Milyen hipotézisek vannak a relativitáselméletből fakadó determináltság okait illetően?
Ha vannak egyáltalán...
Ez a topik nem arról szól, hogy determinált-e a világ, vagy sem. Így az ilyen vitát mellőzzük.
A topikot azért nyitottam, mert elfogadottnak veszem az eredeti, einstein-i elgondolást, miszerint "A múlt, a jelen és a jövő közötti különbség csak illúzió, még ha oly makacs is."
Másként fogalmazva: miért úgy determinált egy emberi élet, ahogy?
Az események véletlenszerűen determinálódtak, vagy valami oka van?
Egzakt magyarázat természetesen nincs, de felfételezem, a fizikusok gondolkodtak a témáról...
Ezeket a hipotétiseket gyűjteném itt össze.
Dávid Gyulát nézd meg, ő beszél erről.
De egyrészt szerinte is csak feltevés - másrészt az okokat nem lehet tudni.
Hmm...
Ha nincs a dolgoknak mélyebb oka, akkor hatványozottan igaz az, hogy bármi megtörténhet.
> Hiszen a relativitáselméletből determinált világ következik.
Hát ha a relativitáselméletből következik a determinált világ, akkor annak az oka a relativitáselmélet.
Azért a tudomány nem így működik.
Ha a relativitáselmélet ilyet mond, az egy dolog. Azt be kell bizonyítani, hogy tényleg így van.
Ennek hiányában ez csak egy feltevés.
Ha a relativitáselmélet ezt mondja, akkor nem tekinthető már bizonyítottnak?
Ez az elmélet, Einstein zseniális munkája, a fizika egyik sarokköve.
Nem, nem tekinthető.
Ugyanis lehet valami más ok, ami megváltoztatja az egészet.
Ezért kell bizonyítani.
Annyi bizonyos, hogya relativitáselméletből nem következik sem a determináltság, sem az indetermináltság. Ennek egyszerű oka az, hogy egy tulajdonság (pl. determináltság) a természet szabályaiból következik, a relativitáselmélet pedig a természet egyes szabályainak megfigyeléséből levont következtetés.
Az alapprobléma itt a determináltság meghatározásának hiánya. Mert e fogalom alatt százan kétszáz félét értenek. Példák: a gravitáció szabályának megszegése abszolút determinált következménnyel jár; A kockadobás eredménye állítólag véletlenszerű. Valóban, ugyanis nincs ember, aki képes (a képesség és az akarat két dolog) pontosan betartani a természet szabályait az indításra vonatkozóan. De azért elég sokan képesek jól megközelíteni. Mondjuk százból kilencvenszer hatos dobni; Az elektron mozgása véletlenszerű - ugyanis elvileg nem tudunk olyan eszközt készíteni, amellyel ezt meg tudnánk állapítani. Ugyanakkor, ha véletlenszerű, akkor az azt jelenti, rá bizonyos szabályok nem vonatkoznak. sőt, adott esetben semilyen szabályok nem vonatkoznak. És az elektron ilyenkor maga dönt. Hihető, nem???;
Kérdező, az einsteini elgondolást mi alapján tekinted elfogadottnak? Pontosabban, te mit értesz ez alatt? Az időhárom állapotának egy adott megfigyeléshez képest sokféle tulajdonsága van. Mondok kettőt. Mindhárom a maga idejében azonos volt. 2000.01.01 nulla óra előtte jövő, nulla órakor jelen, ma múlt. És ettől mások? Nem, ettől ugyanazok, a megfigyelés ideje más. Azonban!!! Abban a pillanatban az én szempontomból előtte bármi történhetett volna akkor, az adott pillanatban az volt, amit éppen tettem, ma pedig egyszer s mindenkorra megváltoztathatatlan. Ezek eléggé eltérő tulajdonságok. A relativitáselmélet nem a determináltságról vagy annak hányáról szól, hanem az abszolút, mindentől független megfigyelés lehetőségének hiányáról.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!