Milyen hipotézisek vannak a relativitáselméletből fakadó determináltság okait illetően?
Ha vannak egyáltalán...
Ez a topik nem arról szól, hogy determinált-e a világ, vagy sem. Így az ilyen vitát mellőzzük.
A topikot azért nyitottam, mert elfogadottnak veszem az eredeti, einstein-i elgondolást, miszerint "A múlt, a jelen és a jövő közötti különbség csak illúzió, még ha oly makacs is."
Másként fogalmazva: miért úgy determinált egy emberi élet, ahogy?
Az események véletlenszerűen determinálódtak, vagy valami oka van?
Egzakt magyarázat természetesen nincs, de felfételezem, a fizikusok gondolkodtak a témáról...
Ezeket a hipotétiseket gyűjteném itt össze.
A relativitáselmélet, különösen Albert Einstein speciális és általános relativitáselméletei, számos érdekes hipotézist és következtetést fogalmaz meg a fizikai világ determináltságáról. Itt van néhány főbb hipotézis és gondolat:
1. Idő és Tér Időbeli Determináltsága
Az általános relativitáselmélet az idő és tér egységes kezelését vezeti be a téridő fogalmával. Ebben a kontextusban a világ eseményei egy előre meghatározott pályán haladnak a téridő görbülete által befolyásolva. Az események sorrendje és kapcsolódása a téridő geometriai szerkezetének determinált következménye.
2. Kozmikus Determináltság
A relativitáselmélet a téridő görbületét a tömeg és energia jelenléte határozza meg. Ez a kölcsönhatás determinisztikus kapcsolatot hoz létre a fizikai események között, amelyeket a téridő szerkezete határoz meg. Például egy fekete lyuk eseményhorizontján belüli események elkerülhetetlenek és determináltak az eseményhorizonton kívüli megfigyelők számára.
3. Causal Determinism
A relativitáselmélet szigorú kauzalitási elveket követ. Az események ok-okozati kapcsolatban állnak egymással, amelyeket a fénykúpok határoznak meg. Az események csak a múltbeli fénykúpjukból érkező információk alapján befolyásolhatják a jövőjüket, ami determinisztikus jellegű rendszert eredményez.
4. Globális Determináltság
Az általános relativitáselmélet alapján a téridő geometriai szerkezete globálisan meghatározza az események fejlődését. A teljes univerzum fejlődését az Einstein-egyenletek determinálják, amelyek a téridő metrikáját és annak dinamikáját írják le. Ez a globális determinizmus azt jelenti, hogy ha a kezdeti feltételek és az energia-impulzus eloszlás ismertek, akkor az univerzum további fejlődése determinált.
5. Filozófiai Implications
A relativitáselmélet filozófiai következményei is érdekesek, különösen a determinizmus és a szabad akarat kérdéseiben. Ha a világ teljesen determinált a relativitáselmélet törvényei által, akkor ez felveti a kérdést, hogy van-e hely a szabad akaratnak, vagy minden esemény előre meghatározott. Ez a filozófiai vita még ma is élénk és jelentős.
Források és További Olvasmányok
Albert Einstein művei: Einstein eredeti írásai és publikációi a speciális és általános relativitáselméletről részletes magyarázatot adnak a téridő struktúrájáról és annak következményeiről.
Stephen Hawking és Roger Penrose művei: Hawking és Penrose közösen és külön-külön is sokat írtak a téridő szingularitásokról és a kozmikus determinizmusról.
Filozófiai elemzések: A filozófusok, mint például David Albert és Tim Maudlin, részletesen tárgyalták a relativitáselmélet filozófiai következményeit.
Ezek az elemzések és gondolatmenetek segítenek megérteni, hogy a relativitáselmélet hogyan járul hozzá a világ fizikai és filozófiai értelemben vett determinizmusához.
#11
Ez ChatGPT-s válasz?
"Annyi bizonyos, hogya relativitáselméletből nem következik sem a determináltság, sem az indetermináltság"
"...vagy a lét teljes mértékben determinált – ahogyan a relativitáselmélet tételeiből következik."
Forrás: [link]
Szóval de, a relativitáselméletből determinált világ jön.
#14 és ezt ki mondja? Aki diplomázott ebből, vagy aki önjelölt tudósa?
Kérdező!
Igen, például a kvatumfizikából a Műszaki egyetem professzorától hallottam egy kijelentést e kérdésben. Még az ujját is felemelte: "de kedves hallgatóim ez nem az a váletlen, amit önök használnak. Ez valódi" - nos nem volt az. Csak nem szabad keverni a "garantáltan nem tudjuk, mert máshogy működik" és a "garantáltan nem tudjuk, mert kimérhetetlen" kifejezéseket. Nagyon más a jelentésük.
A determináltságnak minimum két értelme van: 1. "B" az okság következtében "A"-ból következik. 2. Minden "B" egy "A"-ból következik.
A két dolog keverése azonnal az elméleti fizika vizsgán való bukást eredményezi. Vagy nem. Mert vannak ilyen professzorok is.
Nincs ezzel semmi baj. A baj az, ha vagyunk annyira buták és egyben önteltek, hogy minősítünk. Evvel a fajtával elvesztegetett idő a vita.
> Aki diplomázott ebből, vagy aki önjelölt tudósa?
Itt már majdnem elkezdtem hogy ki ért hozzá jobban. De aztán
> Igen, például a kvatumfizikából a Műszaki egyetem professzorától hallottam egy kijelentést e kérdésben. Még az ujját is felemelte: "de kedves hallgatóim ez nem az a váletlen, amit önök használnak. Ez valódi" - nos nem volt az
Hát igen. Ez van. Akit érdekel, rákeres, megnézi az első két találatot, stackexchange-en nagyon szépen, nagyon egyszerűen elmondják. Aki meg öknyvből tanulja, ne adj isten tanítja, az nyilván nem néz utána, mert miért is tenné. Csak cirkulál a sok hülyeség, pedig ott a kereső.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!