabbról rajtolt el egy szabad végű szállal, és a levegőben süllyedve akadt meg a szál két vége (egyiken a pókkal) a két bútoron, szintén a huzat okozta holttéri örvénylések hátán. Érdekes viszont, hogy a pókfonál jól ki volt feszítve, valószínűleg hálót akart ráépíteni, máskülönben, ha csak utazik egyet, miért foglalkozna a feszítéssel?